Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-13 / 283. szám

16k i

l'&FUJSAfc1922. december 13

A Foederatio Emericana egri csoportjának első ünnepi kongresszusa.

Eger, 1922. december 12.

F. hó 11 én, vasárnap, délután a vén jogakadémia kopott, kollégiumi hangulatú jogász körében lélekemelő ünnepségnek voltak tanúi a százados falak. Húsz joghallgató tett ünnepélyes fogadalmat, hogy egész életükön hűséges tagjai lesz nek a Foederatio Emericana nak és har «ölni fognak a keresztény Magyarországért, a «Virtus,» « Seien tia,» «Amicbia» (erkölcs, tudomány, barátság) hármas jeligéje alatt. Szivükre tett kézzel, meghatottan mondották el a fogadalmat. Nem Istent, szivüket hívták tanúságúi, hogy megtartják azt, amire szavukat adták. S a magyar szív szent, mint az eskü; őszinte, mint a lelkiismeret. Templom. Oltára önmagának s ezen az oltáron ő az áldozat Zöld tányérsapkák (kékmezőben arany dísszel)repül tek a fejekre és megkezdődött az egri eorporatio első ünnepi kongresszusa

Az ünnepségen megjelentek : az érsek- főpásztor képviseletében Kriston Endre apátkanorck, Werner Adolf dr. c. főigazgató, Ambrus István dr. kanonok, rektor, Ivanovich Emil dr. kanonok, Torday Ányos dr. h. igazgató s az akadémia tanári kara.

Óriás Nándor dr. elnöki megnyitójában először is üdvözölte a Főpásztor képvise lőjél. Vázolta a For deratio Emericana történetét, melyet Schwartz Elemér ciszterci tanár alapított 1915 ben Bajorországban. Az egri eorporatio (testüle;) a Foederatio Emericana első vidéki szervezete; az Emericana-nak eddig 7 corporatiója van. A Magyarországi Emericana főv-dnöke József Ferenc dr. főherceg. Körvonaíozza az Emericana «ólját, mely katolikus szellemű ifjúságot nevel, szívben, lélekben, teitekb n is keresztény intelligenciát í.,kar adni Magyarországnak. Szerényen bejelenti, hogy az egri corporatió elnöki tiszt- lógót ráruházták. — Az ifjúsághoz meleg, lelkes szavakat intéz. «ígérjék meg — úgymond — hogy ha az akadémiát elhagyják, terjeszteni fogják azt a szellemet s abban a szellemben fognak élni, amelyet az Emericana önöknek adott: a hazaszeretet és a katolikus riiágeézies nevében.»

Ezután felszólítja az ifjúságot a fogadalom letételére. Az ifjak halk, de férfias határozottsággal mondják el a fogadalmat, amely után az érsekfópásztor színeit viselő zöld diáksupkákat büszke öntudattal tettek fejükre az egri eorporatio tagjai.

S megnyílt az első ünnepi kongresszus,

Kriston Endre dr. apátkanonok az őrsekfőpásztor nevében megköszönte az üdvözlést.

— Az érsek úr őexelleniiája kegyes volt megbízni, hogy átadjam üdvözletét és óhajtását, hogy minél hamarabb nóíjön meg ez a hívő kis sereg. Ó már öreg ember, nem sok reménye van, de nagy örömmel tölti el, hogy azoknak az eszméknek szolgálatába állott az ifjúság, melyek a jobb jövő biztos zálogai. Elhatározásuk komoly biztosítéka szeretett elnökük, akinek nemcsak a neve, hanem munkabírása, keresztény szíve, hazaszeretete is óriás.

Ezután szenior-választás következett. Palik Tibor, a jogászkor elnöke, Vanyek Jánost, a kör alelnökét ajánlja szémorúi, amihez a eorporatio egyhangúan hozzájárul. Vanyek János elfoglalja az elnöki széket a elnöki székfoglalójában gondolatokban gazdag, remekbe készült beszédével a «Virtus,» «Scientia,» «Amicitia» ideáljait írja a eorporatio zászlójára. Beszédét így fejezte be :

— Nem agresszívek és kíméletlenek

leszünk azokhoz, akiket faji, vagy társadalmi ellentétek választanak el egymástól, egy egész életre szóló barátság alapjait akarjuk megvetni az Alma Mater falai között és egymással szemben tanúsított szeretetünknek a melegével akarunk példát mutatni azoknak, akiket születés, vagy neveiéi, kisislküség, vagy meghasonlás távol tartanak a diadalmas világnézlet követésétől. — A princípiumoknak és a céloknak ez a trifótiuma a mi zöld sapkánkon a nyitó virág, mely új illatot fog árasztani az ősi akadémia falai közűi Eger társadalmába. Adja munkálkodásunkra bőséges áldását az árva magyarság hatalmas Istene.

A beszédet lelkes taps és éljenzés követte.

Ezután Pálik Tibort conseniornak, Kádár Lászlót szekretáriusnak választották meg.

Ambrus István dr. a jogakadémia rektora 10,000 koronát ajánlott föl a oor- poratio céljaira. Ivanovich Emil dr. szintén

10,000 koronát adományozott.

A eorporatio kimondotta, hogy József Ferenc dr. főherceget táviratilag üdvözli ■ fölkérte Kriston Endre dr. kanonokot, hogy a coporatio üdvözletét ás ragaszkodását tolmácsolja az érsekfópásztornak.

A eorporatio « végzett jogászokat, a dominusokat, legközelebbi ülésében választja meg.

így alakúit meg az Emericana egri corporatioja. Lelkűkben nemes törekvések, férfias akarások lobbantak lángra. S amíg ezek a tüzek ki nem alszanak, mindig nyílik virág a zöld sapka mellett.

kis hírek a nagyvilágból.

Külföld. A londoni értekezlet visszautasítja N-imetország javaslatait. — Mus *solini a szövetségközi adósság elengedését és kétéves német moratóriumot javasol.

— Eécsben tüntetnek a munkanélküliek.

— Franciaország a rajnavidéki bányákat követeli. — Csicserin éles támadást inté

Időjárás és időjóslás.

Irta Tóth Ágoston ciszt. r. főgimn. tanár.

I.

Időjárás! Örök témája a témátlan embereknek és örökké félelmetes tényezője az egész emberi elemek !

Mennyi örömnek forrása és mennyi keserűségnek, mennyi nyomorúságnak szú lőanyja ! ...

Hányszor tette tönkre előre magtér veit utunkat, sétánkat, kirándulásunkat egy váratlanul jött rossz idő!

Nem is említem azt, amikor váratlanul a nyakunkba szakadt egy kiadós zápor és öntött ürgék módjára sopánkod haltunk balsorsunk fölött.

A gyöngébb idegzetű emberek jó vagy rossz közérzete meg sokszor egyenesén az időjárástól függ.

De ez még mind nem tragédia és nem nyomorúság. Az dójárás azonban tragédiákat is okoz és sokszor kullog nyomában az éhínség, a betegség és a halál. Amikor kiapadnak a felhők és a napsugarak eszik meg az emberek vétó sét. Vagy özönvíz módjára szakad az eső hetekig: nem lehet aratni, lábán rothad el a drága termés. Vegy gyönyörűen vi rágba borulnak a gyümölcsfák, méhek zsonganak az arany napsugarakkal át szőtt, illattal terhes levegöoen. . . És jön egy éjjel valami goromba fagy, lekonyul nak a viráglevaleK : tavaszában bal meg a gyümölcsös ősz, virágjába fagyasztotta az orvul támadó gyilkos a piroslő almát, a mez s köriét, a hamvas szilvát. . .

Ha tIndiában elkésik a tenger felől esőt hozó monszun, akkor ezrek pusztulnak el éhen, mert nem teremnek a rizs földek.

Az északi sark körül elterülő jögme zőkön csak néhány eszkimó család tengő dik; az afrikai és ázsiai sivatagokban sincs emberi kultúra; az egyenlítői vidékeken a szélcsendek övében, az örökös esőzés, a tűrhetetlen hőség teszi alkalmat lanná ezt a területet az emberi haladás ós tevékenység számára.*) Kultúra, virág zó, magas kultúra csak ott van, ahol ele geüdő magas a hőmérséklet, se túlságos magas, se túlságos alacsony, az esőzés is mérsékelt, szóval: ahol az időjárás meg felelő.

Minthogy az időjárás az emberi élet- neic egyik legfontosabb tényezője: köny- nyen érthető, hogy ősidőktől kezdve tárgya az emberi gondolkozásnak és kuta tásnak. Az ember, aki megnyergelte a tengerek hátát, gátat vetett a folyók ár jának, hiddal kapcsolta ös>ze a folyamok partját és behatolt a föld mélyének titkaiba is: az ember összemérte erejét az időjárással is Megpróbálta módosítani, irányt szabni fejlődésének, esőt kicsikarni a to vaús-zó felhőkből, elűzni a jéggel terhelt vészes Jellegeket és megóvni a fagytól a gyümölcsösöket; megakadályozni a fagyokat. Sióval: megpróbálkozott, ismételten megpróbálkozott az idő csinálással. Ki akarta kutatni a jövendő időjárását: meg akarta jósolni az időt.

Az időcsinálásb&n is, az időjóslásban

*) A levegő 40—80% páratartalom mellett egészséges. Ha kevesebb van, a párolgás nagy, a bőr kirepedezik, fázás és meghűlés következik be. Ha nagy a páratartalom, akkor a párolgás a minimálisnál is kisebb, az idegrendszer nyomást érez: a fulladáshoz hasonlót pl. nyáron.

is három fejlődési fokot lehet megkülönböztetni. Az első fok a vak tapogatózásnak, az alapnélküli babonának, a céünél- küli próbálkozásnak idője. A második mozzanatba már tudományos elemek keverednek, de át meg átszőve babonával ős balhiedelemmel: ez a tudálékos meteorológia korszaka.

A tudományos időjóslás még egész fiatal tudomány. Mindenekelőtt a jelenségek valódi mivoltára akar vizsgálódásaival fényt deríteni és ezek alapján talán módosítani az idő járását, vsgy inkább csak védekezni káros hatásai ellen és előre meghatározni a várható fordulatot.

I. Az időcsinálás minden u. n. vad törzsnél divatos Varázslóiknak többek között az is feladata, hogy jő időről vagy esőről gondoskodjanak, no meg az istenek haragját (mely mennydörgésben és villámlásban nyilvánul meg) elhárítsák a törzs kunyhói fölől. Hát ez nagyon ideális intézmény, persze nem ér egy hfcjítófát se, ámde — kenyérkereastceK megteszi. /

Mindenesetre jobban meg lehet be lőle élűi, mint kukoricakapálásből, — vagy hogy a magam portája előtt maradjak — a tudományból Alti nem hiszi, csak gondoljon a ma is divatos javasasszonyokra és jósnőkre.

Harrington amerikai író megemlít néhány ilyen időcsinálást, amit az indiánoknál látott. Amikor a felhők gyüle kezni kezdenek az égen, a varázslók tüzet raknak a bűvész-sátorban: illatos fű veket égetnek el, aztán egyenkint lépnek ki a sátorból kezükben a talizmánnal és dárdával s megfenyegetik az eget. Amelyik fenyegetésre aztán megered aa eső,