Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-07-02 / 147. szám

Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 &. Eger, 1922. július 2. vasárnap. sz n mhuiM infinite! dijak itsAlUláiw«! ü&éaa *s Miiri «löQxetési nem tagadónk «1. Stecsed érre 170 K. — Zgs hóra 60 X. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztőt BREZNAT IMRE. Sscrkcsstötég i Eger, Mettuzu SiaiőkJT&tal i Licenm! agoz»&ti felesett isáss 11. Hnptrt nem tekinti masát törvényhozónál!­Budapest. A mai nemzetgyűlést Gaál Gaszton pont 10 órakor nyitja meg. Beje­lenti, hogy az interpellációs könyvbe 4 interpellációt jegyeztek be. Ezekre egy órakor tér át a Ház. Napirend szerint az indemuitási vita folytatása következik. Az első felszólaló Rupert Rezső. Nem ismeri el a maga részéről és a pártja nevében ezt a nemzetgyűlést törvényesnek. Ezért nincsen abban a helyzetben, hogy magát törvényhozónak tekintse, mert ez a nem­zetgyűlés nem törvényeket, hanem csak határozatokat hozhat. (Akkor miért jött ide ?) Mégis kénytelen ebben a parlamenti játékban résztvenni. (Vázsonyi: Nem mozi ez.) Elnök figyelmezteti Rupertet, hogy nem parlamentáris kifejezésektől tartóz­kodjék. Rupert a miniszterelnök tegnapi be szódét bírálja. A kétkamarás rendszert Csonka-Magyarországon nem lehet a de­mokrácia vívmányai közé sorolni. A fő­rendiház fölösleges, luxus-intézmény, amely csupán a kiadásokat fokozza. Igen helye­sen mondotta a miniszterelnök, hogy eb^v ben a Csonka Magyarországban, a mai nehéz viszonyok között, mindenkinek ön­mérsékletre van szüksége ; ^ha azonban megfigyeljük a múlt nemzetgyűlés mun­káját, konstatálhatjuk, hogy ez az önmér­séklet teljesen hiányzott, amennyiben a múlt nemzetgyűlésen hozott választójogi rendelet csupán egyesek érdekeit szolgál­ta. A régi Tisza-párt készítette eló a ta­lajt a háború utáni forradalomra. Ha de­mokratikus országgyűlés gyűlhetett volna össze, más volna ma a helyzet, mert lett volna valódi törvényhozótestület. Figyel meztet arra, hogy új megrázkódtatások készülnek. Eljön még az az idő, amikor mindenkire szükség lesz.. Hogy hónapok, vagy évek múlva következik e ez be, a-zt nem tudja, de ha nem lesz meg a nyu­galom a társadalomban, ha itt elkes-^-v dett milliók lesznek és jön a nagy nífg- rázkódtatás, akkor megint ügy lesz, hogy nem mozdúl meg a nemzet egységes aka­rata az állami rend megtartására. Ezután az elnöki széket Huszár Ká­roly foglalja el. Rupert az emigránsok ér­dekében felhívja a kormány figyelmét Garami amnesztiájára. Szerinte ezek a módozatok lennének alkalmasak arra, hogy megnyerjük a külföldi munkásságot. Igen szomorú jelenségnek tartja a kormány ré­széről, hogy a mostani viszonyok között a tisztviselők létszámának redukálásánál B. lisztára tették azokat, akik politikailag megbízhatatlanok. A kormány sokkal he­lyesebben tenné, ha már redukálni kell, hogy ezeket becsülettel távolítaná el és nem bélyegezné meg hazafiatlansággal. Az 5 perces szünet után Szcitovszky al- elnök megnyitja az ülést és Rupert folytatja beszédét: A miniszterelnök űr épúgy mint a pénzügyminiszter úr igen helyesen mon­dotta, hogy a bankőprés pénzünk értékét csak rontja. Mindenek előtt a gazdasági életet kell rendezni, de a politika melyet a pénzügyminiszter űr vall, nagyon egy­oldalú. Minthogy a kormánnyal szemben A nemzetgyűlés mai ülése. nem viseltetik bizalommal, nincs abban a helyzetben, hogy a javaslatot elfogadja. Az elnök a vitát megszakítva, napi­rendi indítványt tesz, mely szerint a leg­közelebbi ülés f. hó 3-án, délelőtt 11 óra­kor lesz, melyen tovább tárgyalják az in- demnitást. Öt perc szünet után Haller József interpellációt terjeszt elő-a határmenti köz­ségek lakóinak kérelme tárgyában. Egyes községek határán ugyanis az új szerző­désben úgy állapodtak meg, hogy a köz­ségekhez tartozó területeket teljesen ket­téosztották, ennek az a következménye, hogy a földbirtokosok, általában a földes­gazdák, a magyar területről nem tud­nak átkelni a semleges zónában levő föld­jük megmunkálására. Ebből sok kellemet­lenség ered, mert a határmenti átkelést nem szabályozták. Kérdés, lehet e ezeken a bajokon segíteni, lehet e egyszerűsíteni ezeket a dolgokat. Továbbá az is visszás­ság, hogy a semleges zónákból nem lehet semmiféle terményt behozni- és onnan ki­vinni sem szabad. Huszár Károly a semleges-zónamenti községek lakosságának helyzetéről inter­pellál. Fábián Béla az Oroszországban visz- szatartott foglyok ügyét és a csóti fogoly­táborban lévő foglyok helyzetét teszi szóvá. Kabók Lajos 10 kilakoltatott munkás érdekében szólal föl. Szakács András a forgalmi adó keze­lése körül tapasztalt szabálytalanságok miatt interpellál. Bogya János a tatai választások alatt tapasztalt visszaéléseket sérelmezte. Több tárgy nem lóvén, Huszár Ká­roly elnök az ülést 3 óra után 5 perckor bezárta. Az egri Diákszövetség. A C. D. Sz.-nek egri választmánya. — Űj tagok. — Eger, 1922. július 1. Beszámoltunk tegnap arról, hogyPé ter-Pál napján megalakult a Ciszterci Diá­kok Szövetségének egri Osztálya, amely védnökeiül Szmrecsányi Lajos dr. érseket és Csekó Gábor prelátus nagyprépostot vá­lasztotta meg. A tisztikar és választmány névsorát a következőkben adjuk: elnök Babocsay Sándor, alelnökök Werner Adolf dr. és Lipcsey Péter dr.. titkár Breznay Imre és pénztáros Pölöskey Kornél. Az ötventagú választmány névsora a következő: Andor Endre dr. Budapest, Barchetti Károly dr., Bayer Henrik, Bár- czy István dr. Budapest, Brünauer Amb- ró dr., Búzás Iván, Böck Géza Miskolcz, Böck Sándor, Dallos Iván dr., Dambrovszky Imre dr., Encsy Kálmán dr., Fógel Zoltán dr., Glősz Kálmán dr., Gröber Jenő, He­vesi Gusztáv, Hibay György dr., Hollós Nándor, Horváth Géza dr., Ivánovics Emil dr., Imregh Lajos dr., Jankovich Dezső, Jezierszky Mihály, Kassuba Domokos Szentgotthárd.id. Kánitz Gyula dr., Kerekes Pál dr. Budapest, Kolossváry Imre, Ko- lossváry István dr., Kriston Endre, Kron­berger József, Kóczián Gyula, Majzik Vik­tor Budapest, Mareső László, Mártonffy Lajos, Nagy János dr., Négyessy László dr. Budapest, Nemecsek Aurél, Pataky 1st ván dr., Perényi Kandid Zircz, Polánkay László dr., Puchlin Lajos, Ruzsin Berta­lan, Ringelhann Béla, Setét Sándor dr., Türk Szilárd dr., Torday Ányos dr,, Uhla- ryk Béla Debreczen, Várkonyi Rezső, Ven- czell Ede, Vratarics Gyula Jászberény, Zábráczby György Miskolcz Az örökítő tagok között 10,000 koro­nával nyolcadik lett Gröber Jenő. Alapító tagnak jelentkezett újabban: Perlaky Elemér érsekuradalmi jőszágfel ügyelő, Barsy István dr. érs. jogtanácsos és főkáptalani ügyész, Guttmann Vilmos dr. orvos, Bankó Adorján főkápt. intéző (Zsiger), Koltai Aladár dr. orvos, Nagy János közs. jegyző (Demjén) és Halász Zoltán dr. pénzügyi tanácsos (Budapest.) Ezenkívül 21-en rendes tagúi iratkoz­tak be. Az Egri Osztály ügyrendjét legköze- lébb elkészíti az elnökség és megvitatás végett a választmány elé terjeszti. Csatározások az orosz-román határon. Róma. M.T. I. Hágai jelentés szerint szov­jet csapatok megtámadták a román határ­őrséget és repülőgépekről kommunista röp- iratokat dobtak le a román területekre. A román kormány Hágába erősen tiltakozó jegyzéket küldött az oroszok eljárása el­len, bejelentvén, hogy az oroszok ilyen cselekménnyel megsértik a genuai értekez­leten hozott határozatokat, amelyek a nem­zeteket arra kötelezik, hogy egymás irá > nyában ellenséges támadásoktól tartózkod­janak. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.x Kis hírek a nagy világból. Külföld : A Rathenau gyilkosság több tettesét letartóztatták. — Dublinban még mindig folyik ar harc. — Ma sincs villa­mosközlekedés Bécsben. — Ruprecht nem foglalja el .a bajor trónt. — Áusztriában az ingó vagyon után is váltságot kell fi­zetni. — A hadikölcsön beváltása meg­buktatta a cseh pénzügyminisztert. — Ped- low Newyorkban irodát állít a magyar csecsemővédelem támogatására. — Vrat- kőt, a cseh monarchisták vezérét, letartóz­tatták. — A francia szenátus elfogadta a trianoni béke gazdasági végrehajtását. — Bonnefon előadást tartott Magyarország­ról Párisban. — Bécsben 250 K lesz egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom