Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-12-12 / 282. szám
Ära 10 korona Eger, 1922. december 12 kedd XXXIX. évi 282. sí. Előfizetési díjak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 660 K. — Egg hóra 200 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Limanowa. Eger, 1922. dceamber 11. cLimanova, az ugyanily nevű galíciai kerületi kapitányság székhelye, 58 kilométernyire Krakkótól, vasút m*llett, 1603 lakossal, közelében naftaforrásokkal.» Nyolc érvel síelőit mindössze ennyit tudtunk Limanowáról éa ®ta, óh, ma ne künk ez a név egész világot jelent. Jelenti a magyarnak egy évezreden át híres harci dicsőségét, oro*zláni bátorságát, nemes önfeláldozását. Jelenti a turáni lélek titáni erősségét, a magyar harcos jellemének olyan kincseit, amelyhez foghatót a világ egyetlen nemzete tagjainak sem adott meg a Gondviselés. Egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes nemzet hősköltemánvőnek egy darabja ez a sáros galicziai község; szent hely : lóról szállott magyar vitézek bús temetője. Mindenütt, amerre a szem ellát, a‘li- manowai síkon s dombokon apró fakeresztek. Egyszerű nevek rajta : Kis Péter, Nagy Pál . . . sok más név még, mind magyar. Huszárok, honvédok. Idegen ég, idegen rög borul rájuk. De csak porladó testükre. Lelkűk itthon van, közöttünk. Magyar ugarok fölött madár dalában, erdőn mezőn virág illatában. Tanít, nevel, áldozatokra késztet, s*o- dálatos dolgokat sugalmaz nekünk. Majd elcsapong a gránicokon túl, türelmet, ki tartást olt magyar vérei leikébe: majd üt az óra a nagy találkozóra! A lelkek órája is lesz az, velünk jönnek a limano- wai magyar huszárok, árkon-bokron, hegyen-völgyön által velünk és a lelkek nyelvén suttogják édesen, rémesen zúgják a fülünkbe: «Üsd, nem apád! Rsjta, rajta, rajta!» Aztán velünk örülnek az őrjítően boldog harci toron s lelkűkkel ölelik majd a Tátrát, a Kárpátok rettentő sziklaor mait, oláh rabságban, cseh rabigában, szerb pokolban megedzett acél magyarokat. Elhozzák a zúgó Adriát s mindent, ami volt — a limanovrai drága lelkek. . . . Ma nyolc éve. . . Sáros, szürke téli napon a Nádasdy huszárok, Hadffy honvédéi megrohamozták a poklot b úgy jutottak a Legfőbb Hadúr elé. Emlékezzünk rájuk. Különösebben, melegebben, mint máskor, mert az óra közel s lelkünk a lelkűkkel halad a boldog Nagymagyarország felé. A Szociális Misszió Társulat e hő 13 án, szerdán, d. u. 5 órakor tartja rendes havi gyűlését. Fontos tárgy a karácsonyi se gélyezések megbeszélése. Kérjük, hogy minél többen vigyenek részt * megbeszélésen. Az elnökség. Tormay Cecil az egri Eger, 1922. december 11. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, f hó 10 án délelőtt 11 órakor tartotta díszközgyűlését a Városháza üléstermében. A nemzeti megújhodás kora tehát elkövetkezett, mert — mint Tormay Cecil mondotta, — a magyar asszonyok mindig akkor ébredtek hivatásukra, mindig akkor szálltak síkra a nemzeti eszmékért, s emelték fel azokat a piedesztálra, amikor az ország bajban volt. Az az országos szervezkedés, amely megindúlt, két irány- ban tehet szolgálatot a nemzetnek: a régi erkölcsi magaslatra emeli a női eszményt, amelyet már-már a mocsarakba húzott a világégés, valamint a diktatúra s ha nem is veheti át a férfiak válláról a terhek felét, de segítenek őrködni a ránk szakadó sötétségben, amikor nem tudjuk még, hogy ki a jóbarát, ki az ellenség. Elhangzott nagyon sok szónoklat ... S azt hisszük, hogy a magyar nők nem fogják követni a férfiak példáját, akik beszélni nagyon szeretnek, egyesületesdit játszani még jobban. Ez az a turáni átok, ami ben minket sújt, tehát nem az a szimbólum, amely valahol a mongol-pusztaságok ös időiben kísért. