Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-14 / 259. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG nyitotta Petőfi vallásos, egyszerű és mé- I gis ragyogó egyéniségét. Magvilágította kivételes nagyságú haza- és szabadság- szeretetét, mely az önfeláldozásig emelkedett. Ismertette prófétai ihletét, melyet költeményeiből igazolt.Részletesen és finom gondossággal boncolgatta a Petőfi szívé ban lakozott szeretetet és fölmagasztosult szerelmét. Nagy hatású, tartós tapssal jóváhagyott beszédét avval fejezte be, hogy a halhatatlan lélek végtelen nagyságának ős a magyar nemzet világtörtóneti hivatásának hite vonható le mint tanulság a Petőfi tanulmányozásából. Az énekkar, melyet S. Werner vezet nagy szakértelemmel, lelkesedéssel ős nem kis eredménnyel, Petőfi dalokat adott elő s befejezésül a Rákóczi indulót énekelte, mindhárom számmal nagy sikert aratva. Farkas Olga VII. és Lengyel Júlia VI. o. tan. Petőfi szép dalaiból hármat játszottak zongorán pompás átértéssel. Herbály Zsófia VIII. o. tan. (A hazáról) és Vaszkó Margit VII. o. tan. (Szüleim halálára) mély átérzéasel, igen szépen szavaltak. Volt egy hatásos jelenet is, melyben a csatatéren haldokló Petőfit megkoszorúzza a nemzet Géniusza. Pompás volt a melodráma (Váradi Kun: Petőfi a Hortobágyon), melyet Sztrapkovits Mária szavalt igen szépen. Matuska Mária zongora- és Nagy Ferenc hegedű-kisörete mellett. Valóságos művészi harmóniába olvadt a három előadó szereplése. Végső, de nem utolsó, melyet megemlítünk, a Popini Nándor remek cimbalomjátéka. Á leginagyúrabb hangszeren a lagmagyarabb poéta több dalát adta elő nem a műkedvelő, hanem a vérbeli művész mély megértésével és gyönyörű technikájával. . . . Akik ott voltak, nem felejtik el egyhamar ezt a szép ünnepséget.- „ —i—rrnr-7—nTTissrrjin—iansanijr-.T-rTri —t— Ide tartozik annak megemlítése is, hogy a fürdő kibővítése alkalmával nyittatta Pyrker érsek azt a gyalogutak moly a fürdóháztól az Érsekkertbe visz. Ugyancsak ő és ugyanekkor törette az űj úteáí a Ferencrendiek telke és a nagypréposti lak között. Ezért kapta a Pyrker utca ne vet is, *) Ugyancsak az ő rendeletére ültették a Korona vendéglőhöz vivő út két oldalán azt a jegenyefa-sort, amely egyik . dísze volt Egernek, de amelyet mintegy ; másfél-évtizeddel ezelőtt kivágtak. Közelebbről érdekelhet minket Fejts ■ Mihály könyvének az a fejezete, mely a forrásokról szól. Eszerint «a’ hévvíz há- j rom egymástól nem igen messze eső he- j lyen emelkedik fel a7 földből: 1. Egy tímár’ udvarában, mely helyben tavat alakítván, egy kis zúgó által a’ tulajdonos tetszése szerint majd elrekesz- tetik, majd elbocsáttatik, a’ midőn is a’ mellette eliramlő Eger folyam’ egyik ága ba önti vizét. . . Használtaik fejérruha mosásra, bőráztetásra, ’s a’ mennyiben a’ malomru siető folyammal összeszakad, malomkerekek’ forgatására». — Ez a forrás, a leírásból nyilván kivehető, nem lehetett más, mint a Kis Melegvíz s a mellette lévő mosóhely, amelynek vize még pár évtizeddel azelőtt is hajtotta a Lakatos és Lemezarú-gyárnak vízparti sarok- helyiségében, a híd mellett volt, úgyne vezeti Lötyögő malmot.* *) Megjegyzem itt, hogy a Pyrker-uteát 1852-ben Erzsébet-sétánynak keresztelte el valamelyik megyefőnök, de 1861-ben, mikor az idők változtak, visszakapta és ma is viseli eredeti nevét. 1922. november 14. November 20-tól 100 százalékkal ismét drágább lesz a vasút. Budapest. Már hetek óta nyugtalanítják a gazdasági köröket azok a híresztelések, amelyek arról szólnak, hogy a vasúti árú- és személy-tarifát felemelik. Mint beavatott helyről értesülünk, a magyar államvasutak a vasúti tarifát tényleg felemeli és ez a felemelés november 20-átől lép érvénybe. Ezek szerint az árú-forgalom 160—250, a gyors- és személy vonat pedig 100%-kal lesz felemelve. A személy-vonat drágítását Miskolcz és Budapest között a következő számok mutatják: Budapest—Mis kolcz: gyorsvonat I. oszt. 3908 K, II. oszt. 2296 K; személyvonat: II. oszt. 1464 K, III. oszt. 816 korona. A róm. kát. iskolaszék tagjainak választása vasárnap folyt le. Rendes tagok lettek: Babocsay Sándor ügyvéd, Bíró János földmíves, Bóta Antal földmíves, Breznay Imre tanítóképző tanár, szerkesztő, Csekó Gábor preláius-kanonok, Csutorás László dr. jogtanár, Domborőczki Mihály földmíves, Erdélyi István postafőtiszt, Főgel Ágoston kereskedelmi tanácsos, Grőnay Andor iparostanonciskolai igazgató, Harkabusz László káplán, Kocsis János földmíves, Losonczy János iparos, ifj. Liptai András földmíves, Mártonffy Lajos árvaszéki elnök, Meiiinger Ödön iparos, Mlinkó István siketn. int. igazgató, Nagy László földmíves, Nagy János dr., theol. tanár, nemzetgy. képviselő, Ringel- hann Béla villanygyári igazgató, Stokker János iparos. Siller János földmíves, Subik Károly érseki titkár, Tóth Ferenc földmíves, Tóth Osepregi András földmíves, Trak Géza h. polgármester, Werner Adolf dr. főgimnáziumi igazgató, Vass István földmíves, Vanyek József számvevőségi főnök ás Vigh Béla nyug. főigazgató. Póttagok: Müller Ferenc kereskedő, Balkay Béla iparos, Károly János iparos, Leprás Ber- nát földmíves, Kovács János földmíves, Saáry Ráfael iparos, Majoros József földmíves és Zacheíti Ferenc iparos. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Az egri pinceszövetkezet megalakulása érdekében már 1920 óta folyik az agitáció. Képviselőnk már több gyűlést tartott, több cikket írt az érdekében, Czeitler Jenő közgazdasági írót és képviselőt is ezért hozta le Egerbe még 1921. tavaszán, hogy előadásával rámutasson a szőlősgazdák szervezkedésére. Egerben sokat kell gyűlósezni, sut- togóba járni, mig cselekvésig érik a dolog. így volt a «Hangya* -val is. Még 1908-ban megkezdte képviselőnk a szer vezést, de csak 1917 ben lehetett megalakítani és most hatalmas, virágzó szövetkezet. így lesz a pinceszövetkezettel is. A gyűlésezésnól már itt is tovább haladtunk — egy lépéssel. A múlt vasárnap 10 aláírási ívet osztottak szét városnegyedek szerint a szervezőknek. Egy üzletrész 1000 korona, mindenki annyi üzletrészt jegyezhet, amennyit bír. Ha a mai viszonyoknak megfelelő összeg aláírása együtt lesz, megtartják az alakulást. Minden szőlősgazda siessen üzletrészeket jegyezni! A legkisebb gazda eo maradjon ki! Segíts magadon, az Istán is megsegít! KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. Kedden mutatkozik be az új német kormány. — A szesztilalom tönkreteszi az amerikai hajózást. — A szultán nem akar lemondani. — Nitü új könyvet írt Európa hanyatlásáról. — Bradbury a márka zuhanása után a frank zuhanását «2. Az elsőtől valamivel fölabb, északi irányban a’ «Csillag» czimü korcsma’ udvarán, hol ez is tóvá lesz, melly kövekkel lévén beszogve, rohamosáéra ’s vá- szoefehérítésre használ tátik; czálra legalkalmasabb hellyé válandó , . . . midőn némelly, nem sokba kerülő javítások melleit, azon csatorna, n>elly innét a’ fürdő tavába vezeti a’ vizet, úgy mődosíttatik, hogy ne csak a’ víztömeget csökkentse, hanem azon szenny és szappankeveróket is eitíyztítsa, melly előbb az áléiról kiso- lakodő vízzel nem folyhatván ki, évről- évre a’ víz’ szinén lebege ’s nemcsak kellemetlen látványt okozott a’ szemlélőnek, de egészsőgteienílé is a vizet.» — Ez a forrás, mint az előbbihez viszonyított irányból s a fürdő tavába (t. i. a régi Nagy-Melegvízbe) vivő csatorna említéséből is megállapítható: nem lehetett más, mint a mai női uszoda. Ennek a fenekén szintén voltak cölöpök, amelyeknek elhelyezkedéséből nyílván látható, hogy valamikor mcsóhelynek használták. (A »Csillag» korcsma után hiába iudako zódtam Eger legöregebb embereinél is. Senki sem emlékszik reá, de az előbbiek szerint, csak a mai uszómestari lakásban lehetett.) «3. A' mostani fürdőintózetben, melly az előbbi két forráshoz közel van ’s hol . . . több helyen buzog fel a’ víz. a) Egy ásott kútban, melly a’ kádos fürdőket is tartja vízzel. b) A’ tükör fürdőben és c) Azon nagy tó közepén, melly a’ fürdőintézet’ tövét mossa.» (Ez, a mai férfiuszoda.) A 2. szám alatt említett forrásból lett tehát a régi uszoda, (ma: női uszoda). Ennek keletkezéséi is szükségesnek tartom itt elmondani. Ezt Bartakovics Béla érsek nyittatta meg 1856-bsn. Forrása, általában ismeretes, rendkívül bő. Még az 1863, évi nagy szárazságot sem érezte meg. Á régi uszoda kerülete 52 öl volt, éppen úgy, mint ma is. Az úgynevezett *társas*-t 1864. tavaszán építették Schir áll. mérnök terve szerint a medence észak- nyugati szegletébe. Nagy baj volt ennél az uszodánál (s ez a baj ma is magvan), hogy nem lehat fenékig leereszteni. A patakba vivő csatornájának, melyet Kraft Ferenc érsekuradalmi mérnök épített ki, nem lehetett megadni a kellő lejtést. így a medence közepén, a kivezető csatorna nyílása ma gasan lévén, mintegy méternyi víz marad. Ez különösen azóta kellemetlen, mióta — 1900. április 30-áa beíszapolta az árvíz, mely nyitva találta az uszoda zsilipjét. Még C3ak a fürdők díját említem meg a 60 as évekből. Tükörfürdő: 18-20-24 krajcár, társaságban, személyenkint 15 kr. Havi bérlet egy személyre és fürdőszobára 5 —6 frt., társaságban 3 frt. 50 kr. — Uszoda: kezdőknek tanítással együtt egész idényre 10 frt., szabadúszóknak 6 frt. (Öt hónapról lóvén szó, egy napi fürdés 4 kr. ba került.) * Az Erzsóbet-fürdőről más alkalommal.
