Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-15 / 260. szám

Ara 10 korona o Eger, '<922. november 15 szerda XXXIX. évf. 269. sz. Előfizetési dijak postai szállítással | Egész és félévi előfizetést nem fogadunk eL | Negged évre fi60 K. — Egg hóra 200 K. | 9 • 0Q2V>*föSUtUUU«MUHIJM POLITIKA! NAPILAP. »swkeftztő ■ B R JB £ N ÄY !£ME Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda Telefon szám II. A közigazgatási bizottság a kavics-szállítás érdekében fölír a kereskedelmi minisztériumhoz. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő javasolja, hogy a vagyonváltság földekből közsé­genként gazdasági kerteket hasítsanak ki. — Állathulla-égető fölállítását hozza javaslatba Graefl Jenő nemzetgyűlési képviselő. Liberális berkek szócsövei valósággal kéjelegnek a belügy­miniszternek a fasiszta tábor feloszlatását kimondó rendeletén továbbá a fasizmus lényegének boncolgatásában. Kárörvendve hozzák olvasóik elé a fasiszták úgynevezett «titkait», törekvé seit s középkori titokzatosságokról rántják le a leplet, amelyek a fasizmus magyar híveit és hitvallását takargatták. Elmesélik, hogy két kipróbált fas­cists ajánlása volt szükséges ahhoz, hogy uj tag juthasson be a szervezetbe, sőt ez sem volt elég, meri a tábornak nyomozói voltak, akik aprólékos lelkiismeretességgel és gondossággal kutatták ki a «jelöltnek» magán és társadalmi életét, politikai és szellemi megbízhatóságát. Elmondják, hogy aztán »hátborzongató« jelenetek és eszkö­zök igénybevételével vették föl a fascisták közé, egy hatalmas, minden díszétől meg­fosztott teremben, ahol egy asztalon 4 égő gyertya között a kettős kereszt és a Bib­lia feküdt. A fasiszta fővezérek fekete leple, az eskü «borzalmassága» «rémre génybe» illő szertartások valósággal meg­rémítették a jelölteket, kik aztán szintén oiy titokzatosak lettek mint régebbi fascista társaik, akik velük ezt a különös szertar­tást végig csináltatták. Nem ismerjük a magyar fasizmus kezdeményezőit s azt sem tudjuk, kik állanak mögötte s mik azok a titokzatos rugók, amelyek tulajdonképeu létrehozták a fasiszta tábornak nevezett szervezetet; csak azoa csodálkozunk, hogy a liberális sajtó egyáltalán fennakad azon a titokza­tosságon, mellyel a fascistáknak fölvétele állítólag történt. Fölösleges ugyanis neki a sötét középkorból vett szokásokról, lep­lekről, égő gyeríyákről, hátborzongató fogadalmakról beszélnie, hiszen a szabad­kőművesek hőkusz-pőRuszaivai is könnyen »párhuzamba» állítnaUú volna a fasiszta- avatás szertartásait. Elmondhatták volna a liberális újságok, hogy mint *nálunk< hárompontosoknál azok a bizonyos mér tani jelvények, a kalapács, a vakoláshoz szükséges szerszámok, a koporsó, a sötét kamara, a mőgendóved a szabadkőműves munkálkodás szent jelvényei: akként a fasiszták is jelvényeket választottak ma­guknak a kettős keresztben és Bibliá­ban .... De nem. Ők nem profanizálják szent jelvényeiket, amelyek segítségével az Örök Kelet boldog édenébe lehet jutni. A ke­reszt, a Biblia azonban elbírja a profani- zálást, főleg ha sötét, középkori hangula­tot kell festeni a vakoló családok tagjai előtt .... A kis r svatzkodáshoz különben sza­vunk se®, volna, ha nem tárgyalnák olyan ártatlannak tetsző célzatossággal a «ma gyár fasizaius»nak még igen homályos és Rétes eredetét s azokat a szövendő terveket, amelyeket ez a szervezet meg akart valósítani. , . . ■BJftsaSESKJí XSSS^SSXSMSi^aeSSSeSSmsaSSaSfS^^ Minden magyart úgy áld meg a ma­gyarok Istene, ahogyan az ország- és nemzet­mentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törek­vésre — vagyona arányában — áldoz. Eger, 1922. november 14. Ma, f. hő 14 én, kedden délelőtt tar­totta a közigazgatási bizottság rendes havi közgyűlését vitéz Bobory György dr. fő­ispán elnöklete alatt. A közgyűlésen ismét kísértettek a vármegyei úthálózat kátyúi, gödrei, méteres árkai, melyek, ha gyors segítség nem érkezik, teljesen megakaszt­ják a közlekedést. Nagy baj, hogy a Máv. éppen most korlátozta a kavics szállítást, amikor a munkálatok (úgy, ahogy) folynak, de nem kisebb baj az is, hogy munkást nem kapnak. A bizottsági ülésről alábbi tudósítá­sunk számol be: Pontban 10 órakor nyitotta meg a közigazgatási bizottság ülését vitéz Bobory István dr. fóispán. Puchlin Lajos vm. főjegyző az alis- páni jelentést terjesztette elő. Biró József gyöngyösi járási főszol­gabíró a múlt hó 18 áa töltötte be főszol­gabírói működésének 25-ik évét. Ez alka­lomból a vármegye tisztikara nevében az alispán üdvözlő táviratot küldött a jubi­lánsnak. Miután a főszolgabíró hosszú, ügybuzgő működése alatt hivatalát mindig rendben tartotta, pontos és lelkiismeretes tisztviselő, ki ellen felsőbb hatóságainak nemcsak hogy kifogása nem volt, hanem működésével mindig teljes mértékben meg voltak és vannak elégedve. Javasolja, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg s bízzák meg, hogy a f. hó 18-án, Gyöngyösön tartandó jubileumi ünnepsé­gen a bizottság nevében is üdvözölhesse. A bizottság a javaslathoz egyhangú­an hozzájárult. Tóbiás József, áll. építészeti főnök, mű­szaki tanácsos jelentése kapcsán azt java­solta, hogy írjon föl a közigazg. bizottság a Máv. igazgatóságának a kavics szállítá­sok ügyében, miszerint a vármegye, tekin­tettel az úthálózat katasztrófális viszonya­ira, soron kívül kapjon vaggonokat. Dutkay Pál apátkanonok: Kérném ezt a feliratot odamődosítani, hogy a ka­vicsszállításoknál minden megyének egy­formán kedvezően intézzék el a kérelmét. Ez országos érdek. Bobory György dr. főispán: Célsze­rűbb lenne, ka a feliratot a kereskedelmi minisztériumhoz intéznénk. A bizottság végül is abban állapo­dott meg, hogy a kavics-szállítások ügyé­ben úgy a kereskedelmi miniszternek, mint I a Máv. igí zg: tői'ágának átír. Keglevich Gyula gróf szóvá teszi, hogy az útkaparók nem dolgoznak. Az útjavítási munkálatokhoz munkást nem lehet kapni, mert keveslik a 400 koronás napszámbért, amely szerintük még cipő­kopásra sem elég. A Mátra ballai út vég­telenül siralmas állapotban van. Kéri a műszaki tanácsost, hogy ezentúl Bailára irányítsa a kavicsot. Tóbiás József: Sajnos, ez nincs m djában. A tiszafüredi és hatvani járá­sokban még rosszabbak a viszonyok, mert már az útburkolat is fölfordult. Először azokat az utakat kell rendbe bozatnia. Keglevich Gyula gróf: Kéri, hogy az eperfák csonkítása ügyében járjon el a bizottság. Tóbiás: Kijelenti, hogy a csonkítás az Országos Selyemtenyésztési Felügye­lőség jóváhagyásával történhetik. Ebben az ügyben összeköttetésbe lép a felügye­lőséggel. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő a gazdasági szakoktatás eredményes mun­kája érdekében javasolja ezután, hogy azokban a községekben, ahol a földbirtok- rendezéssel kapcsolatban vagyonváltság föld kerül a kincstár birtokába, illetve szétosztásra: a gazdasági iskolák rész őre gazdasági kertnek is hasítsanak földet. Kis községben 800 Q ölet, nagyközségben, ahol 120 nál kevesebb gazdasági ismétlő iskolás van, 2 holdat, ahol 120-nál több tanuló van, 4 holdat, ahol tanító- vagy tanítőnőképző van, 20—25 holdat; őster­melő helyeken 40— 50 holdat, gazdasági centrumokban pedig 100 hold földet jut­tassanak gazdasági kert céljaira. Az utóbbi esetben a 100 holdas birtok egy gazdasági középiskola tartozéka lenne, ahol a kivá­lóbb kisgazdák fiai nyernének a közép­iskoláknak megfelelő oktatást, amire a mai fejlettebb társadalmi és kultur-viszonyok- ra való tekintettel nagy szükség van. Török Kálmán prépostkanonok: A maga részéről pártolja a javaslatot, de bizonyos aggályai vannak. Egy nagy birtokot ve­zetni is kell, a gazdasági eszKözök beszer­zése ma nagyon költséges. Keveset fog­junk, de jól megmarkoljuk. Rusztek Károly reflektál Török K. bi­zottsági tag szavaira. Azért van szükség nagyobb területre, hogy a föidmíveléshez szükséges igás-áíiatok takarmányát is meg­teremje. Bobory dr. főispán: Nem minden községben lehet megvalósítani a g zda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom