Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-16 / 210. szám
2 SORI NÉPÚJSÁG 1922. szeptember 16. Eger, 1922. szeptember 15. A Siketnémák Hevesmegyei Intézete gyönyörű fejlődésre jutott rövid fennál lása ellenére is. Sajnos, a háború keresztül húzta minden tervét s épülete ma is csak papiroson van meg. Ez azonban csak egyik nagy baj. A másik (és pedig sokkal súlyosabb) az, hogy nem tudja ellátni szegénysorsű sze: rencsétlenjeit. Államilag segélyezett lévén, a közokt. minisztérium támogatja úgy, hogy havonkint pár száz koronát ad egy egy növendék ellátására. Mivel pedig ez nem elég, az igazgató és a tanári kar minden tőle telhetőt megtett már a múlt évben is. Az érdekelt területnek, Heves- és Borsodmegyének, városaiban és nagyobb községeiben, a tél folyamán gyakorlati példákkal megvilágított előadásokat tartottak s azok jövedelmét mind az internátus fenntartására fordították. Ily módon és az állandóan végzett gyűjtéssel sikerült elérniök, hogy kihúzták a múlt iskolai évet. Köztudomású tény, hogy a mai helyHarsányi Zsolt hevesi egyfelvonásosa. Hevesen egy jótékony célú előadás 70.000 koronát jövedelmezett a Horthy-akcióra. Eger, 1922. szeptember 15. Harsányi Zsolt, a kiváló író, költő és műfordító Hevesen j’árt az elmúlt hónapban, ahol éppen egy színielőadás rendezésén fáradoztak a Horthy-akciő javára. Különösen Majzik Gizella úrhölgy lelke sedett az eszméért. De nagy baj volt. Nem találtak alkalmas színdarabot. Harsányi Zsolt, akit jókedvre hangolt a hevesi díny- nye és a vendégszeretet, kijelentette, hogy sebaj, majd ír ö színdarabot, ami szép is lesz, jó is lesz, nevettető is lesz és rövid is lesz. Csakugyan Harsányi Zsolt elutazott e az Ígért egyfelvonásos színdarab meg is érkezett a jó hevesiekhez. A színdarab kuriózuma volt, hogy a dinnyéjéről híres Heves levegőjében játszódik le, alakjai Heves vezető köreiből kerültek ki. Csipkelődő rigmusokban énekelte meg Harsány i Zsolt dr. Remenyik Istvánt, a volt főispánt, a Majzik-családot,1 Maczky Géza szolgabirőt, az állat- és emberorvosokat mindbözönségesen s Dobóczky Dezső föld- birtokost, az új nemzetgv. képviselőt. De sorra került a környék egész intelligenciája is. A dolognak azonban komoly vége lett. Az előadást 300 koronás belépődíj mellett megtartották s nem kevesebb, mint 70 000 koronát jövedelmezett a Horthy-akció ja vára. E kedves anekdotát pedig, derűs mosolygások közben — Puchlin Lajos vm. főjegyző mesélte el, akinek Majzik Gizella úrhölgy elszavalta a víg verselményeket az 1922-ik esztendőben, szeptember 2 án. S nagyon örülnénk, ha e víg verseket Majzik Gizella úrhölgy eljuttatná az Egri Népújság szerkesztőségébe, hogy ne csak ő és a hevesiek, hanem lapunk olvasói is mulathassanak Harsányi Zsolt szellemességén, ami 70,000 koronát jövedelmezett a Horthy akcióra. írók, költők, művészek, ez követendő példa . . . zet legalább nyolcszor-tízszer súlyosabb, mint a tavalyi. A vármegye sem tud segíteni érdemlegesen. Az alapítványok jövedelme oly csekély, hogy egész évi járulékai sem tesznek ki annyit, hogy egy- egy növendéket egy hétre ellássanak belőle. Természetes következménye azután ennek az, hogy — ha megnyitotta is kapuit ez a nemes célú intézet — aligha bírhatja ki az iskolai évet. Pedig ezeknek a szerencsétleneknek oktatása még talán fontosabb reájuk nézve, mint azoké, akiknek nincs meg ez a szörnyű fogyatkozása. Hiszen a siketnéma gyermek csak az iskola révén lesz hasznavehétő, munkás ember. Ezt az iskolát is csak a társadalom mentheti meg úgy, hogy mindenki ad, aki csak teheti. És azt ad, amiből fölöslege van. Szép példát adott erre Eisele Vilmos nagyfügedi birtokos, aki három métermázsa gabonát adott a szegénysorsú siket- néma gyermekek támogatására. ... A példa, mely önmagát dicséri, 1 megvan . . . Tessék követni . . . Betörőből cseh gimnáziumi tanár. Eger, 1922. szeptember 15. A háború alett a cseheket éppen nem lehetett mondani a bátorság példaképeinek. Ismerjük viselt dolgaikat, szökései két, árulásaikat. Egyes cseh ezredeket föl kellett oszlatni s beosztani őket magyar ezredekhez. így jutott az 52-esek’nez, egy Mancal Oldtich nevű cseh Halasra. Intelligens, mozgékony ember volt, aki Halason való tartózkodása alatt megtanult egy kicsit magyarul is. Katonáskodása alatt löbb ízben tett rossz fát a tűzre. A legtöbb esetben sikeresen megúszta a vizsgálatot. A háború végefeló azonban rajtavesztett. Csalásért és betörésért több évi börtönre ítélték. Egy újsághír most ismét beszél róla, a- mely a következőképen szól: «Betörőből cseh főgimnáziumi tanár. A Prágai nemzetgyűlésen érdekes interpellációt intéztek a kultuszminiszterhez. Az interpellálok hivatalos okmányokkal megállapították, hogy a privigyoi gimnázium egyik tanára, Mancal Oldrich rovott múltú ember. Már 19l4ben elitélték kisebb büntetésre. A háború végén pedig a kalocsai törvényszék sújtotta öt évi súlyos börtönnel betöréses lopásért. 1918 ban azonban ismeretlen okból szabadon bocsájtották és kinevezték Privigyére tanárnak. A miniszter úr nem válaszolt az interpellációra, de Oldrichot egész csendben, fölmentették állásától». Késön szüreteljünk című cikkünkre a következő sorokat kaptuk : «...Az egri bor minőségének emelése minden esetre fontos lesz az egri bor árá nak kialakűlására. De nem hagyhatom szó nélkül azt, amit egyes bankok és bor- kereskedők cselekszenek az egri borral. Vesznek nagymennyiségű bort Gyöngyösről, Hevesről, vagy más homokos területről és azt keverik össze az egri borral. Ezt pedig tiltja a törvény, mert minden bort csak azzal az elnevezéssel szabad forgalomba hozni, ahol az termett. Tehát itt igen nagy sérelméről van sző az egri bornak, mert elrontják, megfosztják jellegétől, amit nekünk, gazdáknak, minden áron meg kell akadályozni. Addig is, amíg erre nézve nem szervezkedünk, kérjük a hatóságokat, hogy a borkereskedőknek ilyen irányú machinációit akadályozza meg.» (Aláírás.) i ii nrnTTfri iimiiimni n ni iii'iniiiimniwiiiiiiii iiiiw— Felhőszakadás. Eger, 1922. szeptember 15. A nyári nagy szárazság után, mintha csak hosszas mulasztását akarná pótolni az időjárás, úgyszólván naponkint esik. Szeptember negyediké óta 102 4 millimé- ternyi eső volt Egerben. Mindjárt az első nap 29 4 milliméterrel kezdte. Ma azután bekoronázta az eddigi eredményt s déli féltizenkettőtől délután 3-ig (kisebb nagyobb megszakítással) zuhogott az eső úgy, hogy 41*3 milliméternyi csapadékot mutatott a főgimnázium meteorológiai megfigyelőjének esőmérője. Az utcákon patakok keletkeztek, a Széchenyi utca pedig — nem nyitogaUák fel a csatornák fedőit — valósággal velencei képet mutatott — gondolák nélkül. A közlekedés egyik oldalról a másikra lehetetlen volt a 25—30 cm.-es vízben. A túlságos nedvesség immár kezd rossz hatással lenni a koránérő szőlőfajokra, mert a szemek megrepedeznek s rothadnak. Még csak ez a csapás kellett s akkor — benne vagyunk a vízben. Színház és Művészet. Műsor: Szombat, szept. 16-án, este 8 órakor: Kék ma zur, (B. bérlet, 38 szelvény) Vasárnap, szept. 17-én^ délután 5 órakor, esti világítással,* mérsékelt helyárakkal: Ártatlan Dob Juan. — Este 749 kor: Kék mazűr. (Bérletszünet.) U* *rst/^i^lagdoT|na. ’. Parasztkomédia ő felvonásban. Irta: Rákosi Jenő. Rákosi Jenő, a minden idők legnagyobb tragédia-irőjának, Schabespeare nek, legalaposabb ismerője irodalmunkban, írói vénáján teljesen átszűrte,.minden kis izében percipiálta a <vűág klasszikus* szellemét. Shakespeare-t tnulmánya, — fordításai a legértékesebbek és a legmagya- rabbak. S ez olyan érdem, amely már magában véve is halhaíatlanítaná Rákosi Jenőt. Ez a shakespearei szellem lengi át. Aesopusát is, ez ihleti meg minden darabjának megírása közben. S a Magdolnában is Shakespeare i reminiszcenciákra gondolunk. A stílus, a szimbolikus kifejezések, a gondolatok a legnagyobb angol világából áramlanak ki, helyesebben: feléje tartanak. S a Magdolna éppen ezért idegen a modern szemnek. Hatalmas tragi- kai effektusok váltakoznak benne: emberi sorsok pusztáinak el, amelyek fölött, mint a liliom a szemétdombon, hirdeti az új, erős tavaszt a győzedelmeskedő ártatlan ság (Magdus). Rákosi Jenő, a nagy humanista, mindig ellensége volt a vérivó érzékiségnek, amely dekadens kultúrájújával megmérgezi az országot és a kis emberi sorsokat szakadékba rántja. E da rabjában jóságos szive a szegény elbukott cselédleány (Kovács Lulu) tragédiá ját írja le, őszintén, igazságosan, minden szépítés nélkül, a maga plasztikus meztelenségében. A világvárosok romlott levegője lengi át a darabot, mely a parfömön keresztül érezteti az erkölcsi mocsarak, pálinka-butikok ocsmány kigőzölgéseit is. Naturalista és shakespeare-i a kompoziFéfiyes példa. — Adomány az egri Siketnéma-intézetnek. —-
