Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-11 / 257. szám

Rt a 10 korona *****.* «»nmai Előfizetési dijak postai szállit&ssal Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 560 E. — Egg hóra 200 K, POLITI&ÄI NAPILAP. Felelőssserkesrtó! 8HB2KM IHRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. „Kigondoló konyha.“ Eger, 1922. november 10. A kormányt ostromló pártoknak, mint azt számos jelenségből bízvást meg lehet állapítani, van egy külön, sőt különös »ki­gondoló osztályuk», amelynek konyháján az ellenzéki szakácsművészet nagy és kis mesterei válogatott ételeket szoktak koty vasztani. Erről a nevezetes konyháról ke­rülnek ki mindazok a változatos fogások, különböző «felfújtak» és «körítések», ame­lyekkel egyrészt az éhes közvélemény emésztő szerveit próbálgatják izgatni, mintha csakugyan valami komoly politi­kai táplálékot adnának neki, másrészt pe dig a kormányt szeretnék «megétetni», természetesen, csak politikai értelemben, hogy szűnjék meg, a helyét pedig adja át nekik. Erről a nevezetes «kigondoló kony­háról» került ki az utóbbi napokban az a megcukrozott kis «sajtó felfújt» is, amely a Bethlen kormány korábban tett Ígéreté­vel ellentétben, költségvetés helyett újabb indemnitási javaslatot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Ez a legújabb sajtótámadás azonban hiába próbál kellemetlenséget szerezni a kormánynak, mert csupán saját magát és az ötlet kieszelőit teszi nevetségessé. Az alaptalan váddal szemben ugyanis illető kés helyről kapott felvilágosítás alapján meg kell állapítani, hogy a pénzügymi­niszter a Nemzetgyűlés múlt ülésszakában megtette már a költségvetés előterjeszté­sére vonatkozó intézkedéseket s a szak­minisztériumok már október elején be is terjesztették neki a maguk költségvetési előirányzatát. Ezeket az előirányzatokat azonban, a Ház elé terjesztésük előtt ki is kell nyomatni, még pedig az államnyom­dában, mint amelyik az ilyen természetű munka elvégzésére egyedül alkalmas. Csak hogy az államnyomda, amelyet most egy, a jóvátóteli tárgyalásokhoz szükséges és határidőhöz kötött több kötetnyi adatgyűj­temény elkészítése is terhel, nem birt még elkészülni a költségvetés óriási anyaghal­mazával. És ez az oka, hogy a pénzügy- miniszter csupán december havában ter­jesztheti maj,d nemzetgyűlés elé a már kinyomatott költségvetési előirányzatot, vagy legalább is annak főbb tételeit. Ez a tényállás, ez a hiteles valóság. Hogy ebből micsoda észjárással, s miféle jogon főzték ki az ellenzéki lapok a kor­mánynak azt az állítólagos szándékát, minilia megint költségvetés nélkül akarna tovább dolgozni, erről már igazán csak ama bizonyos ellenzéki «kigondoló kony­ha» titkos szakácskönyve adhatna felvilá­gosítást. De még az is csupán az «Ehetet­len étkek» cimű fejezetben. Mindamellett mégis könnyen magié hét, hogy a kormány ezúttal is kénytelen lesz indemnitással átmenni az új évbe. Ennek azonban igazán megint csak az ellenzék lesz az oka, ha tudniillik szokása szerint az idén is addig fogja csépelni a Budapest. A Reichpost mai számá­ban hosszabb nyilatkozatot közöl Gömbös Gyulától, aki a következőket mondotta: «Téved az, aki a magyarországi esemé­nyekkel és az Olaszországban történtek között szerves összefüggést keres. Semmi összeköttetésben nem állunk az olasz fascistákkai, bár azt nem akadályozhatjuk meg, hogy az ébredők néhány tagja saját elhatározásából érintkezést no kerecsen az olaszországi fascistákkal. Ezt az érint kezest nálunk túlbecsülik. Az olaszországi fascizmus módszereivel egyenesen vesze­delmes volna Magyarországon megpróbál kozni. Már többször kijelentettem, hogy Magyarországnak Mussolinivel szemben A földreform végrehajtásának eddigi eredményei. Eger, 1922. november 10. A földreform végrehajtása — amely­ről pedig főként a destrukció lovagjai oly kicsinylően szoktak nyilatkozni — tel­jes erővel folyik. Sót, a közel jövőben még eredményesebb lesz a Földbirtokrendezó Bíróság munkája, mert a földosztő bírói testületet, éppen az eljárás gyorsítása cél­jából, 50 fővel szaporították. A biróság működésének eredményét a következő számadatok bizonyítják: A bíróság eddig kiadott 752 község­ben 27.265 ember részére 7360 katasztrá- lis hold és 1063 négyszögöl területet. Föld- hözjuttatás végett megváltási eljárás meg­indítását kérték 2889 községben. A meg váltási eljárás lebonyolítására a biróság 2183 községbe küldött ki bírót. Kimondotta a megváltást 119 község­ben 44.000 katasztrális hold és 451 négy­szögöl területre. Ebből alakult 44 közös legelő, 16.158 törpe és kisbirtok és 2343 házhely. Ezenfelül elővásárlási jogot gya­korolt a biróság 57 esetben, 9981 kataszt­rális hold és 1565 négyszögöl területre. Ingatlant eldaraboltak 194 esetben, 43.377 katasztrális hold és 1462 négyszögöl te­rülettel. Ebből 21.803 hold eldarabolása folytán földhöz jutott 5578 egyén. Össze­szalmát a költségvetési tárgyalásokon, a- | míg a kormány végre, kifogyván az idő- i bői, csakugyan kénytelen lesz villámhárító j gyanánt, közben napirendre tűzetni az in- demnitást. egyelőre várakozó álláspontot kell elfog­lalnia. Gömbös ezután megcáfolta azokat a híreket, amelyek szerint ő és politikai ba­rátai Bethlen kormányát meg akarják buktatni. Kijelentette, hogy ezek a mende­mondák nem egyebek hisztériás pletykál­kodásnál. Gömbös ezután így folytatta: — Még szavam volna a magyar saj­tóban észlelhető bizonyos jelenségekkel szemben. Sajnálatos mód, hogy a keresz­tény nemzeti szellem olyan kis mértékben nyilatkozik meg a különböző lapok köz­leményeiben. E jelenségek szükségessé teszik azt, hogy a keresztény nemzeti mozgalom és a sajtó még tovább terjesz­kedjék, még pedig nemzetközi alapon. sítve pedig a részleteket, keletkezett 29 508 új házhely, törpebirtokra pedig felosztot- j tak 404.738 hold és 1341 négyszögöl terü- letet. Ezenfelül kishaszonbérletek alakf- j tása végett átvett a biróság 107 község- : ben 32.503 hold és 526 négyszögöl területet. A jugoszláv szociáldemokraták egymásról. Eger, 1922. november 10. A marburgi szociáldemokrata szer- I vezet határozatot hozott a napokban, mely- ! ben heves vádakkal fordult a laibaehi i szervezet vezetősége és lapja a Naprej ellen. A határozat többek között a követ­kezőket tartalmazza: «Lelkiismeretlen in­trikák és a mozgalom egyéni érdekek céljaira való kihasználása után, vissza kell térnünk a becsületes útra. A központi lapot, a Naprejt, mindenki utálja; az ő ezociáliz- musa: «üzleti szociálizmus.» A kiáltvány ezután kifejti, hogy a pártvezetőség nem a munkásság érdekeit, hanem a maga sze mélyes ügyeit tartja szem előtt s az erő­szakos uralom alatt akarja továbbra is tartani a munkásokat . . . Szép, szép. De a jugoszláv vörös «elvtársak» hogyan gon­dolják, hogy olyan rothadt világnézeti és erkölcsi alapokon, aminőkön az egész szociáldemokrácia nyugszik, valaha is — egészséges munkásmozgalom fejlőd­hetik ki ? Gömbös Gyula nyilatkozik a Reichpostban a lascismusról. A magyar fascista-mozgalomnak semmi köze sincs az olasz fascista-mozgalomhoz. — fascisták nem akarják megbuktatni a kormányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom