Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-10-11 / 231. szám

Ära 6 korona

Eger, 1922. október 12. csütörtök XXXIX. évi. 232. sz.

Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk eL Kegyed évre 400 K. — Egg hóra 140 K.

KBBgHBSägajSa’SaBiBggBmWWMMMgWIMWW—a«HBB

POLITIKÄI HÄPILIP.

Ifeíeldssserkesstőt BRE2NÄY IMRE

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

Áz ingatlanvagyonváltság fizetésének kedvezményes módja.

ii.

Különös rész.

Hogyan számítsa ki valaki, hogy vagyona után mennyit fizessen : annak módja a vagyonok szerint különbözik.

1. Földbirtok után felvilágosítást adhat a jegyző, városban az adóhivatal.

2. Szőlőbirtok után holdankint fizetni kell: ha 400 □ ölnél nagyobb, de egy holdnál nem több 1500 kor.;

ha 1 holdnál nagyobb, de 2 holdnál nem több 2000 kor.;

ha 2 holdnál nagyobb, de 3 holdnál nem több 2500 kor.;

ha 3 holdnál nagyobb, de 10 holdnál nem több 3000 kor.;

ha 10 holdnál nagyobb, de 20 holdnál nem több 3500 kor.;

ha 20 holdnál nagyobb, de 50 holdnál nem több 4000 bor.;

ha 50 holdnál nagyobb, de 100 holdnál nem több 4500 kor.;

ha 100 holdnál nagyobb, holdankint 5000 korona.

Pl. ha egy 3 holdas szőlősgazda nov. 30-ig ki akarja fizetni a szőlőjére eső va- gyonváltságot, akkor fizetne összesen 7500 koronát, de ennek elengedik 20°/«-át, tehát fizet 1500 koronával kevesebbet, vagyis 6000 koronát 8 felét kifizetheti hadiköl- csönnel, vagy kényszerkölcsönnel.

3. Mezőgazdasági felszerelés és állatok után fizet vagyonváltságot 3 holdtól 20 holdig holdankint 125 koronát; 20 lói 50 holdig holdankint 150 koronát; 50-100 holdig holdankint 175 koronát; 100—500 holdig holdankint 200 koronát. 500 holdon felüli birtokosnál az állatokat megbecsülik és a becsórléknek bizonyos százalékát fizetik.

4. Szőlő- és pince felszer elés után a vagyonváltság holdankint 1 holdon felül 200 korona. Beépített camenthordő után hektonkint 3 korona ; motoros, hydraulikus szőlősajtó után 10 hektóig 300, ezen falúi minden újabb 10 hektó “után 300 korona ; folyton működő szőlősajtó után 1000 kor., motoros szőiőzűzógép után 500 korona, egyéb motorikus gépek után 500 korona.

5. Gazdasági gépek után: egy gőz ekéért 25,000 korona ; egy motoros szántó- gépért 5000 korona; egy cséplőgép-garnitúra után, ha 3 lóerőnél nem erősebb, 1000 korona, 4 lóerős 1500, 4—6 iőerős 2000,

6—8 lóerős 3000, 8—10 lóerős 4000, ennél erősebb 5000 kor. Moíor-íraktorgarnitura után 6 lóerős 1000 korona. 6—8 lóerős 1500,

8—12 lóerős 2000,12-16 lóerős 3000,16—20 lóerős 4000, ha ennél erősebb 5000 korona a vagyonváiíság.

6. Üres beltelkek után fizetendő vagyonváltság felől a jegyző, vagy városi adóhivatal adhat tájékoztatást.

7. Erdőbirtok után a vagyonválteágot becslés alapján állapítják meg.

8. Kereskedők, cégek, vállalatok va- gyonváltságának alapjáűl szolgál az 1920. évi tűzbiztosítás összege. Ha ez nem volt, akkor az 1920. évi mérlegben az árúk értéke. Ha ez sem volt, akkor az 1921. év ápril i-én fölvett leltár-érték. A kiszámítás a következő :

12,000

K.

— 150,000

K-ig

5%

150,000

K.

— 300,000

K-ig

6%

300,000

K.

— 500,000

K-ig

7%

500,000

K.

— 700,000

K-ig

8%

700,000

K.

— 900,000

K-ig

9°/o

900,000

K.

— 1,000,000

K-ig

10%

1,000,000

K.

— 2,000,000

K-ig

11%

2,000,000

K.

— 5,000,000

Kig

12°/.

5,000,000

K.

— 8,000,000

K-ig

13%

8,000,000

K.

— felfelé

15°/.

9. Ipari vagyon mán fizetendő va gyonváltság alapja az 1921. év március 1-én felvett vagyon. E vagyon után mindazok az ipari üzemek, melyek géppel nem dolgoznak, vagyonuk 10°/o-át fizetik va- gyonváltságul. (30,000 korona vagyonnál kisebb iparüzem nem fizet.) Azok az ipari üzemek, melyek 10 lőerőnél gyöngébb gépekkel dolgoznak, vagyonuk után a kereskedőkre feni közölt skála szerint fizetnek. A 20 lőerőnél erősebb gépekkel dolgozó üzemek vagyonváltsagának kiszámítása különleges eljárást kíván.

10. Arany, ezüstn&műek, ékszerek, drágakövek, gyöngyök, motorkocsik, hajók, automobilok, versenylovak után az érték bizonyos százalékát keil fizetni és pedig arany, ezüstneműek, ékszerek, gyöngyök, drágakövek után:

20.000 K. — 75,000 K ig 5%

75.000 K. — 150,000 K-ig 6°/o

150.000 K. — 250,000 K-ig 7°/o

250.000 K. — 350,000 K-ig 8°/o

350,000’ K. — 450,000 K-ig 9°/.

450.000 K. — 500,000 K-ig 10%

500.000 K. — 1,000,800 K-ig 11%

1.000. 000 K. — 2,000,000 K ig 12%

2.000. 000 K. — 4,000,000 K-ig 13%

4.000. 000 K. — 5,000,000 K-ig 15°/o

5.000. 000 K. — 10,000,000 K-ig 18%

10,000,000 K. felül 20%

Motoros járművek, autók, versenylovak értéke után:

100,000 K ig 10'/.

1.000. 000 K-ig 15%

1.000. 000 K-től felfelé 20%.

n.

A Horthy-dí szelő adás.

— 86,696 K. tiszta jövedelem a Horthy - gyűjtésre. —

Eger, 1922. október 11.

A Kormányzó egri látogatása alkalmával, mint ismeretes, díszelőadás volt a Városi Színházban, melynek tiszta jövedelmét a Horthy-gyűjtésre ajánlotta fel Czakó Pál színigazgató.

Eger város társadalmának több tagja szerepelt a díszelőadás folyamán s kivette belőle a maga művészi részét a Koszorús Dalkör, a Polgári Dalkör és az Ének- és Zenéegylet.

Az előadás bruttó bevétele 98,120 korona volt, a kiadás pedig 11,424 kor., így a tiszta jövedelem 86,696 korona, melyet az egri m. kir. állampénztárnál be is fizetett Czakó Pál.

Egy párisi lap

Magyarország külügyi helyzetéről.

Paris (M. T. I.) Az egyik párisi lap budapesti levelet közöl, amelyben részletesen foglalkozik Magyarország külügyi helyzetével. Megemlíti, hogy a magyar közvéleményre jő hatást tett Magyarország felvétele a Népszövetségbe, különösen azért, mert remélik, hogy Magyarország képviselője napirendre tűzheti a Népszövetségben a magyar nemzeti kisebbségek kérdését és a Népszövetség közbenjárásával eredményesebb védelmet biztosíthat számukra.

Német-francia

közgazdasági érdekképviselet

Berlin. (M. T. I.) Az egyik újság jelentése szerint tegnap a hamburgi tőzsdén Hamburg és Észak-Némeíország képviselői megbeszélést folytattak, melynek tárgya az volt, hogy Hamburg és Észak- Námetország bevonásával új, német-francia társaságot létesítenek. Párisban már tárgyaltak a francia megbízottakkal, még pedig abban az irányban, hogy az érdekközösséget megállapítsák. A munkálatokra 60 millió frankot fognak fordítani.

A Corning Post a galicziai zsidók Magyar- országból való kiutasításáról.

London. M. T. I. A Morning Post az idegenek kiutasításáról írva, hangsúlyozza, hogy a tervbe vett intézkedések egyáltalában nem tekinthetők az antiszemitizmus szüleményének, hanem kizárólag az ország súlyos gazdasági és politikai viszonyaira való tekintettel történnek óvó intézkedések. A Magyarországon tartózkodó nagyszámú idegenek minden élelmiszerkészletet és munkaalkalmat elvesznek a magyarok elől. Ez ellen védekezni kell. Mivel pedig az alkalmatlan bavándorlottak közül túlnyomó rész galíciai zsidó, magától értetődik, hogy elsősorban ezeket kell kiutasítani.