Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-12-05 / 277. szám

Ara 10 korona Eger, 1922 december 5 kedd. XXXIX. évf. 277. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el Kegyed évre 560 K. — Egy hóra 200 K, P O LI T 1 H A I N h P I L A P, Felelős ««erhes&íő ft ff 62 N ÄT ÍM8&. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Eger város három millió előleget kért a népjóléti minisztériumtól, hogy fölállíthassa a népkonyhát. Eaer város kikapcsolódik a vármegyei Horthy akcióból. Miért esik a búza ára? Eger, 1922. december 4. A tizenkétezer koronát megközelítő búzaár, rövid három héten belül tízezer korona alá hanyatlott. Az áresés 15—20 % os. Joggal várhatnánk, hogy ennek a nagy fontosságú élelmicikknek ilyen nagy­arányú olcsóbbodása maga után vonja a többi cikk olcsóbbodását is. A liberális kezekben lévő nagy ipar orgánumai a tízezren felüli búzaárak idejében legalább azt hirdették, hogy magas gabonaárak mellett sz0 sem lehet az iparcikkek ol­csóbbodásáról. Most persze, szó sincs már arról, hogy & búza árának valami köze volna a többi cikk árához. E helyett ugyancsak a fönnti érde­keltséghez tartozó napi lapok és szakúj­ságok magyarázni próbáljak a búza árá­nak jelentékeny esését, még pedig kül­kereskedelmi okokkal. Állításuk szerint a magyar nullás liszt már nem versenyké­pes a külföldön, magas ára miatt. A ga­bonatermő államok is elárasztják a föl­vevő piacokat olcsóbb iisztajánlatokkal. Éxportlisztjeink ára tényleg tűima- gas, de ezt nem a búzaárak magas volta idézi elő, hanem, hogy a malmok igen nagy hasznot szeretnének biztosítani ma­guknak. Ettől eltekintve a magyar dupla­nullás lisztnek 3 szokol körül van az ára — Csehországban — ami magyar értékre átszámítva 235 K. A belföldi árral szem­ben itt oly nagy különbözeiét találunk, ami mellett a kiviteli illeték és szállítási költségek lerovása után is jól megtalál­hatja számítását a kereskedő. Annál in­kább, mert a sokat emlegetett külföldi lisztek közül a legfinomabb a hollandiai liszt is a magyar liszt mögött marad mi- nőBég dolgában, de ára mégis 3 szokol. Tehát nem az ára miatt nem veszik a magyar lisztet. Ugyanolyan ár mellett, minősége miatt föltétlenül a magyar liszté volna az elsőség, ha bizonyos okok az árú visszatartására nem ösztönözné a szállítókat. Az ok pedig nem egyéb, mint a spe­kuláció. A kormány legutóbb 2000 vaggon gabonát kötött le az ellátatlanok szük­ségleteinek biztosítására 11 ezer koronás áron. A vállalkozó konzorcium természe­tesen ezen az áron fogja ezt a mennyisé­gét leszállítani, de a beszerzést a leszorí­tott ár mellett akarja eszközölni. Ez három négy millió korona hasznot jelen­tene a konzorciumnak, a termelők és az állam rovására. Ezeknek a millióknak az érdekében zuhan lefelé a búza ára, anélkül, hogy nagyobb hatással volna a többi cikkek áraira. Eger, 1922. deeembsr 4. Az egri keresztényszccialista szak- szervezetek vezérlő bizottsága vasárnap délután tartott értekezletén megállapította, hogy amiatt az olcsóbbodás miatt, mely a tőzsdén jelentkezett a búza-áránál s amely még nem jutott el az egri pékek kenyéráraihoz, a munkaadók máris redu­kálták a munkások bárét. A hatósági ellátást megvonták, pedig az inség akció megkezdésének még híre sincs. Munka alig akad; ahol pedig van, ott még a kenyérrevalót is alig akarják megfizetni. . . Mindezek olyan jelenségek, melyek­kel szemben a vezérlő bizottság felhívja az illetékesek figyelmét, hogy tőlük telhe­tőén minél előbb segítsenek ezeken a ba­jok OD. Az Egri Népújság munkatársa, a ke­resztény-szocialista szakszervezetek vezér­lő bizottságának értekezletén elhangzott kijelentések alapján, kérdést intézett