Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-25 / 269. szám
Ära 10 korona. Eger, 1922 november 25 szombat XXXIX. évf. 259 sz Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 560 K. — Egy hóra 200 K, POLITIKAI NAPILAP. FelelősMtrkessrtő; BFEZlfÄT I1RE, Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal : Líceumi nyomda Telefon szám II. És vájjon a nagy népbolondítő és osztályos társai érezték e beteg lelkiismeretük megmozdulását a hangtalan, a néma tömeg láttán ? ! Nem érezték-e, hogy évszázadokra eltemettek egy életrevaló, viruló nemzetet és a pokol kapuit nyitották ki számára? Ki tudja? De a harminc ezer katonából álló «dicsőség» sokat, nagyon sokat sejtet és megmagyaráz. Ez is bele tartozik az öt hosszú esztendő történetébe. ««*<»$> 4499 <*<«<&•- 9999 9999 ^$99 $999 Segíteni kell a vármegyei tisztviselői karon. A nemzetgyűlés ülése Budapest, A mai nemzetgyűlés ülését */« 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után Pesthy Pál, a III. birálő-bizottság előadója tesz jelentést, mely szerint Rákóczi Ferencet végleg igazolt képviselőnek jelenti be. Szeder Ferencnek egyik megtámadott mandátuma ellen az eljárást megszüntették, amennyiben lemondott a mandátumról. Másik mandátuma ellen Bodő János adott be panaszt. A bíráló bizottság Huszár Dezsőt küldte ki az ügy megvizsgálására. Szcitovszky felszólítja Huszár Dezsőt az eskü letételére. Ezután áttérnek a napirend tárgyalására. A vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál első felszólaló Krausz István. A javaslatot nem tartja demokrati kusnak. A közigazgatási reform mielőbbi beterjesztését kéri és hozzájárul ahhoz, hogy az előterjesztést záros határidőn belül tegyék meg. Követeli a zárószámadás és a költségvetés beterjesztését. A javaslatot nem fogadja el és visszavonását kéri. Rákóczi Ferenc előre bejelenti, hogy a törvényjavaslatot elfogadja,mert úgy tudja, hogy az csak ideiglenes és a benne foglalt rendelkezések a közigazgatási reformban fognak végleges formát ölteni. Azonban rá kell mutatni a törvényjavaslat egyes sérelmes intézkedéseire. Arra kéri a belügyminisztert, hogy segítsen a vármegyei tisztviselői karon, mert ez a tisztviselői kar dolgozik a legtöbbet és mégis a legkevesebb fizetést kap. A javaslatot abban a reményben fogadja el, hogy a kirívó sérelmek orvoslást nyernek. Reisinger Ferenc szociáldemokrata a következő Bzóuok, aki követeli a közigazgatás függetlenségét. (Az ülés tart.) *999 ,9999999999*M»999999994i'9#99»999*#9«*9*«sS*99999*c99999W9*999 Öt esztendő. Eger, 1922. november 24. Nagy ünnep volt a napokban az orosz szovjet fővárosában. Ünnepelt Lenin ; ünnepeltek a népbiztosok. Ünnepeltek a kommunizmus tanainak alaposan megapadt hívei. Az orosz szovjet öt esztendős fönnállásának ünnepét ülték s a fehér, a hideg, a zordon Moszkva főterén Lenin mondta az ünnepi beszédet. Vörös téglából volt építve a szónoki emelvény s mintegy harminc ezer szovjetkaiona őrizte a hirhedt szónokot és még hirhedtebb népbiztos társait. És Lenin beszélt. Elmondta az öt esztendő történetét; azt a boldogságot, amit a szovjet festett az ábrándoslelkű szőke oroszok leikében; azt a hatást, amit a vörös uralom váltott ki a megvónhedt Európából. A jelenlévők nagyokat bólogattak a nagy forradaljnár szavaira, ami lehetett a kényszerűség, de semmiasetre sem a meggyőződés jele. Mert hiszen azok is emberek; eszes lények, akik látnak és hallanak . . . Látták ott a harminc-ezer katonát, akik vérbeborűlt szemekkel őrködtek a népvezérek biztonságán. Régen, öt esztendő előtt nem így volt. Akkor a nép közé elegyedtek a nép ve zérei. Mindenki elpanaszolhatta baját az «elvtársaknak» s ők az öröm, a megszerzett hatalom őrjítő mámorában mindenkit meghallgattak. Ók sem szerettek akkor katonát látni s undorral fordúltak el a frontról visszaözönlő boldog muzsikok garmadába dobált fegyvereitől. Mert elég volt a vérből, a szenvedésből, a nélkülözésből : — boldogságra született a halandó ember. Régen, öt óv előtt nem így volt más sem, — sok minden. Ha szűkén is, de ju tott mindenkinek panasztalan kenyér. Szi vesen lemondott róla, mert az «atyuska» katonáinak, az ö véreinek, nem szabad nélkülözniök ; táplálni kell őket, mert nehéz a puska és emberfeletti a szenvedés a lövészárokban. De Isten segít, egyszer csak vége lesz a nagy földi pokolnak; boldogok lesznek ismét az emberek . . . óh a remény éltet s meleget szít az emberi szívben . . . S most, bár oszlik a banda és menekül a sülyedő hajóról, vajmi sovány az új élet reménye. Elpusztított falvak, városok. Legyil költ barátok, orosz földön hű atyafiak tömérdek sírhalma. Éhségtől vonagló nók, aggok, gyermekek. . . Meddő szántóföldek. Leégett gyárak, kihalt műhelyek. Teli börtönök, melyeknek lakói megőrültek a kínzás szenvedéseitől. . . Ez lett a cári Oroszországból az öt hosszú szovjet-esztendő alatt. Az államok ércalapjai. Eger, 1922. november 24. A pénz elértéktelenedésének egyik főoka az infláció. A háborúhoz sok pénz keliett s arany, ezüst hiányában megindí tották a bankóprést, amely irgalmatlanul nyomta a bankót. Mentői több lett azután a bankjegy, annál kisebb értéket képviselt. A Magyar Jegyintézet jár elől jó példával a bankjegyek szaporításában. Ellenben azok az államok, amelyek a bankjegyeket az ércalapjukhoz mérten adták ki, meg tudták őrizni pénzük értékét. Sőt vannak olyan államok is, melyek az ércalapot növelték és a bankjegyforgalmat csökkentették. Ilyen államok pénze a legjobb. Okulásul 3 csoportra osztva mutatjuk be a jegyintézeíeket. I. Csökkenő bankjegy forgalmú jegy intézetek forgalma milliárdokban: A bank neve 1921. 1922. Ércfedezet 1922-ben Egyesült Áll. B. 2'5 21 milliókban 3054 Angol Bank 0128 0 125 127 Francia Bank 37 3 36 3 5530 Svájci Nemz. B. 0 9 0 7 519 Cseh szlovák B. 106 9'3 693 Németalföldi B. 1 09 605 II. Egyállapolban levő jegyintezetek: Olasz Bank 13 9 139 — Spanyol Bank 41 4 1 2523 Dán Bank 04 04 228 III. Emelkedő bankjegy - jegyintézetek: forgalmú Belga N. Barik 6 1 6 3 332 Bolgár N. Bank 34 336 38 Szerb N. Bank 38 4'8 63 Román N. Bank 11 0 141 1004 Magyar Jegyint. 15 7 60'2 13 Német Kir. Bank 75 177 1004 Lengyel N. Bank 102 285 74 5 Osztrák Bank 54 691 1-5 Orosz Bank 1917 150.000 — E számok az illető áll-írnok pénznemeiben értendők és mindennél világosabban beszélnek. Jelzik azt a lejtőt, amelyen a III. osztályú államok vészesen rohannak lefelé. Kérdés: vájjon van e megállás? Van-e mód, mellyel a III. csoportban lévő államok a csődtől, a pénz devalvációjától megmenthetők ? Véleményünk szerint: van. A mód azonban a teljes kiépítéshez csak gyökeresen új úton visz el. Ezt minden kormányhatalom mellőzni akarja, nehogy polgárait koldúsbotra juttassa a pénz teljes elértéktelenedésének kimondásával. Ezért eztilídebb, a bajt cí&fe lokalizálni
