Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-08 / 204. szám
Ära 5 korona Eger, 1922 szeptember 8. péntek XXXIX. évf. 204. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egg hóra 120 K, POLITIK HLÍ NAPILAP. Felelős szerkesztő s 8REZNSY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. «a Súlyosabban adóztassák meg azokat a nagybirtokosokat, akik külföldre viszik a magyar állam 'pénzét. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 7« 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter a statisztikai hivatal által módosított alakban eszközlendő statisztikai adatok gyűjtéséről szóló jelentését terjeszti be. Az 1897 dik évi 35-dik törvénycikk sze- rint ugyanis a statisztikai felvételeket csak a statisztikai hivatal terve szerint lehet eszközölni, minthogy azonban szükségesnek mutatkozott, hogy a termelési statisztika másképen vétessék fel, a termelési statisztika adat-rendezése is szükségessé vált. Kéri erre vonatkozó jelentésének a közgazdasági és a közigazgatási bízott ság elé való terjesztését. A jelentést kiadták a két bizottságnak. Az adójavaslat általános vitájánál Kiss Menyhárt szólal föl elsőnek A javaslatot nem fogadja el. A lét minimum alapjául egy gazdasági cseléd évi konvencióját kívánja venni. Igazságtalannak tartja a földadót, mert a föld alapja a kataszter, amelyen fölépült, igazságtalan kataszteri érték, mely nem felel meg a föld alapértékének. Múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy azokat a nagy birtokosokat, akik állandóan külföldön élnek és ott költik el a magyar állam pénzét, súlyosabban adóztassák meg, legalább is kétszeresen. Sürgeti a földadó-reform végrehajtását. A javaslatokat nem fo gadja el. Elnök jelenti, hogy Hegymegi Kis Pál indítványt nyújtott be, mely szerint az interpellációk ne szerdán és szombaton, hanem kedden és pénteken legyenek. A döntésről a legközelebbi ülésen tárgyalnak. Prónay György báró : Beszéde elején rámutatott arra, hogy igen hálás szerep az adójavaslatok ellen felszólalni, de annál nehezebb és hálátlanabb mellettük szólni. Ő az utóbbi szerepre vállalkozik és kijelenti, hogy a javaslatokat elfogadja. Szerb terrorcsapatok garázdálkodása. Eger, 1922. szeptember 7. A szerb megszállás alá került teriile teken nagyon leromlottak a közbiztonsági viszonyok. így az egyik szabadkai magyar nyelvű napilap szerkesztőségét szétrombolták. A tettesek a Nacionalna Omladina tagjai voltak. Ez a tevékeny «kulturagyesület» bottal, revolverrel pótolja azt, amit az amúgy sem keztyűs kézzel dolgozó szerb köz- igazgatás elmulasztott. Néha még a szerb hatóságokat sem kirnéiik. Csapataik hol itt, hol ott tűnnek fel és nem ismernek maguknál nagyobb urat. De különös előszeretettel mógis magyar, horvát, német kisebbségeket kezelik. A szerkesztőségrom- bolás utáni délutánon Tazián. ottani kü- löníiményük, Ajanovils Hírapolija bos- nyák nemzetgyűlési képviselőt verte véresre. Ugyanebben az időben a terroristák két föembere lazító körúton volt Dalmáciában. Gyűléseket tartottak, amelyeken tettre buzdították az Omladina egyébként is tettrakész tagjait. A «Tribuna» ogész nyíltan a balkáni szerb rendszeri és Pri bicsevícs belügyminisztert teszi felelőssé az eseményekért, de egyben egyszerűbb, simább megoldást ajánl. Nem terrorcsapatokat kell küldeni — tehát hivatalosan küldték ki őket — az olyan lapra, amelyik írásaival az állam tekintélyét csorbítja, hanem be kell szüntetni azt. Hát ez legalább őszinte volna, az tagadhatatlan. De bizony nagyon furcsa az olyan eljárás, amit a Magyar Párt kormányhatározattal engedélyezett zentaí nagygyűlése körül tapasztalunk. Zentát valósággal megszállották a terroristák. Duhajkodnak, verekednek és minden al kaimat megragadnak, hogy a magyarokba belekössenek. Nem egy ilyen eset a rendőrség előtt végződik, természetesen úgy, hogy a magyarok fogva maradnak, a garázdálkodó omladinistákat pedig kieresztik tovább erőszakoskodni. Sőti Ádám dr. ügyvédnek, a Magyar Párt elnökének ablakait ismételten beverték. A rendőrség azonban nem tudja kinyomozni a tetteseket. Tőrök diadal - rabnépek öröme. Eger, 1922. szeptember 7. Török testvéreink, jóemiékű fegyverbarátaink harci sikerétől hangos Európa. A «beteg ember», mely már — amint orvosai hitték — utolsókat szusszant a nagy háborúban, csodálatosan új életre kapott. A sevresi béke, amellyel az európa- hődító antant gúzsba kötötte, eltemette Törökországot, volt az az életerőtől duzzadó mag, amelyből kipattant az újraélni- akarás első hajtása. A görögöket, akiket a mindenható antantprotektor vezényelt a haldokló törökre, hogy megadja neki a kegyelemdöfést, csúfosan megvertek Kém 1 légé nyei. Olyan csúfosan, hogy a nagyantant békecsináló nagyurai aggódva néznek a Boszporus felé, ahol a fölkelő félhold hinti szét a dicsőség, a föitámadás első, biztató sugarait. És Franciaország, a gloire «dicső» népe a nagy veszedelem láttán egyszerre felejt mindent ea kényszeredett mosollyal ajkán, tétovázva nyújtja kezét a lenézett, az agyongyötört, nsgyhatalmak érdekszférájának malomkövei közé került, jobb sorsra érdemes nemzetnek. Hát a sevresi és valamennyi más békének, amit a világ végezetéig tartónak hirdetnek még ma is a győzők — csak ennyi volna az értéke? Gondoltuk ugyan, de sohasem hittük, hogy ilyen könnyen, szinte játszi módon fosztanak szét azok az erőbegyek, amelyeken a rettenetes sevresi, saint-germaini, versaillesi, trianoni békéket fölépítették. A festett falak egyik deszkájának zuhanása reményt gyújt a rabnépekben, akik közé mi is tartozunk. Reményt a föltámadásra, mert látjuk, hogy a fenyegetésekkel befojtott nemzeti önérzet kitörése könnyen halálos döfést ejthet az erőszak embertelen, gyilkos politikáján. A török nemzet példát adott az antant verembe zárt rabjainak. Örülünk, hogy éppen ő adta, mert a legyőzött nemzetek között egyetlen egy nép sein volt az antant szemében olyan lenézett,"olyan becstelen, mint a török, amelyet még arra sem tartottak érdemesnek, hogy Európa levegőjét szívja. Ha tehát a szerinte tunya, a félvad, a kulturátlan török így lehűtötte a hatalmi lázat, mi lesz, ha a német, ha a magyar unja meg a fojiogatást, a temérdek oldalbavágást, az apró tetvek kellemetlen ezexntelenkedését ? Mert a német is, meg mi is tartjuk magunkat olyan legényeknek, mint Kemal katonái, így minden reményünk megvan árra, hogy Középeurőpa görögéinek is lesz még Affion-Karahissárja. Török testvéreink, kikkel egy árokban harcoltunk esztendőkön által, atyafi- ságos örömmel üdvözlünk benneteket, mint az antant örök békéinek megdöntőit. Mert örök békéről nem tud a történelem, ilyen nincsen. . . «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» KIS HÍ REK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld: Görögország már szívesen kötne fegyverszünetet a törökökkel. — A Sorbonne januárban ünnepli meg a Petőfi centennáriumot. — Óriási kommunista összeesküvést fedeztek föl Amerikában. — 18 án kapja meg Ausztria az olasz kölcsön első részletét. — Ma tárgyalta a nép- szövetség az osztrák kérdést. — Megkez-- dődötí a belga német tárgyalás. — A kis- antant be akar jutni a népszövetség tanácsába. — Dalmáciában zendülés ütött ki a földreform miatt. — Bécsben még mindig nem jelenik meg újság. — Az olasz szocialisták új harcra készülnek a fascis- ták ellen. — Megáll az osztrák bankóprés, mert sztrájkba lépnek a bankjegynyomda alkalmazottai is. — Németországban üzem- | be helyezték a drótnélküli telefont. — i Humbert olasz herceg és Beatrix spanyol hercegnő jegyesek. — Ä cseh propaganda térképeket térj észt Magyarország fölosztásáról. Magyarország: Korányi Frigyes báró Párisba utazóit a jővátételi tárgyalásra. — A népszövetség egyesületei októberben tartják főt. ínácsi ülésüket Budapesten. — Tóth Ferenc gépész, Orbán rendőr gyii kosa. — Purgly Lászlóné, a kormányzó sógornője öngyilkos lett. — Kápessy miniszteri tanácsos özvegye öngyilkos lett, meri nem tudott megküzdeni az élet nyomorúságával. — 4 milliót jövedelmez a Kerepesi-temető. — A müncheni érsek üdvözölte a magyar katolikusokat. — A budapesti rendőrség őrizetbe vette Rasputin barátnőjét. — Kőszeg alsó részét elöntötte az árvíz. — Csehország fél az űj magyar ; papírgyárak versenyétől. — Eladták a királyi ház borait.
