Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-25 / 166. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. július 25. Itt volna az ideje valóban, hogy ne csak szentimentális panaszkodásokban merüljön ki egész energiánk, hanem cselekedjünk is valamit a drágaság megfékezésére. Biztosra vehető, hogy a drágaság elleni küzdelemben Eger a kormány részéről a legnagyobb támogatással találkoznék. Szmrecsányi Lajos dr. érsek 100,000 koronát adományozott a Katolikus Tanítónők Országos Egyesületének. A Kát. Tanítónők Országos Egyesülete ma, hétfőn, délelőtt 10 órakor, az Angolkisasszonyok intézetének dísztermében gyűlést tartott, amelyen körülbelül 150 tanítónő vett részt. Ott láttuk Szmrecsányi Lajos dr. v. b. 1.1. érsek-fópásztort, Csekó Gábor prelátus-nagyprépostot, Kriston Énd-re érs. irodaigazgató, oldalkanonokot, Ambrus István dr. apátkanonokot, Dutkay Pál apátkanonokot, Hámán András apát kanonokot, Ridárcsik Imre prépost kanonokot. A gyűlésen Szmrecsányi Lajos dr. érsek elnökölt, aki megnyitó beszédében a tanítónő szociális kötelességeiről beszólt. Élvezetesen fejtegette a nőkérdést, a nő szerepét a társadalomban, a politikai életben és a családban. Az ideális női lélek a társadalom jőszelieme, amelynek szerepe az indulatok, túlzások mérséklése még a politikában is. Ez a szerep a családban kezdődik. Fejtegette azokat a kötelességeket, amelyek a katolikus tanítónőkre várnak a kultúra terjesztésében s itt bepillantott az «igazi» művészetek világába, melynek éltető napja, világossága, fénye csak a keresztény-katolikus világnézet lehet. Bizalommal tekint az egyesület raunkája «lé s hiszi, hogy kitűzött céljának megfelelően, minden egyes tagja át lesz hatva azoktól a krisztusi eszméktől, melyeket lobogójára írt. A mély keresztény szociálpolitikai vonatkozású megnyitó beszédet lelkes tap sokkal köszönte meg az érsekfőpásztor- nak a gyűlés. Ezután Prágai Mária főtitkár ked vés előadói modorban ismertette az egyesület múlt évi működését. Jelentette, hogy Bernolák népjóléti miniszter az építendő Katolikus Tanítónők Otthona részére 50,000 koronát adományozott. Az egyesület 73,000 korona segélyt osztott ki a múlt évben, ez összeg egy jótékony névtelen 50,000 s a Tébe 20,000 koronájából gyűlt össze. Jelentette ezután, hogy az egyesület Szmrecsányi Lajos-alapítványt tett az Egerben és Mikőfalván eltöltött szép napok emlékére. (Zúgó éljenzés, taps.) Végül kedves szavakkal mondott köszönetét a tisztelendő főnöknőnek, hogy a Mikófalvára ki- rándúló egyesületi tagoknak elhelyezéséről és kényelméről oly szeretetremóltőan gondoskodott. Végül Szabados Antónia hatvani tanítónő érdekes szociálpedagőgiai előadást tartott a leánynevelósről. Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztor kedves humorral fűszerezett beszéddel zárta be az ülést, melynek a csattanója- képen. 100,000 koronát adományozott a Kát. Tanítónők Országos Egyesületének, a Szmrecsányi alapra. A gyűlés lelkesen ünnepelte a jótékony főpáiztorí. Délben a vendégek tiszteletére az Angolkisasszonyok intézetében ebédet adtak. Tűzoltó-tanfolyam Egerben. Eger, 1922. július 24. Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület augusztus hó folyamán két kiképző tűzoltő-tanfolyamot rendez. Az egyik, melyben a kebelbeli tűzoltók és más Egerből jelentkezők nyernek teljes kiképzést, aug. 1 én kezdődik és egész hónapon át, 31-ig tart. A másik tanfolyamon azok a tanítók vesznek részt, akiket az aug. 6-án megnyíló és 27-én záruló tanfolyamra már fölvett a Testnevelési Tanács. Az egri tűzoltók tanfolyamának órái minden kedden, csütörtökön és szombaton lesznek, mindenkor d. u. 5-től 8 ig. A test- nevelési tanfolyammal kapcsolatos tűzoltó- előadásokat hétfőn, szerdán és pénteken d. u. tartják 3 tói 6-ig. így az előző tanfolyamnak 39, az utóbbinak 27 órája lesz. A tanfolyamok parancsnoka Dallos Iván dr., egri parancsnok s rajta kívül előadók lesznek : Alföldi Béla dr., Ozigler Henrik dr., Glősz Kálmán dr., Heriugh Imre, Karikás József dr., Magyar László és Mlinkő István. * Az egriek számára rendezendő tanfolyamra jelentkezni lehet az őrtanyán július 30-ig s a fölvételeket f. hő 31-én ejti meg a tanfolyam vezetősége. Kis hirek a nagy világból Magyarország: Borsod vármegyében nincsen eső. — Egy Heinrich Jolán nevű 24 éves foglalkozásnélküli nőt a budapes ti főkapitányságon őrizetbe vettek, mert állandóan férfiruhában járt. — Budapesten megszűnt a borbély-sztrájk. — A rendőrség eddig 300 nyugaunagyarországi felkelőt szerelt le. — Luszíig Lajos 30 éves kereskedőt letartóztatták, mert nem keve sebb, mint három feleség tett ellene föl jelentést. — A hódmezővásárhelyi kerület ben hat jelölt lép föl. — A nagykanizsai törvényszék Vanderiics Lajost, aki az or szágúton meggyilkolta ős kirabolta Máté József főorvost, halálra Ítélte. — Debrecenben a villamosvasúti alkalmazottak sztrájkja miatt inegáilotttak a villamosok. nyomor és az éhség fegyvereivel hadakozó drágaságot. Ez a jőindúlat megvolt az egri városi tanácsban, de nem volt meg a kép viselőtestületben. Igaz, hogy nincsennek a határban nagykiterjedésű szántóföldjeink, de van borunk, szőlőnk s így biztosítva lenne a mérsékelt árú gabona beszerzési módja a télre s meg vagyunk győződve, hogy ezt a nemes;?akciőt az érsekség és a káptalan is a legnagyobb mértékben támogatná. Le kell törni a zöldségpiacon tomboló drágaságot is, mert onnan kerül ki a szegényebb néposztály mindennapi eledele. A drágaságra a legjellemzőbb az, hogy a kofák nem akarnak megbarátkozni a sulymőrtékes árulási móddal. A kofák a napokban küldöttséggel járultak a polgármester elé s kijelentették, hogy a súly mértékkel való mérés nagy akadályokba ütközik, mivel a vásárló közönség mindent kis mennyiségben vesz. Egy két szál zöldséget, .vagy egy marék zöldbabot meg sem tudnak mérni. A baj oka az is, hogy — nagyrészük nem ismeri a mértékeket s nem tudnak he lyesen és gyorsan számolni; nemkülönben, hogy a csomózásra és a darabszámra való árúsítás évszázados múltra tekinthet vissza Egerben, amihez már a fogyasztó közönség is hozzászokott. A polgármester a terményt árúsító kofáknak megengedte, hogy űrmértékkel mérjenek s megígérte a zöldséges kofáknak, hogy panaszukról nem feledkezik meg és a legközelebbi képviselőtestület elé viszi az ügyet. A kofák megnyugodva távoztak. Az éremnek azonban másik oldala is van. A csomózás, mennyiség szempontjából, nagyon tág fogalom. A kofák egy kilo zöldbabot 80 koronáért árúsítanak, csomózással azonban — hogy ne mondjunk nagyobb összeget, 100 koronát is «kihoznak» egy kilo zöldbabból. S így van ez minden főzelékfélével. Az évtizedes, mondjuk évszázados szokást mi is tiszteletben tartjuk, de fi gyelmeztetjük a képviselőtestületet, hogy egyoldalú határozattal ne öntsön olajat a tűzre és védje meg a fogyasztó közönség érdekeit is, msri ez a legfontosabb. A csomózást engedje meg, de némi korlátozásokkal. Minden kofa tartson u. n. piaci mérleget s ha a vevő kívánj a egy fél kgr.- tól fölfelé, kilóban mérje a főzeléket. Vi gzont meg kell engedni azt is, hogy a kisebb mennyiséget vásárló közönséget »csomózott» zöldségfélékkel szolgálhassák ki. Mert egyrészről, ami az árúsítás teknikai oldalát illeti, a kofáknak van igazuk. S ha Kecskemét és a többi város gabona akciót tudtak indítani, Egerben, a- mely zöldségtermelő város, a télire zöld- ságüzemet is lehetne létesíteni. Meglenne az a haszna, hogy egyensúlyban tartaná a piaci árakat s mérsékelné a drágaságot. Kiváncsiak vagyunk, mit szól ehhez a képviselőtestület? Városi bolgár-kertészet és sertéshízlalló létesítése ügyében Hecser Béla, a városi közellátási vál lalat ügyvezető-igazgatója, Trak Géza h. polgármesternek, mint a vállalat elnöké nek,^memorandumot nyújtott át. E memorandumban részletesen kifejti, hogy a vállalat körülbelül 2 milliós költségvetés keretein belül mozgott.jEnnek az összegnek ma körülbelül 10 millió sem felel meg. Tekin- tettelji pénz leromlására, a nehéz gazdasági viszonyokra, szükségesnek látja, hogy a város a téli zsírellátásról gondoskodjék. Kósedelmeskedni nem lehet. Ma 410 koro na egy kilo zsír. Télen ez az összeg még nagyobb lesz. Fix fizetésű, vagy szegé nyebb sorsú emberek ezt az előreláthatóan horribilis árat megfizetni nem tudják. Hecser Béla igazgató munkatársunknak elmondotta, hogy a sertéshizlaldát saját költségére a vágóhíd mellett megcsinálta és nagyon szépen jövedelmezett. A város érdeke, hogy nagyobb tőkével kapcsolódjék a közellátási vállalat révén a zsírüzembe. A közellátási vállalatnak 10 millióig korlátlan hitelt kellene biztosítani úgy, hogy az összeggel — a szükséghez képest — szabadon rendelkezzék, tehát a kölcsönt nem egyszerre kellene folyósítani. A 10 milliós hitel keretein belül tehát mozgási szabadsága lenne a vállalatnak. Hecser azonkívül bolgár-kertészetet is tervez a vágóhíd mellett elterülő földön, melyet két víz vesz körül. így a jövő esztendőre már a város jutányos áron tudna zöldséget termelni. Ez az egésst ügy még a kezdet kezdetén áll, amennyiben először e javaslat a közellátási vállalat igazgatósága elé kerül s az igazgatóság határozatától függ, hogy képviselőtestület elé vi- szik-e ezt az életrevaló indítványt.