Trak Géza h. polgármesterhez a Horthy-akciőra vonatkozóan. Trak Géza h. polgármester a követ­kezőket mondotta: — Arra nézve, hogy a Horthy-akciő keretén balül a munkaképtelenek népkony­háját mikor tudjuk megnyitni s mikor tudjuk munkaalkalomba beállítani a fog- lalkozásnélküli szegény népet, ma még határozott választ adni nem tudok. A helyzet ugyanis az, hogy a városi közgyűlés által megszavazott 5 millió szegényadő jóváhagyása még mindig nem történt meg a belügy , illetve a népjóléti minisztérium részéröl. A városi Horthy akció pedig, amelybe Eger város ezidő- szerint még nem kapcsolódhatott be, a közmunkákat még ki 6em adta. Eger város sokkal hátrányosabb hely zetben van, mint a múlt esztendőben, mert 1921 ben a társadalom adakozása útján a népkonyhát föl tudtuk állítani s fát is juttattunk a szegények részére s a vagyon­talan földműves nép a közellátási válla latból liszthez tudott jutni, addig ma a szegényadó nélkül nem tudunk népkony­hát létesíteni. A Horthy akció mellett kü­lön társadalmi gyűjtésről még csak nem is lehet beszélni, fát ugyanezen ok miatt nem tudunk kapni s a Közellátási Válla­latból 4100 személyt törültek azon a cí­men, hogy a Horthy-akaió keretén belül munkaalkalomhoz jutnak. Ez a mai hely­zet a legszögesebb ellentétben ven a Kormányzó Úr Őfőméltőságának törekvé­seivel és éppen azért arra törekszem, ho»y ezen az áldatlan viszonyokon hamarosan változtatni tudjak. Ebben a törekvésemben nagy segít­ségemre volt és van Nagy János dr. nem­zetgyűlési képviselő úr, akinek a közben­járásától remélem, hogy a kivetett 5 mil­lió inségadó jóváhagyást nyer és Egert ki fogják kapcsolni a vármegyei Horthy- akcióból: Eger város közönsége, ha Eger ön­állóan intézheti az akciót, áldozatkészebb is lesz nemcsak önkéntes adományaib n, hanem a köz’gizgatási úton kivetett ter­hek viselésében is, mert tudja, hogy az a pénz itt marad oly munkákban, amelynek ő veszi hasznát. A szőlőbirtokosok a szőlő- utak kijavításáért és a külső határbeli utak rendbehozataláért szívesen áldoznak, ellenben nem hajlandók a törvényhatósági utak kiépítésére adózni. De nem is valósulna meg a kormány­zói akarat akkor, ha az egri földműves népet Eger város határán kívül használ­nák fel közmunkákra, mert így nem lenne segítve a szűkölködő családokon, hiszen a kereset legnagyobb részét a családfők élnék föl. A helyzet tisztázása érdekében ma táviratot intéztem a belügyminisztériumhoz s azonnali intézkedéseket kértem arra nézve, hogy Eger is önállóan rendelkez­hessék az ínségesek fölsegélyezésének a kérdésében. A népjóléti minisztériumtól ugyancsak táviratilag három millió előle­get kértem, hogy a népkonyhát azonnal felállíthassuk Ami pedig a közmunkákra vonatko­zik, a szőiőutakat hoznánk rendbe s a hőstyai utakat javítanánk ki. Elsősorban a Kertész utcát renováljuk át, mert az Almagyarról és a Makiári útról ide folyik a víz s mivel levezető csatorna nincs, az úttesten marad és bűzös, possadő pocso­lyákat hagy maga után. Ezek a munkála­tok nézetem szerint 10 millióba kerülnének. Ezeket mondotta a h polgármester. Kijelentéseit megnyugodva veheti tudomá­sul a kér. szocialista szakszervezetek ve­zérlő bizottsága. Szülői értekezlet az áll. polg. leányisko­lában. Kunecsuynó igazgató vezetése mei leit az áll. polg. leányiskolában, va-árnap d. e. 11 kor voít az első idei szülői érte­kezlet. «A házias nevelés» volt a tétel, melyet helyeden, szép nyelvezettel, kedves modorban s minden ízében gyakorlati ér­zékkel Virághné adott elő. A í-zülők figyel mesen hallgatták, köszönésükéi fejezték ki. S csupán azok vesztettek, kik otthon maradtak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom