Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-18 / 160. szám
Ara hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. Sgev, 1932. július 18. kedd. XXIX. éri. 160 sz. lillsttid dllak jattal aaálllUaaal lilsc £3 félév! lUftntiat nun lagiduik *1-1 «agad in* 200 Z. — Bgg Méra 70 X. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztőt BREZNAT IMRE. S*erk*ssifi»ée i Eger, L1c*sssl. liaMhiTittl i licesmi agOKdiü Ktlefoa isin IS. Tiszaszelevény. Eger, 1922. július 17. A helységnévtár szerint nagyközség. Van pedig az alsó tiszai járásban, Jász- nagykún-Szolnok vármegyében s körülbelül ötezer lakosa lehet. Különös nevezetessége semmi nincs. Nem úgy, mint Ma- conkának, ahol a világ közepe van ; nem úgy, mint Szuhának avval a bizonyos malommal, vagy Rátótnak a keresztbevitt létrával... Tiszaszelevény eddigelé csöndeskén munkálkodott és — úgy látszik — olyan volt az élete, mint a becsületes családanyáé, feleségé: nem igen beszélt róla senki Most aztán egyszerre hírneve kerekedett. Ennek a községnek derék jegyzője ugyanis úgy biztosította a falu ellátatlan lakosságának kenyerét, hogy minden hold búzatermés után pár kilogrammnyi életet kért a gazdáktól. Nem ingyen, hanem pénzért. És nem sok pénzért, hanem 800, 1000 koronás mázsánkinti árban. És a szelevényi gazdák, dicséretükre legyen mondva, meghallgatták derék nó táriusuk kérését. Belátták, hogy az jogos és igazságos kérelem. Belátták, hogy nekik is érdekükben van a kérelem teljesítése. Ebből látszik, hogy a szelevényi gazdák nemcsak jő gazdák, hanem bölcs emberek is. Nem okosak, hanem bölcsek, a- kik a dolgok mélyére látnak s felismerik, megtalálják a tények okozatos, lánc-szerű összefüggését. A napszámos, aki 1000 koronás búzából eszik kenyeret, sokkal olcsóbban megy dolgozni, mint az, aki 5000 koronát kénytelen fizetni a búzáért. Az iparos — 1000 koronás búza mellest — szintén olcsóbban dolgozhat. S mindezeknek a gazdák is hasznát látják. Ha a szelevényi rendszeri országossá lehetne tenni; ha mindenfelé lenne az emberekben olyan összetartás, mint a szelevényi gazdákban : egy csapásra letörhetnénk a drágaságot, amely ^roppant gyorsasággal kapaszkodik, ugrál fölfelé a Jákob lajtorjáján. Ha mindenütt így csinál nának: az iparos, a kereskedő, a hivatalnok, a munkás rögtön abbahagyná a panaszt, hogy drága a kenyér. Csak a megmaradt búzát kellene az után jól értékesíteni. Adjon érte a cseh 4—5000 szokolt, vagy ha nem szokolt, — árút. Olyan terméket, amire nekünk van szükségünk. És bizonyos dolog, hogy megadja, mert a esetinek Í3 ennie kell. Ha pedig megadja, akkor nem lesz majd egy szokol 30—33 korona, hanem csak kettő, vagy három. íme, egy kis önzetlenség és azonnal rendeződik szomorú közgazdasági életünk. Ez az önzetlenség kellene, ámde nemcsak Szelevényen, hanem országszerte s nemcsak a gazdák körében, hanem minden foglalkozású embernél. Olyan egyszerű ez, mint a Kolumbusz tojása ... A drágaság egyik oka a bank-uralom. Adóztassa meg az állam a nagy jövedelmeket. Budapest. Szcitovszky Béla alelnök 11 r len felfogás. Bajok egész Európában van- őrakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai j nak; egyoldalú igazságtalanság a drágaülését. Térffy közélelmezósügyi miniszter bemutatja a m. kir. közélelmszésügyi mi niszterium rendeletét a lisztellátás hatósági támogatására vonatkozóan. Az indemnitás tárgyalásánál az első felszólaló Pintér László. Két út van, amelyen a nemzetet kivi- hetjük a gazdasági és társadalmi züllésből. Egyik a termelő munka fokozása, a másik a szabadkereskedelemnek a lehető ség keretein belül való visszaállítása. Egy időben kell letörni kérlelhetetlenül az árdrágítást a termelő munka fokozásával. Lehetővé kell tenni az adófizető alanyok fizetőképességét. A pénzügyi és gazdasági válság általános európai tünet. A drágaság egyik oka a bankuralom. Törvényt kellene hozni, mely a hazafiatlan bankok magatartását megbünteti. A bankok hazafiatlan magatartása alatt az árú-elvonást érti és a korona árfolyamának mesterséges leszorítását. A túloldal azt mondja, hogy nálunk azért nincs termelő munka, mert hiányzik a jogrend. Ez heiyteságot úgy beállítani, mintha ez magyar különlegesség volna. A kormány iránt bizalommal viseltetik és az indemnitást megszavazza. Szabó József (Budapest). Bizalmatlan a kormánnyal szemben, mert a mostani választások alkalmával igen kedvezett a szociáldemokratáknak. A kormánnyal szemben ugyan ellenzéki álláspontot foglal el, de megszavazza mindazt, amit a kormány az ország megerősítése céljából tesz. A drágaság kérdésének megoldása a legfontosabb. Az állam adóztassa meg a nagy jövedelmeket és a valutát. A bankokat kényszerítse, hogy spekulációval ne foglalkozzanak. A forgalmi és fogyasz tási adót antiszociálisnak tartja és ezért eltörlését kívánja. A következő határozati javaslatot nyújtja be: utasítsa a nemzet- gyűlés a pénzügyminisztert, hogy 3 hónapon belül tegyen javaslatot a nemzet- gyűlésnek a forgalmi adóról szóló törvény hatályon kívül helyezése céljából. Az ülés 3 órakor véget ért. A borsodnádasdi cserkészünnep. Eger, 1922. július 17. A borsodnádasdi cserkészcsapat 1919- ben alakult meg a gyár iparos tanoncai- ból és az elemi iskola növendékeiből. 1921. február 26 án volt az első fogadalomtétel s ugyanez év nyarán szálltak az első nagy táborba Párádon éa Egerben. Létszáma 60, és pedig 20 leány és 40 fiú. A gyár igazgatója, Quirin József, Ohnet «Vasgyáros» aként van megáldva szívvel és szociális érzéssel. Szeretik, mert atyai szeretettel gondozza munkásainak testét lelkét. Derék, jó magyar is, aki ismeri hazája iránti kötelességét. Csak természetes tehát, hogy a cserkészet ügyét fölkarolta s kitűnő munkatársaival a legjobb szellemben intézi a jövő munkásnemzedék nevelését. Staud Ilona, Greisziger Ödön, Gal- lov Gyula, Nemes Aladár élükön a telep vezető tanítójával, Benedek Bélával, a nevelés és cserkészet terén valósítják meg szívós kitartással, rengeteg munkával és áldozatokkal azokat az ideálokat, melyek az ifjúságot az elkövetkezendő nagy tettekre készítik elő. Nevelő munkájuk nagyszerű eredményei szemmel láthatóak. Ezt látja a Rimamurányi igazgatósága is és a legnagyobb örömmel siet, hogy segítsen, jutalmazzon... Az ő ajándéka az az 50 ezer koronás cserkész-zászló is, amelyet nagy ünnep kereté ben áldott meg vasárnap az Egyház. A cserkészünnep már szombaton megkezdődött avval a kis tábori hangversennyel, mit a zászlóanya, Quirin Jó- zsefné, tiszteletére rendeztek a Kápolna- téren. Ennek keretében adták elő a cserkészek künn a szabadban, hatásos beállításban a «E’eltámadunk» című cserkészdarabot. A szereplők: Farkas Zoltán, Sperka Margit, Löfler Ida, Göllner Ernő, Farkas Alfréd, Vitális Lajos, mindannyian kitünően és meghatóan játszották el szerepüket. Gyönyörűek voltak az énekszámok is, melyeket a cserkészek Benedek Béla vezényletével adtak elő. Másnap, vasárnap délelőtt tábori mi-
