Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-07-21 / 163. szám

StäSseMtl áijsk püftUi gsálMMasai *S#9sés félévi cléSsstéitt mm Sogsüuab *í irrt 200 X. — »8® kér* 70 X. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNÄY IMRE. Sstsk«»gt$&éa s Eg«», M&mm, nalíkintali Lieeami sírnám Y^I«í®s tutim 11. Nyolc órás ülések lesznek a Házban. Széchenyi Viktor gróf tűzrendészen javaslatot sürget. , Négyezermilliós vagyon. Eger, 1922. július 20. Ennyi értéke van a Károlyi Mihály gróf magyarországi vagyonának, melyet most a magyar kir. kincstár el akar po­rolni a hazaáruló főnemestől. Rengeteg vagyon ; szédületes érték. Olyan, amellyel az egész Magyarország nak egész évi államháztartását bőven fe­dezni lehetett volna a háború előtti években. A sok százezer hold termőföld, az erdők, gyárak, gyógyforrások olyan jöve­delmet hajtottak, hogy sok ezer becsüle­tes magyar család jólétben élhetett volna belőle. És még ezen felül telt volna tem­plomra, iskolára, minden nemes ügynek bőkezű támogatására is. És e helyett mit láttunk, mit tudtunk ennek a magyar nábobnak életéről ? Semmi jót. Semmi szépet. Semmi fölemelőt. Károlyi Mihály gróf áldása lehetett volna azoknak a vármegyéknek, amelyek­ben hatalmas birtokai voltak. Áldozhatott volna igen-igen sokat közművelődési, szo­ciális, hazafias és emberbaráti célokra. Ne­vét márványba véshette volna a magyar nemzet, mint a Széchenyi Ferencét és a Festetich Györgyét. Nem kellett volna hozzá az ó részé­ről semmi, csak egy kis jóakarat és be­csületes magyar lélek. Egyik sem volt meg benne. Volt azonban tömérdek bűnös hajlam, óriási nagyravágyás, ördögi rosszakarat. Mikor a háború előtti években őmaga táncosnőkre, pezsgőre, kártyára milliókat dobált ki egy-egy hónap alatt: ugyanak­kor jogtanácsosa a legfelsőbb fórumig vit­te azt a vitás kérdést, hogy az uradalom csináltasson e egyik iskolaudvaron lévő kútnak kávát, vagy pedig a polgári község. Soha, senki sem olvashatta ennek a magyar főúrnak nevét azoknak sorában, akik áldozatot hoztak a nemes célokra. Ellenben elpocsékolta királyi jövedelmét, eladósodott s majdnem csődbe vitte a roppant majorátust, mely utoljára bérlőkézre jutott. Mikor pedig életereje fogytán volt, mikor a koravénség bekopogtatott hozzá: fejét a politikára adta. S amilyen szeren­csétlen volt birtokainak ckezelésében», jö­vedelmeinek fölhasználásában, olyan át- kos lett* politikai szereplése az országra. Tönkretette azt is, ezt is. S volt idő, mikor komoly emberek Ká­rolyi Mihályi vallották politikai vezérüknek. A négy milliárdnyi vagyont akkor is el kellene venni a sötét emlékű gróftól, ha nem politizált volna. Aki egy negyed- milliárd jövedelemből semmi jót nem tesz, ellenben annyi rosszat tesz óriási vagyo­nával, mint Károlyi Mihály, — az nem érdemli meg a vagyont. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Napirend szerint határozathozatal követ­kezik, Erődi-Harrach Tihamér és társai azon indítványa fölött, hogy az ülések tartamát az indemnitási javaslat tárgyalá­sának idejére 8 órában állapítsák meg. Az indítványt elfogadják és az elnök azt határozatiig elfogadottnak jelenti ki. Egy­ben kijelenti, hogy holnaptól kezdve az indemnitási javaslat tárgyalásának befe­jezéséig, amennyiben a Ház másképen nem intézkedik, az ülések tartama 8 óra ős pedig d. e. 10 tői d. u. 2 ig és 4-től 8-ig. Következik az indemnitási vita folytatása. Első felszólaló Széchenyi Viktor gróf. — A munkaalkalmak szaporítására szükség van. A kormánynak kötelessége munkaalkalmakról gondoskodnia. Statiszti­kai adatokkal bizonyítja, hogy a nagy birtok többet termel a kisbirtoknál. Arra kéri a kormányt, fektessen nagyobb súlyt Eger, 1922. július 20. A legnagyobb csendben kezdte meg áldásos működését az Egri Anya és Cse csemővódő Intézet. Az Amerikai Vörös- kereszt 56 diszpanzert állított föl az or­szágban. A Stefánia-Szövetség a múltban is nagyon sokat fáradozott a gyermekvé­delem ügyében. Nagyon szép eredménye két ért el, s hogy idegen segítségre és idegen baráti kézre szorultak a magyar anyák ás a magyar gyermekek, annak a vesztett háborút követő gazdasági lezül- lés az oka. Az Egri Anya- és csecsemővédő Intézet is a Stefánia Szövetség fel­ügyelete alá tartozik. Ezideig a Ste- fánia-Szövetség egri fiókja nem alakulha­tott meg, mivel — amint értesültünk — a központ akadályozva volt, hogy az ala­kuláson megjelenhessék. Az egri diszpanzert nagy szakavatott- sággal és hozzáértéssel vezetik özekkel Ferenc dr., az ügyes gyermekgyógyász ős Hibay Károly dr., aki tapasztalt nőgyó­gyász és az anyák számára rendel. Az intézet tevékeny adminisztratív vezetője és felügyelője, illetve fővédnök­nője Gáborné Bernáriusz Lídia, aki fá­radtságot nem ismerve, nagy szeretettel és lelkesedéssel küzd az anya- és csecsemő­védelem érdekében. Munkatársunk a napokban megláto­gatta az Egri Anya- és Csecsemővédő a gazdasági szakoktatás fejlesztésére a nép körében. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a földmivelésügyi miniszter a kultuszminiszterrel egyetértőén törvény- javaslatot terjesszen elő a mezőgazdasági népoktatásnak a megszervezésére. Ez el­járásról folyó évi november 1 ig tegyen jelentést a nemzetgyűlésnek. Továbbá fel­hívja a kormány figyelmét a tűzrendé­szetre, mely nincs törvényileg szabályoz­va, szükséges tehát a tűz rendészetről törvényjavaslatot benyújtani. Reméli, hogy a belügyminiszter addig is rendeleti úton igyekszik a helyzeten segíteni. A kormány iránt bizalommal viseltetik és így az im- demnitási javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Bakos József. Elitéli azt, hogy a háborút és a forradal­makat a zsidók teherszámlájára igyekez­nek írni. Láng János: Végül az fog kisülni, hogy nekünk kell bocsánatot kérni. Intézetet. Látogatását a következőkben írja le. A paulai szent Vincéről nevezett Irgalmas nővérek kórházában van az Egri Anya- és Csecsemővédő Intézet. A kórház kiskapuja előtt a falon van egy kis tábla, amelyről olvasom, hogy csecsemők számára kedden, szerdán, szom­baton 10-től 12 ig, kisgyermekek számára pénteken 10 tői 12 ig, anyák számára szer­dán és szombaton 8 tói 10-ig rendel az intézet. A diszpanzer, a kórház udvarán jobb­ra a régi Örökös helyiségében van, ahol pár hónappal ezelőtt még egypár előre- gült embert ápoltak az irgalmas szívű apácák. Ezeket az öreg embereket a Men- házbs helyezték, mert az őrsekfőpásztor az Örököst a diszpanzer céljaira áten­gedte. Változnak az idők. Ahol azelőtt roskatag járású, reszketeg vének őrölték le még meglévő napjaikat, ott ma gyer- mek-gőgicséles hangzik és boldog anyák verőfényes mosolya hirdeti a magyar re­ménységet, a megújhodást. A telet fölvál­totta a tavasz. A múlt helyet adott a dia­dalmas magyar jövőnek. A rendelőben Gáborné Bernáriusz Lídia fogadott. Az ember első pillanatban nem is hinné, hogy rendelőben van. A hó­fehér bútorok s a tülltulipánokkal bevont villamoslámpák olyan hatást váltanak ki a Látogatás az Egri Anya- és Csecsemövédö-Intézetben. «Anyában gyermeket, gyermekben nemzetet és nemzetben hazát védünk/»

Next

/
Oldalképek
Tartalom