Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-28 / 220. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1922. szeptember 28. Interjú a hollandi viszonyokról, A paradicsom szigete. — Beszélgetés dr. Hetényi Gyulával. Eger, 1922. szeptember 27. Hetényi Gyula dr. teológiai tanár, a keresztény szociálfilozófiai író a múlt héten jött haza Hollandiából, ahol a valláseíno lőgiai kongresszuson vett részt. A napok ban meglátogattam dr. Hetényi Gyulát és érdeklődtem a hollandiai viszonyokról. Hetényi dr. kedves meglepetést tartogatott a számomra. Megkínált egy valódi holland cigarettával. Mielőtt rágyújtottam volna, megnéztem a cigaretta már káját. — Talán azt is megírja, hogy mit szívott? — kérdezte Hetényi dr. nevetve. — Magának különben ez a szokása. — VITTORIAS HURLINGHAM VIR GINIA, — betűztem a holland cigaretta piros betűs fölírását. — Persze, hogy meg írom. Ez adja meg az interjúnak a levegőt, a kedvességet. Rágyújtottunk. Hetényi dr. is. (ószintén szólva, én azt hittem, hogy nem dohányos.) — Mit szól a cigarettához ? kérdezte kíváncsian. — Könnyű, zamatos. Nagyon hasonlít a mi egyiptomi cigarettáinkhoz, — feleltem. Ezután leültem az íróasztal mellé és megkockáztattam az első kérdést: — Méltóztassék nyilatkozni utazása céljáról. — Utazásom célja a Vallás-etnologiai Kongresszuson való részvétel volt. S itt kedves kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy Szmrecsányi Lajos dr. őexcellenciája és Ambrus István dr. kanonok úr őnagynága segítségével utazhattam Hol landiába. A kongresszuson a világ minden részéből megjelent tudósok és professzorok társasága fölemelő képét mu tatta annak az egyetemes szolidaritásnak, melyet a keresztény és a keresztény szel lemben ápolt tudomány képvisel. Azt hiszem, hogy a világkongresszus nagyon is hozzájárult a nemzetközi megértéshez. Az érzések és célok közössége és a személyes érintkezés a világ; különböző nemzeteivel, némileg lerontotta azt a válaszfalat, mely a háború után a nemzetek közé állt. Magyarul nagyon kevesen tudtak. Ezért minden alkalmat felhasználtunk, hogy megismertessük a magyar nemzet igazi törekvéseit. Különösen a hollandok, a belgák, lengyelek és bajorok mutattak irántunk nagy érdeklődést. A franciák magas lovon ültek. Nagyon érzik, hogy ők a helyzet pillanatnyi urai. Hogy a kongresszus Trilburg városában volt, annak oka: a hely semleges voltától eltekintve, a hollandok, kiváltképen Trilburg közismert vendégszeretete. Ha a német városokban csodáltam a nagy német nemzet kultúráját és nagy teknikai erejét, valamint a német földrní velós csodálatos belterjességét, a rendet és fegyelmet az egész vonalon; ha csodálattal szemléltem a Rajna-vidóki p -Ígérők összetartását és öntudatát, mélyen keresztény meggyőződését: akkor ezek az impresz- sziők képzeletemet is felülmúló erővel léptek föl Hollandiában, melyet mi, háborút vesztett magyarok, a paradicsom szigetének hívunk. Első feledhetetlen impresszióm a hol landi táj tavaszi színeivel. Az egész egy nagy liget, melyen vígan legelésznek a gyönyörű hoilandi tehenek. Minden hollandi falusi ház fala recézett. A holland falu, csipkés pirostéglás házaival, tiszta udvaraival, piros pozsgás gyermekeivel, portól mentes levegőjével, valóságos fürdő telep. A falvakét összekötő utak simák és tiszták, mint a parkett. Természetes tehát, hogy a gépkocsik és biciklik ezrei minden akadály nélkül szágúldoznak rajtuk. A holland családi élet. Hollandiai tartózkodásom emlékei leginkább Trilburghoz fűződnek. A vendég- szerető nép kegyéből valamennyiünket úricsaládokhoz helyeztek el s így alkalmam volt bepillantani a családi életbe. A ház földszintjén, ahol én laktam, két szalon és egy ebédlő volt, egyszerű, de nemes, előkelő stílusban. A falakat hollandi tájképek díszítik, a padlót perzsaszőnyegek födik, még a padlásfeljáróí is. Minder ragyog a tisztaságtól. Itt megvalósítva láttam az elvet: «Mein Haus, mein Heim.» (Az én házam az én otthonom) Triiburgban a kávéházi életet nem ismerik. Az otthon falai között telik el az ő gondtalan és bájosan intim életük. A köznapok munkában telnek el. A férfi egész nap dolgozik. Ehhez képest étrendjük is egyszerű és könnyű. A család este találkozik s ilyenkor bontakozik ki a családi élet egész bensősége és melege. A nevelés szigorúan vallás- erkölcsi. Fiúk, leányok szentáldozással kezdik a napot. Vasárnap az egész család együtt megy templomba s legalább 2 misét hallgatnak. Utána bő étkezés, gondtalan szórakozás. Zongoráznak, énekelnek. A dekoltált ruhák Hollandiában ismeretlenek. A nők nyilvános fürdőbe nem járnak. Ezt a család hagyományos erkölcse tiltja. A nők legalább minden héten egyszer meglátogatják a számukra kijelölt utcákat és jelentést tesznek a városi hatóságnak a szegényekről. Háziasszonyom boldogan mondotta, hogy náluk szegény nincsen. A hollandok étrendje jó, de nem ma gyárnak való. • A reggeli tea, vaj, hideg felvágott. Sajnos, délre ugyanez az ebéd. A jő magyar gulyás, rostélyos csak a vendéglők étlapján szerepel, de ott sem kapható. Az igazi étkezés este van, de kenyér és víz nélkül. A jobb családoknál kevés bort is szervíroznak. Vacsora után teát szolgálnak föl és teáznak a késő éjtszakáig. Minden étkezés előtt és után áhíta- tosan imádkoznak s a gyermekek boldogan csókolgatják szüleiket. Az aknaszlatinai sóbányákat megszállotta a csendőrség. Eger, 1922. szeptember 27. A Kassai Újság írja: Szlovenszkő hatalmas gyártelepeinek és bányáinak üzembeszüntetese után, most, úgy látszik, Ruszinkó.ra is rákerült a sor. A munkáselbocsátások, a munkanélküliek tízezreinek panaszai, teljes elkeseredést váltottak ki a még dolgozók között is. Teljesen érthető az a nyugtalan hangúlat és izgatottság, melyek a még üzemben lévő gyártelepek és bányák munkásai kö zött uralkodik. Mindenütt a tömeges elbocsátásoktól félnek, amely számukra megélhetésük lehetőségét semmisíti meg. Ez az izgatottság magyarázza meg azokat az újabb zavargásokról szóló híreket, melyek Aknaszlatináról érkeznek. Értesüléseink szerint az aknaszlatinai sóbányákban ismét zavargásoktól lehet tar tani. Eddig nem tudjuk, milyen nyomós okokból, a bányaigazgatóság 26 kommunista munkást elbocsátott,újabb 40 nekelbocsátása pedig a mai napon történik meg. Az elbocsátások elkeseredést és izgalmat okoztak, úgy, hogy a bányaigaz- gatőság csendőrséget kért, az esetleges munkás-zavargások elfojtására. Nagy csendőrsőgi készültség szállta meg az egész bányatelepet. Megszüntetik a nagyobb körjegyzőségeket és a kisközségeket nagyközségekké alakítják át. Eger, 1922. szeptember 27. A nagyobb körjegyzőségek megszüntetése és a fejlettebb kisközségeknek nagyközségekké alakítása elsőrendű köz- igazgatási fe’adat; azonban úgy ennek, mint az új járási székhely létes ítésének a lakáskérdés áll útjában s amíg az építkezések meg nem indúlnak, a kérdés meg oldása kivihetetlen. A tavaszi vármegyei közgyűlésen már. több kisközség önállósításának szükségességéről tett említést az alispán. A törvényhatóság mostani közgyűlésén külön kiemelte Pétervására kisközségnek nagyközséggé alakúlázát. Nemcsak járási székhelyénél, hanem lakosságának számánál és fejlődésénél fogva is elodázhatat- lannak tartja mát- most az átalakúlást és reméli, hogy az ottani körök is ezen az állásponton vannak és a megindítandó eljárást nem akadályozzák. Az átalakúláe folytán a körjegyzőségekhez csoportosított községeket is jobban meg Ieh<-t osztani akként, hogy csak 2—2 köz ég fog tartozni a környékbeli meglévő és alakítandó új körjegyzőségekhez és pedig Váraszó ós Istenmezeje, Erdőkövesd és Ivád (új), Terpss és Bükk szók, Szajla ós Kisfüzes (új) csoportosíttatnak négy körjegyzőségbe, tehát két új körjegyzőséget állítanak fel. kis hírek a nagy világból. Külföld: György herceget, állítőan, királlyá kiáltották ki Belgrádban. — Elkerülhetett, n a békeszerződések revíziója. — Megbukott a konstantinápolyi kormány. — Németország átadta a kincstári váltókat a jóvátétel törlesztésére. — Francia könyv jelent meg Oroszország felosztása ról, amely még azt is indítványozza, hogy Magyarországnak vissza kell adni az elszakított részeket. — Forradalmi hírek jönnek Bulgáriából. - A görögöknek ki kell üríteniök Tráciát, ha Komái elfogadja a konferenciára való meghívást. Magyarország: Földrengés volt Budi pesten. - Beszterczsbányán havazott. — Valkó Lajos ós Korányi báró ma Párisba utaztak, a jővátsteli bizottság tárgyalására. — A Duna-menti államok gazdasági konföderációba tömörülnek, Magyarország nélkül. — Bíróság eiő került a moszkvai szovjet egyik átutazó titkára. — Megszűnt a Szegedi Napló. — Sztrájkolnak a buda pesti fuvarosok. — Budapesten 80 koro náv.'.l drágúlt a marhahús, mire a közönség kimondta a bojkottot a mészárosok ellen. — Már folynak a tárgyalások a külföldi búza behozatalára.