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége arra kért bennüaket, férfiakat, hogy támogassuk ókét. Mi pedig azt várjuk a magyar asszonyoktól, hogy sajátítsák el erényeinket — hibáink nélkül. Jaj volna ennek a nemzetnek, ha egyszer az asszonyok is a politika áldatlan küzdő terére lépnének és szóesatákba ölnék azt az energiát, amelyet az elvesztett nemzeti erőforrások helyébe akarnak telepíteni. Tormay Cecil azt mondotta, hogy a magyar asszonyok politikája az Isten és a hazaszeretet politikája. Maradjanak meg e két oltár előtt és akkor ismét nagy lesz a nemzet. Mert a turáni átok nem az a szimbólum, amely a tibeti csatangolások után szakadt ránk s amelyre — Tormay Cecil szerint — szeretjük a múlt és jelen minden bűnét ráolvasni: a turáni átok bennünk van, kárhozatos jelképe a ma gyár fecsegésnek, szónoki beszédeknek, pártoskodásoknak, széthúzásnak és irigységnek. Irigység! ó, magyar asszonyok, ha ezeket a hibákat le tudjátok vetni, ha ezért a hazáért tudtok áldozni, akkor hisszük, hogy mi, férfiak is arra megyünk, amerre ti vezettek. S ne áldozzatok fel mást ezért a nemzetért csak hiűságtokat Ha le tudjátok győzni a nemzetért az örökasszonyi hiú ságot, Karthágó asszonyai lesztek a magyar eljövei dőkben. S tietek lesz a haza- szerző győzelem fele. A MaNSZ egri díszgyűléséről, illetve MANSZ. ünnepségén. a magelőző ünnepségekről a következőkben számolunk be: ■' Műsoros délután a ciezt. főgimnáziumban. F. hó 9 én, szombaton, délután 5 órakor Tormay Cecil tiszteletére a eiszt. főgimnáziumban műsoros délutánt rendeztek. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk Szmrecsányi Lajos dr. érsek főpásztort is. A műsort Farkas Ödön szereuádjá- nak I. és II. tétele vezette be, melyet az Egri Ének és Zeneegylet vonószenekara játszott klasszikus tömörséggel és plasztikáid erővel. Kaufmann Emmi hegedű- művésznő brilliáns teknikájú szólója üdén karolta át a II ik tétel moll színezetű dallamait. Fógel Elemér é3 Prettenhofter Ödön cselló-szólója az I. tételben bársonyos, meleg tónussal érvényesült. *Holló Gyuláné Szávay Gyula: «Hírt hoztam Budáról» c. klasszikus szépségű irredenta versét szavalta. Hangjának sötét árnyalataiban a magyar fájdalom zokogott. Hej, hírt vinnénk Budáról a kicsi kárpáti falvakba, erdélyi metropolisokba, ha nem veszne el üzenő szavunk a pártoskodások és a társadalmi villongások zajába. Gyárfás Győzőné Liszt Ferenc H-moll balladáját játszotta. Norvég ködök, hideg fjordok, csiliagtalan éjszakák bús története ez a H moll ballada, melyet Gyárfás Győzőné nagy megértéssel és a zeneművel való szellemi rokonsággal játszott meg. Kidolgozása abszolút tökéletességű volt, erős memóriára Váll, hogy egyetlen szün- jelet sem tévesztett ef Tormay C eil lépett ezután a közönség elő. Éliás Pannika, a kiváló írőnöaek, a MANSZ nevében, egy csokor krizantént nyújtott át egyszerű, kedves szavak kíséretében. Tormay Cecil kis termetű, de vég- teleuűl bájos areú asszony. Minden moz- dúlata karakteres, a hangja erős, szinte férfiasán kemény csengésű. Nehéz szerep jut annak az írónak — mondotta, aki most megszólal az után, akinek lábanyomát már behavazta a hő, lelke pedig fölszállt a csillagok közé. S kegyeletesen emlékezik meg Gárdonyi Gézáról. Nehéz szerepe van Magyarországon annak az írónak, aki szólni akar most, amikor egy lángelme születését ünnepeljük a Petőfi eentennáriumban, egy óriásét, aki jött és elment. Él az a nemzet, amely ily sok nagy halált ünnepel. Petőfi ünneplésekor a mi fájó magyar sorsunkban az érseki rezidenciában bizonyára lehajtott fejjel gondol az ósz pátriárka a daróczi fenyőfák tűire, látja a
