Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-10-13 / 233. szám

Ära 6 korona Eger, 1922, október 13. péntek XXXIX. évf. 233. s*. m ­Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 400 E. — Egg hóra 140 K, POLITIKÄI NÄPILSP­■ f? v «?, N J5 V !URR Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Milyen lesz az új házadó? A gyulafehérvári koronázás. Eger, 1922. október 12 Az oiáh király gyulafehérvári koro názására serényen készülődnek Oláhor Bzágban. Nagyon érdekes, egyúttal nagyon furcsa azonban a serény készülődés. El­zárták az oláh határt; »idegenek» nem léphetnek további intézkedésig Erdély földjére. Rendőrök és detektívek ezrei lepték el az elrablóit földet, hogy elné­mítsák az agyonkínzott magyarok fájó sóhajait. Gyulafehérvár környékén két­százezer katonát összpontosítottak Ferdi- nánd oláh király biztonságára. És ha si­kerül a koronázás, másnap már utazik haza Bukarestbe a királyi komédiás, hogy ott, az igazi oláh földön, biztonságosabb környezetben ünnepeltesse tovább magát bocskoros népével. A korcs Hohenzollern ivadéknak egy­szerre nagyon sürgős lett a koronázási komédia. Hőnaprői-hóuapra való haíaazt- gatás után most, az oláh fogak vacogá3a között, teleti fejére az oláh abroncsot. . . Mert hátha valami baj talál lenni a köny- nyen szerzett oláh birtokon, há*ha a régi határok közé szorul ismét a bocskorosok földje és kisrománia lesz Nagyromániá- ból? Az a Kemál pasa, az a toprongyos török had veszedelmesen keveri a kár­tyát és jő játékosnak ígérkezik. . . A já­ték pedig halálosan komollyá Í3 válhatik, hisz’ & reudkivüli idők kiszámíthatatlan eseményeket rejtenek méhükben. Ezektől a kiszámíthatatlan esemé­nyektől vacog már az oláhok foga. A ki­rályé is, az oiáh népé is. Most aztán vi gaszíaigatoi akarják egymást a király ős a nemzet a koronázási komédiával. He tadhótországra szőlő ünnep, mámoros mu­latság hódító borába fojtják az ürmöt. Hiába. Nem sikerül. Kísértenek a kísérte­tek! Rabaiagyarok jajszavai, a 200.000 oláh k: ton.., Kemál pasa mozgolódása ke­serűvé teszi az ünnepi italt, amit Nagyro- mánia boldogságára, a korcs Hohenzoliern egészségére ürítenek a lakkcsizmás, a fe­hérarcú királyi lovagok. Katonai behívások a Bácskában. A szerbek a katonai ügyosztályok útján újabb behívásokat eszközöltek. Ide zés útján behívták az 1898—99, 1900. és 1901. évfoiyambeli nem szláv hadkötelesek közűi mindazokat, akiket a sorozások al­kalmával a vasúti ezredhez osztottak b9. A behivottakaak mára kelleti bevonulniok. Minden magyart úgy áld meg a ma­gyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzet- mentő Horthy~féle nyomor-enyhítő törek­vésre — vagyona arányában — áldoz. Eger, 1922. október 12. Az űj házadét fogják fizetni 1923. január elsejétől mindazok, akinek házuk van. Az új házadó valamivel magasabb, mint a régi; mivel azonban az új házadó után nem kell fizetni sem általános jöve­delmi, sem beíegápolási adót: így a há­zigazdák éppen annyi, vagy még keve­sebb adót fizetnek majd. a házuk után, mint eddig. Nem kell fizetni adót a templomok, imaházak, kápolnák, lelkőszlakások, álla­mi, törvényhatósági, városi, községi hiva­talos épületek után; továbbá egyházi ha­tóságok, ügyvédek, közjegyzők, kereske­delmi, ipar , mezőgazdasági kamarák, tör­vénnyel szervezett testületek (ipartestüle­tek) hivatalos helyiségei után ; akadémiák, múzeumok, közművelődési épületek, nem magánszínházak, egyetemek, nyilvános épületek, kisdedóvók, gyermekmenházak, gazdakörök, iparoskörök, olvasókörök, munkásotthonok, népházak után, ha pusz tán tagdíjból tartják fenn; gazdasági épü­letek, csolédházak, fürdőüzem céljaira szol­gáló épületek, gyógyintézetek, kórházak, betsgsególyző pénztárak, mentőegyesüle­tek hivatalos épületei, sportépületek, ár­vaházak, szegényházak, internátusok, ra- noncotthonok, halottasházak, mauzóleu­mok, kunyhók után. A házadó alapját úgy számítják ki azok után a lakásrá3zek után, melyek bérbe vannak kiadva, hogy minden év­ben a novemberi házbérnegyedben fize­tett lakbért veszik és azt néggyel szoroz­zák meg; ha havonkint fizetik a házbért, a novemberi bőrt 12 vei szorozzák meg. Azok után a lakásrészek után, amelyek nincsenek bérbeadva, melyben a tulajdo nos maga lakik, becslés útján állapítják meg az adóalapot. A becslés összehason­lítás útján történik. A házbérhez nem kell hozzászámí­tani a kincstári haszonrészesedést, a köz üzemi pótlékot, házbérfillórt, melyeket a várói a bérlőtó], a bérbeadó útján hajt be. De a ház jövedelméhez számítandó minden más, a ház által hozott jöve­delem. Adóba fizeti a házigazda a ház évi jövedelmének, vagy becslés által megál­lapított jövedelmezhetőségének városban 20°/o-át, falun 15%-át. Pl. ha valakinek háza a novemberi negyedben hoz 1500 koronát, vagy ennyire van becsülve, az évi adóalap iecz 6000 K, ennek a város­ban 20°U a 1200 K, falun 15%-a 900 K. A házigazda minden óv novembéré- ben adóbevallást köteles adni az évi ház- bérjövedeieairöl. És hogy ez a bevallás ne I legyen hamis, a törvény elrendeli, hogy a lakót még bíróság útján sem lehet köte lezni több házbér fizetésére, mint amennyit a házigazda bevallott. Aki az adóbevallási ívét nem tudná kitölteni, annak ívét a hatóság tölti ki. Ahol ninc3 sok bérlakás, ott a hatóság végzi a becslést. Ahol a be­vallás gyanús, vagy az illető gazda nem adott bevallást, ott a hatóság küld ki bi­zottságot és a becslés költségeit és a ki­vetett adó 25%-át büntetésül a gazdára rőjják ki. Az adókivetésről a hatóság a házi­gazdát értesíti. Azok után a házak után, melyek új telken vagy a régi háznak helyén (de teljesen újra) épültek: 30 esztendeig nem kell házadót fizetni. Azok a helyiségek, melyek az által keletkeztek, hogy a meg­levő ház mellé épültek, vagy emeletre húzták, 20 évig adómentesek; amelyeket mellékhelyiségekből alakítottak át, 15 évig adómentesek. Az adómentességet a terv­rajzzal, a hatósági lakhatási engedéiylyel fölszerelt kérelem utján a beköltözéstől számított 30 napon belül kell kérni a pénz- ügyigazgatőságtól. Az ilyen új lakásokhoz a lakáshivatalnak semmi köze; a gazda annak adhatja, akinek akarja, csak be kell jelentenie a lakáshivatalnak. Adóiörlést kérhet a gazda: ha le­bontják a házai; ha árvíz, tűz, földrengés miatt lakhatatlanná válik; ha a lakás üresen áll; ha a házbért behajtani nem lehet. Ez iránt a kérvényt 15 nap alatt kell beadni a pénzügyigazgatósághoz. A kivetett házadó ellen a gazda felebbezhet 30 nap alatt a pénzügyigaz- gatősághoz, vagy az igazság megállapí­tása végett, saját költségére, becslést kér­het. A pénzügyigazgatóság határozata ellen panasz adható be a közigazgatási bírósághoz. Aki az adóbevalláskor hamis adatot vall be, vagy novemberre lejebb szállítja a házbért, hogy így kisebb legyen az a- dója: azt börtönnel és adójának három­szorosától tízszereséig terjedhető bírság­gal büntethetik. Ha a bevallást nem adja be kellő időben, a kivetett adó 5%-át fizeti bün­tetésül. Azok után a lakások után, melyek a szükségletet meghaladó számú helyiségek­ből állanak, vagy négy fényűzéssel vannak kiállítva: a lakó a vármegye számára <x lakbérnek 20—60%-át fizeti fényűzési la- kásadő címen. Ez után nem lehet kivet­ni semminemű más pőtadóf, de a hőzadó után meg községi pótadót keli fizetni. n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom