Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-12-06 / 278. szám
2 mm wßpiusiG 1922. december 6. Az ellátatlanok névjegyzékéből töröltek december hóra még megkapják a lisztadagokat? A közélelmezési miniszter 284 q lisztet visszatartott Eger ellátatlanjainak decemberi lisztmennyiségéből — A város feliratot intézett a miniszterhez, hogy a Horthy- akcióhoz csatolt ellátatlanok is megkapják december hónapban lisztadagjaikat. Eger, 1922. december 5. j Megírtuk már, hogy a közélelmezési miniszter 4100 egri lakost törölt az ellátatlanok névjegyzékéből. Egyidejűén érte- ■ítette a városi tanácsot, hogy a december havi lisztmennyiaégből 284 mázsát stor- nírozott, illetve tartalékba helyezett. Ezt a rendelkezést azzal indokolta meg, hogy az ellátatlanok névsorából törölt 4100 egri lakos a Horthy akció keretén belül kapja meg az ellátást s így 284 q liszttel kevesebbre van szüksége Egernek a decemberi hónapra. Bayer Henrik v. tanácsos, aki a közellátási ügyek referense, a következőkben nyilatkozott az Egri Népújság munkatársának : — A közélelmezési miniszter intéz kedése nagyon sújtja az ellátatlanok kataszteréből kihagyott 4100 személyt. A Horthy-akciőból ugyanis Eger város ki- kapc-íolrdott s a népjóléti miuiszter által megindított inségakciőhoz csatlakozott így Eger magára maradt s a vármegyei akció nem tehermentesíti. Méltánytalanság lenne tehát, ha az egrieket vármegyei közmunkákra kényszerítenék akkor, amikor a vármegye nekik egy fülért sem ad. Egerben az akció még nem kezdődött meg s az a 4100 lakos, akik már nincsen- nek az ellátatlanok kataszterében, december hónapra nem kapnának lisztet a miniszter rendelkezése, illetve a visszatartott 284 q. liszt miatt. 8 most az a helyzet, hogy kenyér nélkül maradtak. A polgármester ebben a szellemben írt föl a közélelmezési miniszterhez s azt kérte, hogy a tartalékba helyezett 284 q lisztet utalja vissza a Közellátá«nak, hogy ebben a hónapban még a 4100 névjegy- zékből kihagyott lakos is megkapja a rendes havi lisztadagját, mert ezidőszeiint az Ínség ikció, illetve a közmunka még nem indult meg. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő a város felirata érdeké- bén lépéseket tett a közélelmezési miniszternél, hogy a városba 284 q visszatartott lisztet megkaphassa. Miklós napjával az Egri Népújság a szegény gyermekek számára cipő-akciót indit. Eger város minden rendű és rangú társadalmi rétegéből alakult bizottság közreműködésével a szeretet ünnepe előtt nyilvános ünnepség keretében osztja ki a cipőket. Eger, 1922. december 5. Szegény Miklós püspök, most nagyon szomorú és meg nem vigasztalható. Mert vannak ablakok, hol rongyos piszkos cipők szomorkodnak ; mert vannak ablakok, melyek betegesen hunyorgatva néznek a téli éjtszakába. Ezekben a papirossal, ócska ruhadarabokkal megfoltozott ablakokban nincsen cipő. S addig, míg más gyermekek átábrándozva várják a reggelt s ujjongva szaladnak a cipőkhöz, melyekben finom cukorkák arany-ezüst etanniolja csillog, ők dideregve— meleg.erős cipőcskékrői álmod nak, amelybe nem megy be a hó, amely ben el tudnak menni a templomba, tömjénfüst illatú áhítatos vessernyékre, letérdelhetnek a virágos oltárok elé, amikor az Úr szolgája dicsőíti az Örök Jóságot, aki ruházza a mezők liliomait. Cipőkről álmodnak, amelyek elviszik őket az iskolába, a tudás kútforráaához, hogy a magyar Hiszekegyet imádkozva, dolgozzanak a magyar feltámadásért. Anyák ! akiknek módot adott az Isten, hogy gyermeketek iskolába, templomba járhasson; apák! akik gyönyörködni tudtok fiaitok játékában, ínig azok piros arccal száguldoznak a jég sima tükrén! gazdagok! akik a gyermekben bíztok: elvezetünk mindannyiotokat a viskókba. Az ablakokból didergő gyermek-ar- ; cok néznek a téli hóra le; könnyek hűli nak a gyermeki szemekből, mert számukra zárva az Isten háza és az iskola és csak akkor nyílik ki, ha megnyílnak az emberi szivek. Az Egri Népújság Miklós napja alkalmával gyermekcipő gyűjtést indít. S a cipőket Eger város minden rendű és rangú társadalmi rétegéből alakúit bizottság közreotűködésével a szeretet ünnepe előtt nyilvános ünnepség keretében osztja ki. Egyesüljünk a szerétéiben a szeretet ünnepe előtt a gyermekért, aki meleg cipőkről álmodott Mikiós napján a téli hó, a jég és köd felett! Harding elnök pályadíja. Eger, 1922. december 5. Az Amerikai Magyar Népszava közli: Harding elnök pályadíjat tűzött ki ama találékony ember számára, aki kitalálja, hogyan lehetne behajtani a 11 és fél milliárdot Európán ? Az elnök ezzel a pályadíjjal talán inkább az Egyesült Államok kormányához fordulhatna, ahhoz a kormányhoz, a- melyet ő nevezett ki és amelynek föladata lenne, hogy az amerikai nemzet követelését Európán behajtsa. Abban igaza van Harding elnöknek, hogy a kérdés megoldása nem könnyű. Ha könnyű lett volna, akkor felelősségre kellett volna vonni már régen az amerikai kormányt, hogy miért nem kollektálta be ezt a tizenegy millió dollárt? Az a pont, ahol a kormányt a nemzet részéről támadások érik, nem is az, hogy a követelést nem hajtották be, hanem az, hogy kísérletet sem tettek a behajtásra. Vájjon mi történik akkor, ha Amerika elszánt komolysággal, félreérthetetlen energiával követelné Franciaországtól az adósságok megfizetéséi ? Vájjon mi történnék akkor, ha Amerika a renitens Franciaországgal szemben gazdasági és kereskedelmi retorziókkal élne ? Kiuek van szüksége jobban a másikra: nekünk Franciaországra, vagy Franciaországnak ránk ? A kis antant államai? Csak nem akarja azt mondani a kormány, hogy a hatalmas Amerika nem lenne képes fizetésre szorítani Ro mániát vagy Csehországot ? Mi lenne, ha az amerikai kormány bevágná az útját a cseh-propagandának Amerikában, mi lenne, ha foglalkoztatni kezdené az amerikai közvéleményt azzal, mi történik Romániában és Csehországban és hogy élnek ▼issza ezek az államok a nekik adott szabadsággal ? Amerikának éreztetni kell Európával, hogy ezeket az adósságokat meg kell fizetnie! Európa azárt nem fizet, mert nem szorítják rá. Ezt pedig pálya- díj nélkül is meg lehet tenni ! áWnBSBnssneaMMHBMHHMaim —-otükcjjmm—mmxh Mikulás útja 1922-ben. A krampuszok 300-500—1000 koronába kerülnek.—Nem lesznek az idén .nagymikulások.> — Amikor Miklós bá’ a fejét csóválja. . . Eger, 1922. december S. Miklós püspök megrázta a felhők fölött fehér szakálát $ lassan megeredt a hő. Puha szőnyeget borított az utakra, hogy Miklós bá’ csörgös szánon érkez- hessék meg a földre a piros orrú krampusszal, aki a jóságos Miklós püspök bűvös batyujából osztogatja szót az ajándékot. Minden ablak alá ellátogatnak s a fényesre kefélt cipőoakékbe szalon cukrot, csokoládét, almát, diót, szeritjános-kenye- ret, bonbont, süteményt raknak. De csak a jö gyermekek részesülnek az égi ajándékokban, a rosszak virgácsot kapnak és üres cipőket. így mesélték valaha Mikulás megérkezését nagyanyáink. Psrsze, hogy Miklós püspök megrakhassa a batyuját, először is a csemegéi üzletekben kell szétnéznie, mert — hiába — a felhők felett nincsennek cukros, süteményes boltok, som gyümölcs-kereskedések. Miklós püspöknek a rendezetlen európai valuta-viszonyok sok gondot és bosszúságot okozhatnak, mert Miklós püspök mindig annak az országnak a valutájával vásárol, ahol jár s így igazán ninss módjában dollárral, svájci frankkal, vagy szokolial spekulálnia. Bizony, nagyon nehéz lehet az idén szegény Miklós püspök útja. A krampuszok 300 -*500—1000 koronába kerülnek, a selyemmel bevont mikulásokat pedig 1500—2000 boronáért árűsítják s így aligha vett óriás krampuszokat Miklós apó. Tíz deka sütemény 170 korona (éppen egy kis staniclira való), tíz deka vegyes cukorka (bonbon, karamella, csokoládé stb.) 120 korona, ha nem több. Egy szem szaloncukor 8 korona. Mikulás-papussok cukor nélkül 300 koronába kerülnek, kuglerrel töltve meghaladják a hatszázat. Feltűnő, hogy az aranyozott cukrokkal díszített virgácsok eltűntek a kirakatokból. A gyerekek cipőjébe még csak tud adni pár szem cukrot, süteményt, édes nyalánkságot Mikulás, de már a felnőtt leányok ablakai előtt nagyon megcsóválja a fejét. Hiába, az ő batyuja sem kifogy-
