Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-15 / 260. szám
Ara 10 korona o Eger, '<922. november 15 szerda XXXIX. évf. 269. sz. Előfizetési dijak postai szállítással | Egész és félévi előfizetést nem fogadunk eL | Negged évre fi60 K. — Egg hóra 200 K. | 9 • 0Q2V>*föSUtUUU«MUHIJM POLITIKA! NAPILAP. »swkeftztő ■ B R JB £ N ÄY !£ME Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda Telefon szám II. A közigazgatási bizottság a kavics-szállítás érdekében fölír a kereskedelmi minisztériumhoz. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő javasolja, hogy a vagyonváltság földekből községenként gazdasági kerteket hasítsanak ki. — Állathulla-égető fölállítását hozza javaslatba Graefl Jenő nemzetgyűlési képviselő. Liberális berkek szócsövei valósággal kéjelegnek a belügyminiszternek a fasiszta tábor feloszlatását kimondó rendeletén továbbá a fasizmus lényegének boncolgatásában. Kárörvendve hozzák olvasóik elé a fasiszták úgynevezett «titkait», törekvé seit s középkori titokzatosságokról rántják le a leplet, amelyek a fasizmus magyar híveit és hitvallását takargatták. Elmesélik, hogy két kipróbált fascists ajánlása volt szükséges ahhoz, hogy uj tag juthasson be a szervezetbe, sőt ez sem volt elég, meri a tábornak nyomozói voltak, akik aprólékos lelkiismeretességgel és gondossággal kutatták ki a «jelöltnek» magán és társadalmi életét, politikai és szellemi megbízhatóságát. Elmondják, hogy aztán »hátborzongató« jelenetek és eszközök igénybevételével vették föl a fascisták közé, egy hatalmas, minden díszétől megfosztott teremben, ahol egy asztalon 4 égő gyertya között a kettős kereszt és a Biblia feküdt. A fasiszta fővezérek fekete leple, az eskü «borzalmassága» «rémre génybe» illő szertartások valósággal megrémítették a jelölteket, kik aztán szintén oiy titokzatosak lettek mint régebbi fascista társaik, akik velük ezt a különös szertartást végig csináltatták. Nem ismerjük a magyar fasizmus kezdeményezőit s azt sem tudjuk, kik állanak mögötte s mik azok a titokzatos rugók, amelyek tulajdonképeu létrehozták a fasiszta tábornak nevezett szervezetet; csak azoa csodálkozunk, hogy a liberális sajtó egyáltalán fennakad azon a titokzatosságon, mellyel a fascistáknak fölvétele állítólag történt. Fölösleges ugyanis neki a sötét középkorból vett szokásokról, leplekről, égő gyeríyákről, hátborzongató fogadalmakról beszélnie, hiszen a szabadkőművesek hőkusz-pőRuszaivai is könnyen »párhuzamba» állítnaUú volna a fasiszta- avatás szertartásait. Elmondhatták volna a liberális újságok, hogy mint *nálunk< hárompontosoknál azok a bizonyos mér tani jelvények, a kalapács, a vakoláshoz szükséges szerszámok, a koporsó, a sötét kamara, a mőgendóved a szabadkőműves munkálkodás szent jelvényei: akként a fasiszták is jelvényeket választottak maguknak a kettős keresztben és Bibliában .... De nem. Ők nem profanizálják szent jelvényeiket, amelyek segítségével az Örök Kelet boldog édenébe lehet jutni. A kereszt, a Biblia azonban elbírja a profani- zálást, főleg ha sötét, középkori hangulatot kell festeni a vakoló családok tagjai előtt .... A kis r svatzkodáshoz különben szavunk se®, volna, ha nem tárgyalnák olyan ártatlannak tetsző célzatossággal a «ma gyár fasizaius»nak még igen homályos és Rétes eredetét s azokat a szövendő terveket, amelyeket ez a szervezet meg akart valósítani. , . . ■BJftsaSESKJí XSSS^SSXSMSi^aeSSSeSSmsaSSaSfS^^ Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene, ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Eger, 1922. november 14. Ma, f. hő 14 én, kedden délelőtt tartotta a közigazgatási bizottság rendes havi közgyűlését vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A közgyűlésen ismét kísértettek a vármegyei úthálózat kátyúi, gödrei, méteres árkai, melyek, ha gyors segítség nem érkezik, teljesen megakasztják a közlekedést. Nagy baj, hogy a Máv. éppen most korlátozta a kavics szállítást, amikor a munkálatok (úgy, ahogy) folynak, de nem kisebb baj az is, hogy munkást nem kapnak. A bizottsági ülésről alábbi tudósításunk számol be: Pontban 10 órakor nyitotta meg a közigazgatási bizottság ülését vitéz Bobory István dr. fóispán. Puchlin Lajos vm. főjegyző az alis- páni jelentést terjesztette elő. Biró József gyöngyösi járási főszolgabíró a múlt hó 18 áa töltötte be főszolgabírói működésének 25-ik évét. Ez alkalomból a vármegye tisztikara nevében az alispán üdvözlő táviratot küldött a jubilánsnak. Miután a főszolgabíró hosszú, ügybuzgő működése alatt hivatalát mindig rendben tartotta, pontos és lelkiismeretes tisztviselő, ki ellen felsőbb hatóságainak nemcsak hogy kifogása nem volt, hanem működésével mindig teljes mértékben meg voltak és vannak elégedve. Javasolja, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg s bízzák meg, hogy a f. hó 18-án, Gyöngyösön tartandó jubileumi ünnepségen a bizottság nevében is üdvözölhesse. A bizottság a javaslathoz egyhangúan hozzájárult. Tóbiás József, áll. építészeti főnök, műszaki tanácsos jelentése kapcsán azt javasolta, hogy írjon föl a közigazg. bizottság a Máv. igazgatóságának a kavics szállítások ügyében, miszerint a vármegye, tekintettel az úthálózat katasztrófális viszonyaira, soron kívül kapjon vaggonokat. Dutkay Pál apátkanonok: Kérném ezt a feliratot odamődosítani, hogy a kavicsszállításoknál minden megyének egyformán kedvezően intézzék el a kérelmét. Ez országos érdek. Bobory György dr. főispán: Célszerűbb lenne, ka a feliratot a kereskedelmi minisztériumhoz intéznénk. A bizottság végül is abban állapodott meg, hogy a kavics-szállítások ügyében úgy a kereskedelmi miniszternek, mint I a Máv. igí zg: tői'ágának átír. Keglevich Gyula gróf szóvá teszi, hogy az útkaparók nem dolgoznak. Az útjavítási munkálatokhoz munkást nem lehet kapni, mert keveslik a 400 koronás napszámbért, amely szerintük még cipőkopásra sem elég. A Mátra ballai út végtelenül siralmas állapotban van. Kéri a műszaki tanácsost, hogy ezentúl Bailára irányítsa a kavicsot. Tóbiás József: Sajnos, ez nincs m djában. A tiszafüredi és hatvani járásokban még rosszabbak a viszonyok, mert már az útburkolat is fölfordult. Először azokat az utakat kell rendbe bozatnia. Keglevich Gyula gróf: Kéri, hogy az eperfák csonkítása ügyében járjon el a bizottság. Tóbiás: Kijelenti, hogy a csonkítás az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség jóváhagyásával történhetik. Ebben az ügyben összeköttetésbe lép a felügyelőséggel. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő a gazdasági szakoktatás eredményes munkája érdekében javasolja ezután, hogy azokban a községekben, ahol a földbirtok- rendezéssel kapcsolatban vagyonváltság föld kerül a kincstár birtokába, illetve szétosztásra: a gazdasági iskolák rész őre gazdasági kertnek is hasítsanak földet. Kis községben 800 Q ölet, nagyközségben, ahol 120 nál kevesebb gazdasági ismétlő iskolás van, 2 holdat, ahol 120-nál több tanuló van, 4 holdat, ahol tanító- vagy tanítőnőképző van, 20—25 holdat; őstermelő helyeken 40— 50 holdat, gazdasági centrumokban pedig 100 hold földet juttassanak gazdasági kert céljaira. Az utóbbi esetben a 100 holdas birtok egy gazdasági középiskola tartozéka lenne, ahol a kiválóbb kisgazdák fiai nyernének a középiskoláknak megfelelő oktatást, amire a mai fejlettebb társadalmi és kultur-viszonyok- ra való tekintettel nagy szükség van. Török Kálmán prépostkanonok: A maga részéről pártolja a javaslatot, de bizonyos aggályai vannak. Egy nagy birtokot vezetni is kell, a gazdasági eszKözök beszerzése ma nagyon költséges. Keveset fogjunk, de jól megmarkoljuk. Rusztek Károly reflektál Török K. bizottsági tag szavaira. Azért van szükség nagyobb területre, hogy a föidmíveléshez szükséges igás-áíiatok takarmányát is megteremje. Bobory dr. főispán: Nem minden községben lehet megvalósítani a g zda-
