Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-14 / 234. szám
mm NJspujsAOr 1922. október 14. 2 Szórványos a vörhenymegbetegedések száma. F. hó 9-dike óta újabb vörheny-eset nem fordult elő. — Kassa Endre dr. vm. tisztifőorvos egészségügyi tanácsos megnyugtatóan nyilatkozik. Eger, 1922. október 13. A nagy esőzések, az egészségtelen, nyirkos, ködös időjárás nemcsak a gazdasági munkákat akadályozza meg s okoz milliós károkat, kanem az egészséges emberre is leselkedik gyilkos miazmáival, melyek láthatatlanúl lebegnek a párás levegőben. A múlt esztendőben, ha jól emlékszünk, éppen erre az időre esett a nagy vörhenyjárvány s az időjárás ugyancsak esős és nyirkos volt, úgyannyira, hogy sokan, különösen a gyöngébb ideg- zetűek, a járványnak a rossz időjárással kapcsolatos periódusos ismétlődését látják. Ez a félelem abból a vármegyei tiszti- orvosi jelentésből ered, amely szerint Egerben, ha nem is aggasztóan, de növekedett a vörhenyes megbetegedések száma. Az Egri Népújság munkatársa ebben az ügyben a közönség megnyugtatására kérdést intézett Kassa Endre dr. vm. tisztifőorvos, m. kir. egészségügyi tanácsoshoz, aki a következőkben volt szíve8 nyilatkozni: — Valóban, emelkedőben van a vör- heny-megbetegedések száma, de megnyugvásul közölhetem, hogy caak szórványosan. Az elmúlt hónap első felében 3, második felében 6 vörheny-eset fordúlt elő Egerben. Okt. hó 9-ikéig a városi tiszti- főorvosi hivatalból újabb 6 megbetegedésről kaptam jelentést. Ez a szám kissé nyugtalanított, de azóta, 9 ike óta, újabb megbetegedés nem történt. S ami a páratelt, esős, nyirkos időjárást illeti, miatta sem kell nagyon aggódni. A járványos betegségek baeillusai az időjárástól függetlenül végzik a maguk romboló munkáját. Volt idő, amikor derűit, napsugaras augusztusban ős szeptemberben dühöngött e városban a járvány legszilajabbúl. Tehát az időjárástól nem kell félni, aggodalomra ezidő szerint nincsen ok s remélem, nem is lesz. Szolgáljanak szavaim a közönség megnyugtatására. Gombát eszik az egész város. Mit mondanak a húsiparosok a szabadforgalom megvonásának tervére? — Nem vágnak borjut. — 400 korona egy kilo sertéshús. — Csökken a tejtermékek felhozatala. — A zöldség- és gyümölcs-piacon. Eger, 1922. október 13. A hatalmas éjtszakai eső ellenére, nagy volt ma az élénkség a hetipiacon. A falusiak valósággal elárasztották a piacot minden elképzelhető jóval, az aprőjőszág- tól a legszerényebb gyümölcsig, amely finom portékák ára azonban elképzelhetetlen, sőt megfizethetetlen volt. A legnagyobb felhozatal azonban már napok óta a gombából állott. Szinte bar- nállott tőle az egész piac. A Dobó-tértől szinte a Hangyáig ellepték az utat a gombaárűs falusiak. Hatalmas gombákat láttunk, amilyenek nem voltak már évek óta. A hónapos eső ugyancsak meglátszott rajtuk. Persze, mindenki gombát vásárol. A földműves-, az iparos-, a tisztviselő-asz- szonyok puttonából, szatyrából, kosarából csak úgy kandikálnak kifelé a hatalmas, vagy apró gombafejek. 7 koronáért vesztegetik csomóját, a nagy cepéből pedig 3 darab 50 korona. Ezért üresek most a mészárszékek, ahol a hús és szalonna ára ugyancsak kezd fővárosi paritásra emelkedni, sőt pl. a zsir és a szalonna ezt a paritást már felül is múlta. Budapesten 800—840 korona egy kilo szalonna, itt pedig Egerben 900 koronára mondják a hentes asszonyok. Az Árvizsgáló Bizottság legutóbbi ülésében elhatározta, hogy megszűnteti a hús szabadforgalmát a tapasztalt kisebb nagyobb visszaélések s a drágaság miatt. Ma már 400 K egy kilo disznóhús, a zsir 1100 K, debreceni kolbász 400 K, háj 900 K, füstölt szalonna 900 K. A marhahús kilója 240, a borjúhúsé 300 K. Érdeklődtünk, hogy miért tapasztalható olyan nagy árkülönbözet a marha- és a borjúhús között ? A mészárosoktól j azt a felvilágosítást nyertük, hogy borjút i csak nagyon ritkán vágnak; vágóhídi ! felhajtás borjúban egyá'talán nincsen. A 1 hús-szabadforga om terhére pedig azt mondották, hogy a szabadforgalom mellett a közönség olcióbban jut húshoz, mert imitt-amott még fölcsillan a konkurrencia is. De az Árvizsgáló Bizottság a zöld asztal mellől hiába intézkedik, mikor napról- napra változnak az árak. Az aprólék piacán rengeteg volt a portéka. A félig hízott libát 3000, kacsát 2000, a csirke párját 5—600, egy 12 kilos malacot 1700, 5 kilóst 900 koronára tartottak. Tojás kevés volt, darabja 30—32 korona. Feltűnően kevés volt azonban a tej, túró és vaj; csas a reggeli vonat beérkezése után szaporodott az árúsok száma. A zöldségpiac is elég gyönge. A hosz- szú esőzés ugyanis tönkretett már mindent, így a zöldségféléken is meglátszott a rengeteg víz nyoma. Drága is. Csak a szezonja múlt cikkek árai estek. Pl. a paprika sokkal olcsóbb, mint ezelőtt néhány héttel. A gyümölcsök közül természetesen a szőlő uralkodik a piacon. A csemegeszőlónek 800—1000, a borszőlőnek pedig 700—800 korona puttona. Egy puttón körte 5—800 korona ; A görögök aláírják a mudániai egyezményt. London. MTI. Athén. Athénben tekintélyes eredménye van a mudániai egyezménynek, de úgy látszik, hogy a kormány és a hadvezérek többsége elfogadta azt a tanácsot, amelyet Venizelosz küldött. Valószínűnek látszik, hogy ilyen körülmények között a görög megbízottak hamarosan aláírják az egyezményt. Konstantinápoly. MTI. A szövetségesek elhatározták, hogy szövetségközi bizottságot küldenek Rodostóba Nider görög főparancsnokhoz, hogy megállapodásra jussanak és a szövetségesek által való megszállásra vonatkozó rendszabályokra nézve. Athén. MTI. A fegyverszüneti jegyző- I könyvet Kunepoloff görög főmegbizott fogja a görögök részéről aláírni. Athén. MTI. A Havas ügynökség jelenti : A drinápolyi helyőrség bolseviki mozgalmairól szóló híreket a görög lapok a legeréiyesebben megcáfolják. A lapok jelentése szerint Drinápolyban, valamint az egész Trákia területén teljes rend és nyugalom uralkodik. Horthy-gyüjtésünk. Eger, 1922. október 13. A Kormányzó által kezdeményezett inség-enyhítő gyűjtésűnk javára szeptember 28-án rendezett díszelőadás tiszta jövedelme, mint közöltük, 86,696 K volt. Ma kaptunk az egri állomásparancsnokság útján 8400 koronát, melyből 6000 koronát a kabinetiroda küldött. így az e címen befolyt összeg 95,096 korona. Az Egri Népújság gyűjtéséhez ma dr. Barsy István és felesége 2000 koronát, Barohetti Károly dr., a Hevesmegyei Takarékpénztár jogtanácsosa 1000 koronát és Fischer Lajos korcsmáros 200 koronás küldött. így eddigi gyűjtésünk 79,875 korona 52 fillér. Itt említjük meg, hogy Barsy István dr. egy mátermázsa rozsot is felajánlott e célra. 1923. november 8. Érdekes jóslat. — Az Isten büntetése. — Mikor kapjuk vissza Magyarországot ? — A délvidéki nép hite. Eger, 1922. október 13. Halászy Lajos vincellériskolái igazgató beszélte el nekünk ezt a megható apróságot. A jő multkorában Budapesten járt, ahol találkozott Dsida Lajos volt fehőrtemplomi menekült polgármesterrel. A polgármester élőnk színekkel ecsetelte a pángermanizmus falé törekvő elszakított svábok visszavágyódását s általában a szerbekét is. — Megvert bennünket az Isten, — panaszkodnak a svábok —, mert a magyar uralommal nem voltunk megelégedve, pedig nyugodtan, békében éltünk ős gyakorolhattuk állampolgári jogainkat s egyforma gyermekei voltunk az ország- nak. Mióta a szerbek itt vannak, jogaink nincsenek, az S. H. S. törvényei az átkapcsolt részeken áló újdonsült polgárokat nem részesítik kellő védelemben. Napirenden vannak az önkényes rekvirálások, letartóztatások, besúgások. S a hivatalnokok pedig szabadon nyúzzák a népet. Megdobban a szívünk, ha magyar nótát hallunk s könny szökik a szemünkbe, amikor a «Boldog világ» nyugalmas élete jut eszünkbe. De bízunk, hogy nem tart már sokáig. 1923. nov. 8 án újra mienk lesz a régi Magyarország, mert egy jóslat szerint az Isten öt évi büntetést mért az elégedetlenkedőkre. S ez az öt év 1923. november 8-án véget ér és véget érnek a szenvedések is. Bármilyen legyen is a jóslat, örömmel fogunk kezet gondolatban a délvidéki elszakított magyarokkal, akiknek a szivében kiolthatatlanul ég a hazaszeretet, mert kijózanította őket jugoszláv és pánger- mán álmaikból a keserű valóság és újra j visszahívja őket az édes Nagy-Magyaror- j szag. 1923. úovember 8. Uramistenem, de sok minden történhetik még e dátumig!?!
