Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-17 / 262. szám
Ara 10 korona. Eger, 1922. november 17. péntek XXXIX. évf. 262. sz. '»■ -MWIIBWIBIWIWH—I Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 560 K. — Egg hóra 200 K, POLITIKAI NAPILAP. ^tíőssserkeartő: BREZNStYIMKE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ugomda. Telefon szám 11. A nemzetgyűlés első formális ülése. Az új törvényjavaslatok. — Ismét a királyper. — Az ellenzék és a kormány között a nemzetgyűlés munkarendjének megállapítása tekintetében nincs megegyezés. Négy esztendő. Eger, 1922. november 16. A hevülő képzelet nagy és ragyogó álmokat álmodott most négy éve nálunk is, Ausztriában is, Németországban is. Mindhárom helyen megszűnt a monarchia és beköszöntött a népuralom. A képzelet, a «sebes szárnyú sas,» roppant területeket kalandozott be a jövendő boldogságok hazájában. És látta a nagy, a fényes új életet, mely váratlanul hajtott ki, gyorsan szökken virágba és ontja majd a tenger sok gyümölcsöt. És a népek milliói Eldorádóba kerülnek, hol nincs nélkülözés, nincs nyomor, ellenben lesz gazdagság, megelégedés, boldogság. Hányán élték bele magukat ebbe a gyönyörű álomba s hányán ittak nagyokat és gyakran a medve bőrére — most négy esztendeje ! A józan ész azonban nem szőtt rózsa szín álmokat. Nem épített légvárakat. Nem előlegezte a jólétet, a megelégedést, a boldogságot. A józan ész tudta, hogy nem mind arany, ami fényük. Tisztában volt vele, hogy aiap nélkül nem lehet építeni. Meggyőződése azt mondatta vele, hogy a politikában is négy a kétszer-kettő. S mikor kezébe vette a ceruzát s kitöltötte a «tartozik» é* «követel» rovatot, vagyis számot vetett a várható bajokkal, nehézségekkel és a remélhető jókkal: bizony nagyon lehangolódott az öröme. És ime, most — négy keserves esztendő után — a kétszerkettő bizonyosságával állapíthatja meg minden elfogúlat- lan ember, hogy nem a képzeletnek volt igaza, hanem a józan észnek. Az úgynevezett demokratikus irány és uralom semmi jót nem hozott. A ró zsaszín álmok szertefoszlottak és nehéz, fojtó köd ülte meg a lelkeket. Mindenütt beborult a politikai ég és még jó lett volna, ha időnkint nagy viharok nem szántják végig a demokratizált államokat. Nemhogy a boldogságból nem lett semmi, hanem még a háború után megmaradt jólét is elkallódott a a remélt, a várt megelégedés helyett a legnagyobb nyomor és elégedetlenség ütött tanyát úgy nálunk, mint Németországban s különösen pedig Ausztriában. Ez tehát a most elmúlt négy év szomorú tanúlsága. Igazán nem volt benne semmi öröm; ellenben volt sok baj, tömérdek gond, számtalan veszedelem. Szomorú mérlege ez a most elmúlt négy esztendőnek. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Budapest. Az újonnan összeült nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök s ezután megható szavakkal parentálja el a nemzetgyűlés szünete alatt elhúnyt Ghillányi Imre báró volt földművelésügyi minisztert, Bu- rián István báró volt külügyminisztert és Gárdonyi Gézát. Több rendbsli elnöki bejelentés után a szünet alatt benyújtott mentelmi megkeresések egész sorozatát olvassa föl, amely szerint több mint 30 képviselő ellen adtak be mentelmi megkeresést. Elnök bejelenti a tarpai választók panaszát Zsirkay István megválasztása ellen. Bethlen miniszterelnök a külügyminiszter nevében beterjeszti Magyarországnak a Népszövetségbe való fölvételére, továbbá a nemzetek szövetségének egységes okmányaira vonatkozó törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják a külügyi bizottságnak. Nagyatádi Szabó István földraivelés- ügyi miniszter beterjeszti az erdő-ügyekről, az erdészeti igazgatásról és az országos erdei alapról az erdőgazdasági érdekképviseletekre az alföldi telepítésről és fásításról, a földmunkások szövetkezeteinek állami támogatására vonatkozó törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják az illetékes bizottságoknak. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a mérnöki rendtartásról és az éjjeli munkának az ipari gyárakban való eltiltásáról szóló törvényjavaslatokat terjeszti be. Kállay pénzügyminiszter a közadók kezeléséről és a védelmi adóról szóló biztosíték, magán vállalatok, állami felügyeletek, az egyes hiteli kérdések rendezéséről és a szeszadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatokat nyújtja be. Klébelsberg Kunó gr. kultuszminiszter a magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról, Daruváry igazságügyminiszter pedig a kereskedelem szavatosságáról szőlő törvényjavaslatokat terjeszti be. A Ház ezeket a törvényjavaslatokat az illetékes bizottságokhoz utalja. Usetty Ferenc a gazdasági bizottság előadója a bizottságnak a mezőgazdasági kishaszonbérletek meghosszabbításáról, ezzel kapcsolatos újabb rendelkezések, további rézgálic készletekről szóló jelentését terjeszti a nemzetgyűlés elé. Sigray Antal gróf mentelmi jogának megsértését jelenti be. Előadja, hogy családi ügyeiben vidékre akart utazni de a rendőrség meg tagadta az útlevél kiállítását. A belügyminisztertől erre vonatkozóan azt a választ kapta, hogy valószínűen az ügyészség akadályozta meg az útlevél kiadását és megígérte, hogy eljár ez ügyben. Két nappal ezután arról értesítették, hogy azért nem kapta meg az útlevelet, mert összeköttetésben áll a fasiszta mozgalommal. Szerinte mégis a dolog hátterében más rejlik, nevezetesen a király - kérdésben szerepeiteket függő kérdésben akarja tartani. Kijelenti, hogy a törvényszék junius havában megkereste a nemzetgyűlést a király perben szerepelt nemzetgyillési képviselők kiadása ügyében, az ügyészség azonban nem továbbította ezt az aktát. Szerinte a kormánynak módjában áil letárgyalni a király-pert. Szcitovszky Béla elnök napirendi indítványt tesz, amelynek értelmében a nemzetgyűlés nov. 21 ón d. e. 10 órakor tartja a legközelebbi ülését a következő napirenddel: 1. A kivándorló-bizottság 10 tagjának megválasztása és az első számú bírálóbizottságban lemondás folytán megüresedett egy tagsági hely betöltése. 2. A mezőgazdasági bizottságnak a nemzetgyűlés 1922—23. évi költségvetéséről szóló jelentése. 3. A vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslat. 4. A községi körjegyzők illetményeinek szabályozásáról szőlő törvényjavaslat. 5. A városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat egyes módosítására vonatkozó törvényjavaslat. A napirendhez elsőnek Hegymegi Kiss Pál szólal hozzá. Hegymegi Kiss Pál elfogadja az elnök napirendi indítványát azzal a módosítással, hogy a nemzetgyűlés ne kedden tartsa legközelebbi ülését. Elég volt a pihenő, — mondotta — itt az ideje annak, hogy a nemzetgyűlés munkához fogjon. Sajnálat tál kell megállapítania az ellenzéki oldal ról, hogy a kormány és az ellenzék között a szükséges összhang a nemzetgyűlés munkarendjének megállapítása tekintetében nincsen meg. — Fogjunk hozzá a dologhoz és akkor mód lesz arra, hogy az indemnitás letárgyaltassék és hogy kikerüljük azt, hogy az ország ex-lexbe kerüljön. Ezután Bethisn gróf miniszterelnök szólal fel, aki kéri az elnök napirendi indítványának elfogadását. Szerinte az ellenzék és a kormány között elvi ellentét nem igen van.
