Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-07 / 253. szám
Ära 10 korona. Előfizetési dijak postai szállitással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 560 K. — Egg hóra 200 K, PÖLITISHÍ NÄPIL1P. Ftlefössxer&esstőt BREZNJIT IMRE. A belügyminiszter a magyar íaseizmusróL A kormány hatalmát akarják aláásni. Nyíregyháza. MTI. Vasárnap d. e. 11 órakor az Egységes-párt népgyűlást tartott Nyíregyházán a Korona szálló nagy termében, melyen megjelent Rakovszky belügyminiszter is több képviselő kíséretében. A közgyűlést Szabó László, a nyíregyházi Egységes párt elnöke nyitotta meg, üdvözölvén a belügyminisztert és a megjelent képviselőket. Majd Rakovszky bel ügyminiszter zúgó éljenzés közepette e- melkedett szólásra és a következő beszédet mondotta: — Két ellentétes irányzat van a magyar közéletben. Bátran elmondhatom, hogy a kormány és a kormánypárt olyan politikai irányzatot képvisel, mely az arany- középűton akar haladni. Azt az irányzatot, ainely magát liberálisnak nevezi, széles e világon radikális és felforgató iránynak tekintik. Ha őszinték akarnának lenni a liberálisok, meg kellene vallaniok, hogy az októbristákkal állanak összeköttetés ben, meg kellene vallaniok, hogy az ö blokkjuk nem liberális, hanem forradalmi blokk, amelynek az a célja, hogy ismét romlásba taszítsák az országot. — Az olaszországi fascizmusnak az volt a főcélja, hogy az ország rendjét és fegyelmét biztosítsa ; ezzel szemben a magyar mozgalomról kénytelen vagyok megállapítani, hogy ők nem a fegyelem megerősítését és az ország érdekét igyekeznek elérni, hanem kifejezetten arra törekszenek, hogy a kormány hatalmát aláássák. A magam részéről minden hazafias, minden fegyelemerösítő és rendfenntartó szövetkezést szívesen és szeretettel támogatok. Kérem a magyar közvéleményt, óvakodjék attól, hogy a magyar állami fegyelmet aláássák. Rakovszky beszédét mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a közönség. Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő beszélt ezután a nemzeti gondolatról. A Magyar Tudományos Akadémia részvétirata a Gárdonyi-családnak. Eger, 1922. november 6 A Magyar Tudományos Akadémia a gyászbaborult Gárdonyi-C3a!ádnak a következő részvét-iratot küldte : *A Magyar Tudományos Akadémiá nak a mai napon tartott összes ülése, mély megilletődéssel értesült arról, hogy tiszteleti tagja, a nagy magyar elbeszélő és mesemondó, Gárdonyi Gésa elhúnyt A megboldogult maradandó irodalmi munkásságával megörökítette nevét nemzeti irodalmunk történetében és mint a magyar népiélek kitűnő ismerője, a magyar nyelv mesteri kezelője, a történelem egyes korszakainak költői feldolgozója és h magyar népszínmű-irodalom munkása, j olyan regényeket, illetőleg színműveket 1 alkotott, amelyeket késő nemzedékek is gyönyörűséggel fognak olvasni. A Magyar Tudományos Akadémiá nak, mely öt évek hosszú sora óta tagjai közé számlálta és több mint két évé tiszteleti taggá emelte, megnyugvására szolgál, hogy az ö írói dicsősége fényt vetett Akadémiánkra. Ezért Akadémiánk teljes mértékben átérzi a nemzeti irodalom nagy veszteségének súlyát és mély részvétét siet kifejezni az elhunyt kitűnő költő és író tisztelt családjának is. Budapesten, 1922. okt. 30 án tartott összes ülés megbízásából, Dr Balogh Jenő, főtitkár.» Szent-lmre-ünnep a főgimnáziumban. Poós Rezső mondotta az ünnepi beszédet. Eger, 1922. november 6. Tegnap, f. hó 5-én, vasárnap délután 6 órakor a ciszt. főgimnázium Magyarország Nagyasszonyáról nevezett Máriá kon- gregáciőja, a magyar ifjúság védőszentjének, szent Imre hercegnek, tiszteletére a főgimnázium tornatermében kedves ünnepélyt rendezett. Ezek az ünnepélyek, melyek a főgimnázium ifjúságának kultúr- színvonalát mutatják, túlemelkednek az iskola falain. Kapcsolatot teremtenek az egri társadalommal, amely ünnepnek tekinti a szárnybontogatő ifjúság kultur-es- téit. A meghitt, családias levegőben diák kori élmények mosolyognak az emberre. S az intők, rovások terhes feliege, a sok szekuuda,?drukk,jjnagy szurkolások színes mozaikként illeszkednek egymáshoz. Valaha tragikum volt, most gyönyörűség. Amikor tapsolunk, mintha egy szürke kis diáknak tapsolnánk, aki a seregdajtők között van, nem veszi észre senki. Amikor hallgatunk, mintha ez a kis diák előlépne és mondaná: «Itt vsgyok. A tied vagyok. Csak neked sír a hegedűm húrja, csak neked énekelek, te nagy, szomorú legény...» ó, áldott falak. Embert faragtok a rossz diákból is. Megaranyozzátok a nyomorúságot. S elkíséritek a diákot hosszú vándorútján. S visszahívjátok magatokhoz, hogyha fárad, ha csügged. . . Csupa szívesség és figyelem valamennyi szerzetes-tanár. Verőfény árad itt a szivekből. Mintha ez a verőfény mosolyogna a a klasszikus Csokonai nyitányban is, mely nagy zenei mélységeket megszólaltató hang- szereléssel zendűl üteg a zenekarban, He rovics Antal zenetanár vezetése alatt. Marek L. fg. IV. o. t. és Barankovies I. fg. VI. o. t. szavalatai ifjúi túláradó hévvel szárnyalnak Imre herceg zsámolyához. Rássy Paulint taps fogadja, mikor a dobogóra lép. Énekelnek a vékonyka gye rekhangok, a sötét szinű alt, a férfias tenor és basszus. Szt Imre herceg et és Vass Ave Máriáját adják elő kissé elfogődva, de ünnepivé magasztosult lélekkel. Az ünnepi beszédet Poós Rezső mondotta. Alapgondolata volt: Szent Imre zsoltártimádkozó éjtszakáinak és a világosságot szomjazó embernek szembeállítása. Ezt a gondolatot fejtegette szép, irodalmi stílusban, a közönség és az ifjúság nagy lelki gyönyörűségére. Egerland István fg. VI. o. t. a Concert 2 őt játszotta finoman és nagy tek- nikai fölkészültséggel, zongorán kísérte Murányi L. VIII. o. t., Tompa Béla fg. VIII. o. t. Rsffy: Cavatinejét és Hubai Cremonai hegedűsét játszotta nagy melegséggel, lírai hévvel és virtuozitással. Biztos vonóvezetését külön is dicséret illóti. Zongorán Rakovszky I. VII. o. tan. kísérte. Az ünnepséget a kongregációé Himnusz lélekemelő dallamai zárták be. S a közönség, — köztük sok vén diák — mint hajdan a csengetyűszóra, elgondolkozva sietett át a sötét Primuszon. Erősen csökken a munkanélküliség. Eger, 1922. november 6. Más esztendőkben ilyenkor már elöre- vetette árnyékát a tél minden ridegsége, amely főként abból származott, hogy nem volt munkaalkalom, amely keresethez juttatta volna az emberek ezreit. Most, országszerte arról érkeznek jelentések, hogy mindenütt nagy mértékben csökken a munkanélküliség. A korona stabilizációja, továbbá a régóta esős időjárás viszi most, a máskor súlyos közgazdasági bajt a gyógyulás felé. A stabil korona lehetővé tette, hogy az összes ipari szakmák és üzemek fokozott munkáslétszámmal dolgozzanak; üzem- körüli egyre bővül, úgy hogy, már a kisüzemek is képesek, szakmunkások fölvételére. Főleg asztalosok, cipészek, gyári munkások számára ajánlanak sck munkahelyei. Országos átlagban 100 munkaerőre 120 fölkínált munkahely jut. A földműves munkások tekintélyes része sincs kenyér nélkül. Az esős időjárás miatt igen sok termény maradt beta-
