Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-11 / 154. szám
Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 E. £§£*, im2, július 11. kedd. OIX. évi. 154. sz. Egri népűim Slffüzetésl dijak pattal tzálUtáttal miiéi» i* félévi clSBtttéataéfií fogadnak«!. P««g«d ént 200 S. — Sgg kért 70S. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő! BREZNHY IMRE. Sx«flc*txt6ftég t Eger, Lic«sss- liadéMvttal i &is«nmi agtatsájii Tdcfoa ui« 3t« A drágaságot bizottsághoz utalták. Eger, 1922. július 10. Régi szokás, hogy ha valamely nehéz kérdést nem lehet, vagy nem akarnak megoldani: mindig bizottsághoz utalják, ahol azután nyugodtan alhatik az ügy. A drágaságot is bizottsághoz utalta a nemzetgyűlés; nem azért, mintha nem a- karná megoldani, hanem mert minden jő- zaneszű ember tudja, hogy azt más meg nem oldja, csak az idő. <Le kell törni a drágaságot!» *Meg kell szüntetni a drágaságot!» <A kormány erélyes kézzel sújtson rá a drágaságra!> Ezek mind csak demagóg-szólamok, még pedig nagyon lelkiismeretlen szólamok. Csak arra jók, hogy a drágaságszülte izgalmakat még jobban elmérgesítsék, mint a pondró a sebet. A drágaságot megszüntetni csak az előidéző okok megszüntetésével lehet. De hát melyek a drágaságot szülő okok ? 1. A hosszas háború fölemésztette a békében termelt javakat. Most mindenütt kevesebb az árú, mint a békében. 2. A háborít után a gazdasági és pénzügyi helyzet az egész világon olyan, hogy a többtermelés nem indúlhat meg. így nem tudják fokozni a javakat, az értékeket, a cikkeket annyira, hogy nagyobb legyen a kínálat, mint a kereslet. 3. A győzők egymással a legkedvezőbb vámszerződéseket kötik és országuk határait a legyőzőitek elől elzárják. Ezért nincs világkereskedelem, ezért áttekinthetetlen a világpiac. 4. A valuta-különös égek miatt megakad a termelés és a kereskedelem. A magas valutájú országokban megálianak a gyárak, mert az alacsony valutájú országok nem tudják megfizetni az árúkat. 5. A háború és különösen a vesztett háború okozta nagy terhek arra kényszerítik az államokat, hogy nagy adókat rőj- janak ki a polgárokra, vagy fedezetnélküli bankót nyomassanak. Ha nagyobb a teher, drágább az árú; ha folyton fedezetlen bankót nyomat az állam, futólépésben növekszik a drágaság. 6. A rossz pénz rossz erkölcsöket teremt, amely még jobban rontja a pénzt és fokozza a drágaságot. A rossz pénz, a valuta-különbségek az egész világot egy nagy játékbarlanggá tették. Termelőmunka helyett mindenütt valutáznak, spekulálnak, börzéznek. A pénzt nem új értékek termelésére használják, hanem játszanak vele. Ezzel kétszeresen rontják a gazdasági helyzetet és fokozzák a drá- ságot. 7. A drágaságnak egyik oka az is, hogy ma a pénz rosszabbodásának arányában mindenkinek megnövekedett az igénye, az étvágya, a kapzsisága, az önzése, az élvezetvágya. Mohóbban keresik az árúkat, amiből pedig nincs annyi, mint a békében. Ezzel nagyobb lesz a kereslet és kisebb a kínálat. Természetes tehát, hogy ezzel is fokozódik a drágaság. 8. A drágaság oka az is, ha egy ország költségvetése deficittel, hiánnyal zárul. Nálunk ez a hiány 16—18 ezermillióra rúgott az elmúlt költségvetési évben. 9. Ugyancsak drágaságot idéz elő, ha egy ország fizetési mérlege deficites, vagyis ha az az ország többet ad ki külföldi portékáért, mint amennyit bevesz a hazai árűcikkek kiviteléért. 1921-ben nálunk 22 ezer millióval többet adtunk ki külföldi cikkekért, mint amennyit a külföld adott nekünk hazai cikkeinkért. Természetes tehát, hogy emiatt is csak fokozódott a drágaság. 10. Mi mezőgazdasági ország lévén, termelésünk nemcsak a munkától, hanem főleg az időjárástól is függ. Pénzünk esésének és ezzel a drágaság emelkedésének egyik oka ez a mostani száraz időjárás. Tessék gondolkozni az okoknak ezen a sorozatán ! Hol van bármely országnak az a bizottsága, amely máról holnapra e- zeket az okokat meg tudná szüntetni ? Ha az egész világ összefogna ezeknek az okoknak megszüntetésére, még akkor sem menne egyszerre. Ahhoz is idő kellene! Még pedig nem rövid idő ! A magyar nemzet — sőt az egész világ — beteg most. Kuruzslók volnánk, ha azt hinnék magunkról, hogy mi most a- zonnal meg tudjuk gyógyítani. Mi csak őrt állhatunk a beteg ágyánál és arra kell ügyelnünk, hogy a betegség tünetei ne vigyék el a beteget a másvilágra és távol kell tartanunk a beteg ágyától azokat, a- kik gonoszságból, hanyagságból izgatják a beteget és így csak fokozzák a bajt n. „A politika nem érdekű ma az embereket“. A főpapoknak különösen a szociális problémák megoldásában juthat nagy szerep. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. Gaál Gaszton a mai nemzetgyűlést d. e. 11 órakor nyitotta meg. Bemutatja a múlt nemzetgyűlésről távolmaradt képviselők névjegyzékét, nemkülönben azokét, akik a távolmaradásukat igazolták. Jelenti, hogy a házszabályok 274 ik § a úgy intézkedik, hogy a nem igazolt távolmaradottak napidíját levonják, A július 7-iki határozat kimondja, hogy negyedévi tiszteletdijáf veszti el az, aki három- szornál többször hiányzik. Ennélfogva a szombati ülésről távolmaradtak névjegyzékét továbbra is nyilvántartja. Áttérve az indemnitási vita tárgyalására, elsőnek Perlaky György szólal föl. Először is Appanyi Albert gróf beszédével foglalkozik. Hogy a politika nem érdekli ma az embereket, annak okát a gazdasági kérdések előtérbe vonulásában látja. Ma mindenkit a megélhetési kérdés foglalkoztat. Mindenkit az érdekel elsősorban, hogy bekövetkezik-e a pénzügyi összeomlás, vagy pedig meg tudunk-e birkózni a nehézségekkel. Az indemnitási javaslatot elfogadja. A következő felszólaló Rainprecht Antal. Elismeri, hogy a konzervativizmus jogosult, azonban a mostani kormánynak politikája egyenesen a visszafejlődésnek és a visszafejlesztésnek a politikája. Úgy tűnik fel előtte, mintha a mostani ellenzék a régi idők konzervativizmusának szerepét játszaná, a kormánypárt pedig a császári hatalmat gyakorolná. A szociáldemokraták nemzetközi összeköttetései sokat segíthetnének az országnak. (Képviselőtársai figyelmeztetik a szónokot, hogy kérjen szünetet.) Rainprecht az elnökhöz: Képviselő- társaim nevében kérem a szünet elrendelését. Elnök: A képviselő úrnak joga van szünetet kérni, de nincs szüksége társainak biztatására. Rainprecht: Folytatni kívánom beszédemet. Foglalkozik ezután a főpapok feladataival, akiknek különösen a szociális problémák megoldásában juthat nagy szerep. Az indemnitási nem fogadjáel. A következő szónok, Vidzián István, aki megállapítja, hogy a győztes hatalmak egyenesen akadályozni akarják a legyőzött államok talpra-állását. A magyar nemzetnek minden körülmények között élni kell, mert élni akar. Bízik a magyar faj ős erejében és az igazság diadalában. Kívánatosnak tartja a legtöbbet szenvedő társadalmi osztályok fölkarolását. Viczián István a földreform végrehajtását sürgeti. Az indemnitást elfogadja. Az elnök azután napirendi javaslatot tesz. Az ülés délután fél 4 órakor ért véget. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 Amen.»
