Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-01 / 249. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

1922. november 1.

Svájcba készülnek a gyerekek.

Eger, 1922. október 31.

Vasárnap, f. hő 29-én, délután vizsgálta meg Barabás Zoltán dr., az Országos Gyermekvédő Liga igazgató főorvosa azokat a gyermekeket, akik a svájczi üdülési akcióra jelentkeztek. Kiküldött munkatársunk meginterjúvolta az üdülni szándékozó gyermekeket.

Az érdekes interjúról a következőkben ír:

A Városháza nagy ülésterme tele van zsivajgó gyerekhaddal. Izgatott várakozással ülnek a képviselői padok tetején éa nagyokat sóhajtva lőbázzák a lábacskáikat. Érdekes, hogy a jelentkező gyermekek kétharmada kislány.

Egyik-másik félénken bújik az anyjához és bizalmatlanúl bámúl rám ártatlan, nagy gyerekszemévei.

A kérdés mindig ugyanaz : «Szeretnél e Svájcba menni? Mit csinálnál Svájcban?»

Egy szőke kislány, másodikos gimnazista, komoly képpel jelenti ki:

— Azért szeretnék, hogy élelmet és pénzt hozzak a papáóknak. És németül is tanúlnék.

A kis öccse, hosszú húződozás után mondja:

— Szeretnék utazni. Bár nem tudom, hogy milyen ott a helyzet. . . Hát játszanék is.

Egy hirtelenül szőke diáklányka, élénken diskuráigat a szomszédjával:

— Én a természetrajzot viszem el,

meg a németet.

Sápadt kislányka, az már igaz. Nem is csodálkozom, mikor arra a kérdésemre, miért szeretne Svájcba menni, azt feleli, hogy piros legyek.

Egy madárka arcú, eleven szemű kis leányhoz lépek ezután szörnyű hivatalos arccal. Z. Zsuzsikának hívják. Bájos szelességgel csacsogja:

— Mindig csokoládét eszek.

— Hát nekem hoz e valamit, Zsuzsika ? — kérdezem.

Hallgat. Negyedórái rábeszélés után kierőszakolok tőle egy darab csokoládét.

— Hát jő, — mondja. — Hozok csokoládét. — És összesúg az édesmamájával.

Egy gyerek szomorúan rebegi:

— Még most is a tö betű van. Én meg zsö vagyok.

A legtöbb gyermeket a tudásvágy lelkesíti. Tanűlni, kézimunkázni, szépeket látni, főleg idegen nyelveket tanűlni szeretnének.

Egy kis, villogó szemű, barna lányka nagyvilágias hanghordozással válaszol a kérdésemre:

— Svájcban szórakoznék. Tanúlnék is.

— S küldene e nekem valamit? — ostromoltam.

— Svájci levegőt — feleli s mivel szemmellátható, hogy lefőzve érzem magam, megnyugtat:

— Majd írok levélt az újságba.

Két beteg kis madár gunnyaszt a karzat alatt a homályban. Vánnyadtak, véznák és .beteges színű beesett arcocskájuk. Csak a szemük lobog ijesztő lánggal és hosszú nyomorúságról beszél.

— Ha nekünk ilyen szép űri ruhánk volna, akkor nem hagynánk itt édes jő anyánkat — és keservesen sírni kezdenek.

Az anyjuk, özv. Guba Sándorné, nagy keserves sírással panaszkodik. Háborúban vesztette ei az urát. Most 2000 koronát keres a Közellátásnái. Ebből tengődik és éhezik a négy tagú család. De ha segítséget kér, avval utasítják el, hogy menjen dolgozni.

— Nem kell a szegény seholse, — zokogja. Nem veszik föl ezeket a gyerekeket.

A balsejtelme megcsalta. Mind a két gyermekét fölvették.

Ezután bementem az anyakönyvi hi vatalba.

Barabás Zoltán dr., egy szőke ba júszú, mosolygó arcú úriember, vizsgálta a kicsiket, akik ingecskéikböl kibújtak félig s izgalomtól reszketve várták az eredményt.

A legtöbb afféle verébcsontú gyerek volt, vérszegény és rosszűi táplált, de akadtak erős csontrendszerű, izmos gyermekek is. A gyermekvizsgálatnál Temes- váry István dr., Simonyi Nándor dr. h. városi tanácsos és Bernáriusz Lidia fővédőnő szorgoskodott.

Körülbelül 220 gyermeket vizsgáltak meg, akik közül 153 at vettek előjegyzésbe.

Protekció nem volt. Nem segített a kilincselés,, a fiatal mamák gyújtó pillantása. A jóságos doktor bácsi csak a so ványka, kis penészvirágokat írta föl a rózsaszín lapra. S gyerekek, e papírosnak olyan varázsos ereje van, hogy tán száznál is több gyermekét elvisz Svájba, ahol a jő alpesi levegőn rózsákká válnak a kis penészvirágok.

KIS HÍREK a nagyvilágból.

Külföld: A fascisták megszállották az északi tartományokat. — Mussolini repülőgépen Rómába érkezett. — A fascisták szétrombolták a liberális újságok szerkesztőségeit. — Varsóban is letörik a va lutaspekulációt. — Berlinben bezártak 50 játókbankot.

Magyarország: Koholt hírekkel akarják népszerűtlenné tenni a nyomorenyhítő akciót. — Szabadságon van az olasz követ. — Sirius szerint nem kell tartós hidegtől félnünk. — Leleplezték a fálegyházai Petőfi szobrot. — A Máv. nak csak 3 és fél napra elég a szőnkészl8te. — A bolgár királyi család ékszereit vajban akarták a határon kicsempészni. — Nagy sikkasztásnak jöttek nyomára a budapesti cseh követségen. — Ismét 50 vaggon amerikai zsír érkezik a fővárosba. — Elsimult a román vizum- affér. — Megjelent az első angolnyelvű magyar gazdasági lap. — Vasárnap 194 gyermek érkezett haza Hollandiából.

Adalékok az Angolkisasszonyok egri intézetének történetéhez.

Az angolkisasszonyok egri házának krónikájában a bevezető sorok a következők :

«1852. A nőnevelő intézetek nagy hiányát, némileg kipótolandó. Kis Apponyi Bartakovics Béla, egri érsek ó Kegyelmes- sége, oly intézetet akart létesíteni, mely a nö vendékek jövő erkölcsi életére is befolyással lenne, azért egy szerzetes község alapítása végett, gróf Mailáth Júlia főfőnöknéhez fordult Angol kisasszonyokért. Ezen föl szólítás következtében a nmlgű főfőnökné Angolkisasszonyokat rendelt Egerbe, s maga is eljött az egri intézetnek szánt házat megnézni. 1852-iki September és Október havakban megérkeztek az Angol- kisasszonyok, kiket Ő Excellentiéja a legkegyesebb leereszkedéssel fogadott, a az érseki lakban beszállásolt, míg az intézet nek szánt ház, lakhatóvá tétetett.

Ez óv November l én ünnepélyes át- költözködés tartatott az intézetbe, melynél az Érsek Ő Kegyelmessége, s az egri főtiszt. kanonok urak is, egyházi díszben jelen voltak. Az egész község 9 tagból állott, kik a főtiszt. Ippi Bydeskuty Amália fejedelemasszony vezérlete alattvoltak».

M. Turkovics Mária angolkisasszony is köztük volt, mint jelölt. Ó az egyedüli, aki még életben van azok közül s 70 év óta tagja az intézetnek. Velők érkezett 9 növendék, a legelőkelőbb családok gyermekei.

1853. Albrecht főherceg látogatta meg az intézetet.

1855 ben épül a második emelet. Ez

évben engedte meg az érsék a nyilvános ájtatosságokat az újonnan fölszentelt kápolnában.

1856 ban alapították a Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása tiszteletéről neve zetttársulatot.Ez évoktóberében Scitovszky hercegprímás látogatta meg az intézetet.

1857. ápr. 23-án Bydeskuty Amália, főnöknő az arany érdemkeresztet kapta meg. Ebben az évben, szept. 4-én Őfelsége Ferenc József látogatta meg az intézetet.

1867-ben az intézet iskolája (elemi) nyilvánossági jogot kapott.

1873. máj. 24 ón halt meg az intézet alapítója.

1874. dec. 5-én nyílt meg a tanítónő képző.

1875 ben választották meg az állandóan betegeskedő Bydeskuty főnöknő helyébe Toldy Izabellát.

1876 ban halt meg ippi Bydeskuty Amália főnöknő. Ez évben fejlődött ki az elemi iskola 6 osztályúvá.

1882-ben ünnepelték Toldy Izabella főnöknő 25 éves fogadalmát.

1891. okt. 15 én készült el az udvarban az új épületszárny, b. e. Zsendovics József kanonok, egyházra, tanfelügyelő bőkezűségéből a polgári iskola részére. A rendes isk. előadás okt. 17 én kezdődött I. és II. osztállyal.

1892-ben hunyt el a Jézus Szive Hírnöke és Máriákért c. folyóiratoknak kedvelt írónője, Rajkai Rögös Katinka, angol kisasszony.

1893 ban nyerte el a II. fokú felsőbb leányiskolája a nyilvánossági jogot. Ugyanezen évben épült föl a tornaterem.

1894-ben kapta meg az intézet Zsass- kovszky József kanonok adományaként a Szt. József Hajlék nyaralót, amelyhez br. D’ Huart Auguszta, az intézet jótevője, is hozzájárult.

1898 ban kapta meg Toldy Izabella a koronás arany érdemkeresztet.

1899. ápr. 11-én halt meg Toldy Izabella főnöknő, az egész zárda szerető anyja. Ugyanezen év május 4-én lett utóda

M. Farkas Szidónia.

1900-ban épült föl a mostani leány- gimnázium épületszárnya a díszteremmel. Samassa érsek és a főkáptalan jóságából b így fejlődött ki a II. fokú felsőbb leányiskola 6 osztályú felsőbb leányiskolává. A berendezést akkor még kanonok Szmre- csáruyi Lajos adta.

1902-ben József főherceg látogatta meg az intézetet. Ugyanezen év nov. 1-őn ünnepelte az intézet fennállásának 50 ik évfordulóját, amelyen Samassa József dr. érsek, a főkáptalan tagjai, a társadalom éa az intézet tanítványai is rósztvettek. A volt növendékek és özv. Feketérié Zsass- kovszky Mária alapítványt tettek

1903 ban épült a Sz. József Hajlék Jézus Szive kápolnája, Ez évben volt az orgona szentelése is.

1905-ben jún. 19-án volt M. Turkovics és M. Seiff Jozefa fogadalomtételónek 50. évfordulója.

v1906 ban az intézet vezetését az új rendszabályok értelmében, amely kizárja a főnöknők hivatalának élethossziglan való viselését, átvette M. Beleznay Etelka, aki azelőtt M. Alexy Borbála után az iskolák igazgatónője volt

1909 ben alakult meg a Mária-kon