Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-24 / 242. szám
Ara 6 korona mmtummmmt» ma Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el. Hegged évre 400 K. — Egg hóra 140 K, y POLITIKAI NAPILAP. FiM6xsserfcesztö: BREZN&Y IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomda. Telefon szám 11. saiaiwaaeraBWBBWEB^j ■nwiwuri A búza, a kivitel és a drágaság. Eger, 1922. október 23. A banklapok és ennek hatása alatt a közvélemény a drágaság legfőbb okáúl a kormány kiviteli politikáját és a búza szabad forgalmát tartják és követelik a mezőgazdasági termények kivitelenek megszüntetését és forgalmának megkötését, vagyis a maximálás, rekvirálás és jegyrendszer újból való behozatalát. A búza és általában a kenyérmagvak, a szabadforgalom következtében, meg közelítették a világparitást, vagyis a magyar búza ára, átszámítva a különböző valutákra, a világ búzaáraival majdnem egyenlő. Amerikában egy mázsa búza 12,738 korona, Hamburgban 15.200 korona, Olaszországban 106 lira, vagyis 11,660 K, Csehországban 150 cseh korona, vagyis 13,400 K. A szabadforgalomban az árú elérni igyekszik a világárakat. Tehát drágít? Igen, do csak viszonylagosan. Ha pénzünk értékét a bankhitel kielégítésére nyomtatott; 31 milliárd bankó nem nyomta volna le 21 és félre és pénzünk értéke magasabb lenne a mainál kétszerié, vagy háromszorta, akkor a viiágparitás kétszer te, vagy háromszorta magasabb lenne; akkor 3 és 6 ezer korona között mozogna egy mázsa búza ára. A szabadforgalom behozatala helyett a kötött forgalom behozatala mindenesetre lenyomná a búza árát a maximális árra, — de csak papíron, a valóságban vagy nem lehetne búzát vásárolni, vagy csak kéz alatt, világparitáson jóval magasabban. Sokan azt hiszik, hogy a kenyérmagvak maximálása az összes árak esését is eredményezné, tehát olcsóbb világot szülne. A háború alatt — mikor maximáltak és rekviráltak — az iparcikkek, a kereskedelmi árúk árai nem hogy megmaradtak volna az eredeti színvonalon, hanem folyton emelkedtek. Tehát hiába volt a kenyér és búza maximálva, pedig akkor egy vámközös- eégben voltunk Ausztriával, az ipari és kereskedelmi cikkeket még sem lehetett a búza és a kenyér árának megfelelően maximálni. Hogyan gondolják most, hogy ebben a megszűkíteU országban a búza és a kenyér maximálása magával hozná az ipari és kereskedelmi cikkek olcsóbbodását, vagy lehetővé tenné ezeknek is a maximálását, mikor a legszükségesebb cikkben, ipari anyagokban — a sótól kezdve a fa-, bőr- és vasipari anyagokig — behozatalra vagyunk szorúlva. Ezek árát a valutakülöabségek miatt a világparitásos áron vagyuük kénytelenek megfizetni. Próbálják meg esőket is maximálni! Ki hoz be akkor árút? Az eredmény az ipar és kereskedelem teljes feriakadása lenne. Kötött gazdálkodást egyoldalúan folytatni nem lehet és csak oly országban lehet, amely a maga becsületéből meg tud élni, nem szőrűi behozatalra. Hogy a magyar búza oly rohamosan elérte a világparítást, annak is az az oka, hogy az állami hitelből volt a bankoknak, a malmoknak pénzűk. És csodá é, hogy mikor ily könnyen szerzett pénzzel kibélelt ügynökök ostromolják a gazdát, az rátarti lesz és várakozó álláspontra helyezkedik. Kínálat nincs, a kereslet pedig nagy. Szóval az olcsó és nagy bankhitel szorította fel ily gyorsan világparításra és azon fölül a búza árát is, A gazda a búzát már nagyrészben eladta, mutatja az, hogy a malmok és a gabonakereskedők julius 25 ős szept. 30 ika közt 3,040,000 mázsa búzát vásároltak össze. Ez a felhajtás is oka a drágításnak. A kivitel terén a kormány nem engedi meg a szabadforgalmat. Csak a fölöslegest engedi ki. Ezért kellett bejelenteni a csőpleanél az eredményt. Biztos, hogy minden gazda kevesebbet jelentett be, tehát löbb a fölösleg, mint amiről az állam tud. És ezt a fölösleget sem szabad kivinni úgy, ahogyan akarják, hanem pl. búzát kivinni nem szabad, csak nullás lisztet, azt. is úgy, hogy egy mázsa nullás liszt kivitelénél az illető 65 kilo búzát enged át az államnak ingyen. Állatkivitelnél az eladási ár 50 százalékát fizeti be az államnak az, aki kiszállítja. Ezzel éri el az állam, hogy a kivitel által ne verjék föl túlmagasra az árakat, hogy itt az itteni árak ne érhessék el a világpiaci árakat. Tehát az állam kiviteli politikája a drágulás ellen vast. Ha ezt a kiviteli illetéket nem szedné az állam, akkor a hús is elérné a világárakat. Nálunk egy kilo marhahús (elsőrendű) 260 és 540 korona közt mozog, Páriában 390 és 524, Prágában 774 és 1000 koronát ér el. A kivitel teljesen megszüntetése némi olcsóbbodást idézne elő, de csak rövid időre, mert a kivitel teljes megszüntetése miatt kereskedelmi mérlegünk romlana, ez rontaná pénzünk értékét, de csökkenne a termelés is és' mindezek később még nagyobb drágaságot idéznének elő. A kivitelt iiyen károsodás nélkül csak oly országban lehetne megszüntetni, mely nem szorul behozatalra, vagy amely ország a mezőgazdasági cikkek, élelmiszerek kivitelének letiltását ipari termékeinek kivitelével tudná pótolni. A magyar ipar a mi teljesen mezőgazdasági országunkban van-e olyan erős és fejlett, hogy a nőmet, osztrák és cseh iparrai a világpiacokon győztes lenne? Csak ekkor lehetne ipari cikkekkel pótolni a mezőgazdasági cikkek kivitelének letiltását. De ez a mezőgazdaság visszafejlődését eredményezné, mely később megint drágulást idézne elő. Bármit tegyen is a kormány, a drágaságot megszüntetni nem lehet, csak pénzünk javításával, ez pedig nem csak tőlünk, hanem az egész világ gazdasági viszonyaitól is függ. n. Vitézi telekbe iktatták Kerecsenden vitéz Serfözö István törzsőrmestert. Eger, 1922. október 23. F. hő 22-én iktatták be Kerecsenden vitéz Serfőző István törzsőrmestert az érsek által adományozott vitézi telekbe. Az ünnepségen jelen voltak vitéz Lipesey Márton alezredes, törzskapitány, Juhász László tábornok, áll. parancsnok, Zalán Antal ezredes, az egri helyőrség parancsnoka, Szita Mihály ezredes,\Kosztka Gusztáv csendőrőrnagy és vitéz Szentirmay Zoltán százados, Hevesvárm. vitézi székének előadója. A vármegye képviseletében megjelent Hevesi Gyusztáv vm. másodfőjegyző ; a járást Okolicsányi Imre főszolgabíró képviselte. Az érsskfőpásztor képviseletében Perlaky Elemér jószágigazgató jelent meg. Vitéz Lipesey Márton alezredes törzs- kapitány iktatta vitézi telekbe Vitéz Serfőző István törzsőrmestert. Ezután Szabó Antal esperes plébános megszentelte a vitézi telket. Az ünnepségen résztvett a Regős-Csoport is. Délben a községházán bankett volt, amelyen sok pohárköszöntő hangzott el a főméltőságú kormányzóra ős az érsekfőpásztorra. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld: Burián István, az osztrák- magyar monarchia volt külügyminisztere Becsben 71 éves korában meghalt. —No- vibazárí elborította az árvíz. — Angliában az új parlamenti választásokat nov. 18 án tartják meg. — Lloyd George, mint liberális jelölt fog föllépni a választáso kon. —’ Kihirdették Vilmos császár esküvőjét. — Ha Franciaország nem enged jővátételi követeléseiből, Németországot Ausztria sorsára juttatja. — November 18 án, Lausanneban tartják meg a török béke értekezletet. Magyarország: Mezőkövesden novern bér 6-án nyílik meg a népfőiskola. — A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör irodalmi pályázata országos érdeklődést keltett. — A Szabolcsvármegyei Agarász-Egyesülut nov. 6 án tartja agarász-versenyét. — Deb- reczen város elhatározta, hogy tisztviselői között 580 hold földet fog felosztani. — Székesfehérvár f. hő 29 én, ez aranybulla kibocsátásának évfordúlőján, emléknapot rendez ;■ ez alkalommal az Árpád-hegy ciúcsán leplezik le az aranybulla emlék- j oszlopát. — Újvidéken, feketehimlő lépett I föl. — Az ellenzék nem gondol a Ház újabb Összehívására.
