Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-22 / 241. szám
f Ara 6 korona. Eger, 1922. október 22. vasárnap. XXXIX. évf. 241. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 400 K. — Egg hóra 140 K, POLITIKAI NAPILAP. F«lelftsM*rkeartőt BREZNIY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Földbirtok-megoszlás Hevesmegyében. Isten nélkül. Eger, 1922. október 21. A francia «Nagy Oriens» szabadkőműves páholy, a világ szabadkőművességének legfőbb nemzetközi szervezete, most tartotta közgyűlését 527 szabadkőműves páholy képviselőjének jelenlétében. Külföldi lapok tudósításai nyomán pattant ki az a hír, hogy ez alkalommal új nemzetközi világszervezetet alakítottak a szabadkőművesek. S ennek az új szervezetnek legfőbb törekvését abban kör- vonalozták, hogy minden erejűkkel hadakoznak majd a vallás, az Istenbe vetett hit, a lelkiismeret, szóval: a kereszténység ellen. Amit eddig úgy is tudott minden okos ember, azt most világgá vitte a sajtó: a szabadkőművesség szemében a kereszténység a leg vörösebb posztó. Nyilván láthatja most már mindenki, hogy az a faagy fel- fordúlás, amely Európán és az egész világon végigsöpört, — a szabadkőművesség műve. És nemcsak lelki forrongást idézett elő, hanem a politikai aknamunkát is a szabadkőművesség csinálja. Ennek az irányzatnak hűsége# — némelykor öntudatlan — csatlósa a szociáldemokrácia s még hűségesebb, de már föltétlen öntudatos munkatársa a kommunizmus. Sajnos, ezt nemcsak beszédekből is merjük már, hanem végig is szenvedtük a proletárdiktatúra alatt. Ezt nyögi a fel- oszlóban 1 évő Ausztria s a sír szélén állő Oroszország is. Mindenütt a legdühösebben, szinte tajtékozva dolgoztak és dolgoznak a vallás ellen. Ezért dobták ki az iskolákból a keresztet, ezért tiltották ki az iskolából a keresztény papot és a vallásoktatást. Emlékezzünk csak visoza a Károlyikormány Kunfi Zsigmondjára s a proletárdiktatúra legelső oktatásügyi rendele teire. Mind a vallás, a templom, az Egyház ellen szólt, no meg a hazafias nevelőoktatás ellen. Most ezt a munkát új erővel indítják meg világszerte. A legutóbbi szabadkő műves kongresszus a haditervet is kidolgozta : küzdeni a sajtóban, a parlamentekben, a közélet minden terén azért, hogy a vallásoktatást kiszorítsák az iskolákból Hitetlenné akarják ugyani# tenni a jövő nemzedéket, vallástalanná az embereket; el akarják hallgattatni a lelkiismeret szavát. így remélik ugyanis, hogy majd forradalmasíthatják a lelkeket, akik azután minden szörnyűségre kapható terrorfiúk és némberek lesznek. Jő lesz tehát vigyázni! Jó lesz, ha Bécs nyomorban «inylődő lakosságát követjük, mely nem engedte, hogy gyermekeit v állástalanná neveljék! És jó lesz vigyázni mindazoknak, akik a szociáldemokratákkal ölelkező li berálisokhoz húznak, mert Isten nélkül nevelendő gyermekeik igen könnyen az ő nyakukra is rátehetik a hurkot. Valóban ott tartunk már, hogy csak Istenben bizakodhatunk. Mi lesz, ha — Isten nélkül maradunk. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen» Eger, 1922. október 21. Újabb időben semmiről sem folyt annyi sző, annyi tinta, mint a földbirtokreformról. Izgattak vele már a háború előtt. A háború alatt még jobban folyt az izgatás. A forradalom meg akarta valósi tani, de már akkor kijelentette Csizmadia Sándor szocialista paraaztvezér, hogy a földosztással könnyebb izgatni, mint azt végrehajtani. Nem is lett belőle semmi. A A kommün alatt egyszerűen szocializálták a nagybirtokokat, a legtöbb helyan meghagyva intézőnek a birtokost. Hálásak lehetnek a szociáldemokratáknak ezért a nagybirtokosok, mert ha a kommün alatt szétosztják a főidet a nép között, még az ellenforradalom is aligha tudta volna a 6ok ezer kézből újra összeszedni. Most már két esztendeje megvan a földbirtokreformról a törvény. A végrehajtást mindenki akarja. A jobb belátású birtokosok is akarják, mert ügy vannak vele, mint a foghúzással: jobb előbb, mint később. Mágia lassan megy. A hozzá- nemértők (s még inkább a roaszakaratúak) ezt a lassúságot újra izgatásra használják fel. A lassúságnak számos oka van. Egyik oka magában a rendeletben van. A rendelet szerint először a jelentkezőket írják össze. Jelentkezni meg jelentkezik boldog, boldogtalan. így az egyik községbon, melynek kétezer hold határa van, 1200 ember jelentkezett. Hatvan holdasok sem akartak kimaradni, és huszonnégyezer holdra lett volna szükség. Mennyi időt elrabol az míg a bíró egyenkint megrostálja a sok jelentkezőt és míg meggyőzi őket, hogy nem ingyen, hanem folyó árban lehet "földhöz jutni! Mennyivel egyszerűbb volna, ha először a községek birlok viszonyaiból megállapítaná a bíróság, hogy van-e szükség abban a községben földreformra ; a törvény értelmében hány holdat lehet parcellázni; miiyen árban lehet adni és csak ezután szólítanák fel a községet, hogy jelentkez zenek, akik venni akarnak. Másik nagy akadály a dolog természetében van. Amit Németország 60 év alatt intézett el évről évre beosztva, azt nálunk máról-holnapra, egy két év alatt elintézni nem lehet. Az ország gazdasági életébe ennyire belevágó és a magánjogi viszonyokat annyira érintő reformot: csakis a törvényes út és a jogi formák megtartásával lehet úgy elintézni, hogy felfordulás ne járjou a nyomában. Nagy okai a lassúságnak maguk az igénylők, akik egészen megszédültek a sok izgatástól. Ingyen, vagy könnyen akarnak földhöz jutni. Lehetetlen kívánságokkal állanak elő, úgy, hogy nem lehet velük megegyezni; de a lassúság oka megvan az egyes birtokosokban is, akik a bíróság ítéletét fölebbezésekkel húzzák, halasztják. Nagy akadály végűi a mai lehetetlen pénzügyi, gazdasági helyzet is. Még ez a legnagyobb! Ennyi tok akadályon keresztül végre is a kormány erólye, különösen a vagyon váltságföldek átadása után, utat fog törni és a lassúság okozta izgalomfaak és gonosz izgatásnak véget fog vetői az országban s így megyénkben is, hol az igazságot elismerve, nagyon kezdet kezdetén van a földreform, pedig szükség van rá, mint a következő adatok bizonyítják. A vármegye területének összege 653,542 kát. hold. Ebből az 1912 statisztika szerint szántő 33,100 kát. hold, szőlő 3,614 kai hold, kert 7,842 kát. hold, rét 58,813 kát. hold, legelő 99,338 kát. hold, erdő 119,598 kát. hold, nádas 1,307 kát, hold, terméketlen 32,030 kát. hold. A 100 kát. holdon felül levő birtokok összege 261,562 kát. hold, ebből az egyházak kezén van 70,074 kát, hold, zsidók kezén van 50,375 kát. hold (még ezen felül zsidó bérlő gazdálkodik 41,605 kát. holdon) részvénytársaságok kezén van 10,007 kát. hold, végűi arisztokrata és *gyéb birtoko sok kezén 131,133 kát. hold. Hogy mennyi a törpe- és a kisbirto- kok összege, azt nem lehet pontosan megállapítani a hiányzó adatok miatt, hanem csakis hozzávetőlegesen. Az valószínű, hogy az erdő, legelő, nádas a legnagyobb részben a 100 holdon felüli birtokok között oszlik meg és a kisbirtokosok között inkább a szántő, a szőlő, a rét és kert: igy az 1—100 kát. holdig terjedő kis és törpe birtokok összegét körülbelül 180,000 holdra lehet tenni. A m9zőgazda3ággalfoglalkozók száma pedig az 1910-es statisztika szerint 181,129, tehát ha a legjobb esetben mindeniknek volna földje, alig esnék egyre egy hold. A hozzávetőleges számítás szerint a föld- átíveléssel foglalkozó népességnek körülbelül egyharmada lehet földnélküli, vagyis 60,000 vagy 80,000. Minden családra 5 tagot számítva, 12,000 vagy 18.000 lehet a földnélküli paraszt-család a megyében. 4. A földbirtokroformmal kapcsolatosan eddig megyénkben 48 községben 2689 ember kapott házhelyet, összesen 794 holdat. Legtöbb házhelyet osztottak ki az egri járásban: 16 községben 951 ember között. Már meg is kezdőitek az építkezést 20 községben. Ezen felül megindulj az eljárás 55 községben, de még nem fe jeztők be. Kis-haszonbérletet adtak 45 községben 5139 személynek 12,962 kát. hold terjedelemben. Itt is az egri járás vezet, hol 13 községben 2358 ember jutott 3197 kit. holdon kisbériéihez. A földbirtokmegváltási eljárásnál még csak az előkészítés folyik 55 községben; az Országos Földbirtoürondező Bíróság tárgyal 65 községben; Ítéletet hoztak 4 községben. A földbirtok - reform keretén kívül 1919-től kezdve, parcellázás 5 útján, földet vásárolt 10 községben 611 ember 2,098 kát. hold terjedelemben. Reméljük, hogy «gy éven belül szebb és igazságosabb képet adhatunk vármegyénk földbirtok-megoszlásáról. n. A nemzet- és országmentő, az élet- és vagyonvédő Horthy-gyűjtésre minden adományt szívesen fogad, nyilvánosan nyugtat és rendeltetési helyére juttat az Egri Népújság szerkesztősége.
