Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-09-06 / 202. szám

Ära 5 korona Eger, 1922. szeptember 6. szerda. XXXIX. évf. 202. sz. W § Előfizetési díjak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egg hóra 120 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. xaSätOWSSSSgBHEOBR Almássy László a nemzetgyűlés alelnöke. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülé­sét Vall órakor nyitja meg Szcitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy a kormányzó által kezdeményezett nyomor-akció máris eredménnyel kecsegtet. Természetesnek tartja, hogy ebből a hazafias áldozatkész­ségből a nemzetgyűlés tagjai is részt kér­nek és ezért javasolja, hogy a nemzetgyű­lés tagjai erre a célra tiszteletdíjukból 2000 koronát bocsássanak az akció ren­delkezésére. A Ház ilyen értelemben ha­tároz. Az elnök további bejelentései után Almássy László, az 1. számú bíráló bizott­ság elnöke jelenti, hogy a bíráló bizottság Szentpály Istvánt a véglegesen igazolt kép­viselők jegyzékébe fölvette A Ház hozzá­járul. Napirend szerint a Ház alelnökének megválasztása következik. Az elnök el­rendeli a szavazást, melynek eredménye a következő: leadtak 110 szavazatot, eb­ből Almássy László 81, Fáy Gyula 9 sza­vazatot kapott, 20 szavazólap üres volt. E szerint Almássy Lászlót a nemzetgyűlés megválasztott alelnökének jelenti ki. Ezután az adójavaslat általános vi­tája következik. Első felszólaló Kuna P. András: Kénytelen a túloldal néhány meg­jegyzésére megtenni észrevételeit. A kis­gazda-osztályt sohasem részesítették ab­ban a védelemben, amelyben kellett vol­na, pedig ez az osztálya nemzetfenntartó eleme. A bérleti viszonyokban követeli a szabad bérletet, továbbá, hogy a progresz- szivitás elve érvényesüljön az adójavas­latokon. Ha a progresszivitás érvényesül és ha a pénzügyminiszter hozzájárúí a kellő módosításhoz, akkor a javaslatot ál­talánosságban elfogadja. (Taps az egysé­ges párton.) TeremfsiH meg jteVcsVáraegye mezőgazdasági iparát. , Eger, 1922. szeptember 5. Mezőgazdasági iparunk a kezdet stá diunaában van. A hatvani cukorgyár, az érseki hordógyár, egri szeszfőzde és szi­vargyár, falusi kisüstök, olajütök képezik jóformán vármegyénk mezőgazdasági ipa­rát. Pedig a mezőgazdasági ipar mélyen, intenzive kapcsolódik az agrár kultúrába. E téren koncepció dolgában, fájdalom, a tragikus sorsot ért Odeschalky herceg, szabolcsi földesúr jár elől. A kezelése alatt álló birtokon kender, szesz,' káposzta, krumpliszárítő, gyümölcsaszalő gyárakat, mflmaimot létesített. Intézményei erősen beleilleszkedtek az ottani vidék termelé­sébe. A szabolcsi kendert annakelőite Sze­gedre szállították. A herceg erős akarással hatalmas kendergyárral lepte meg a kö­zönséget. A Nyírség káposztája a demo- cseri állomásokon rothadt, penetráns bűzt terjesztett. Odeschaíky Demecseren ká­posztagyárat létesített. Hordókban hozta forgalomba a besavanyított káposztát a cseh cégek nem kis bosszúságára. Neje birtokán, 500 holdon gyümölcsöst állított be, több száz vaggon válogatott, szaksze­rűen csomagolt árúval lépett a bécsi, prá­gai piacra. A nem szállítható gyümölcs­termést aszaltatta vagy pálinkává főzette. A hires szabolcsi nagy mennyiségben termő krumplit pedig száríttatta vagy szesszé főzette. íme csak egy bepillantás a mezőgaz­dasági iparba. Vármegyénk e téren, mint megálla­pítottuk, a kezdet elején van. Rengeteg erdőiben egy ket gatter működik csupán. | A fa jó része, mint tüzelő kerül eladásra, ipari célokra kis mennyiség fordíttatik, pedig az erdei termelés az őstermelésünk jelentékeny kontingensét teszi. Vármegyénk főterményei: búza, árpa, rozs, tengeri, répa, dohány, kender, szőlő, gyümölcs. E terményekkel szemben van négy nagyobb malma, egy cukorgyára. Kender­gyára nincs, szeszfőzde egy kettő, gyü­mölcsszárítója nincs, nagy juhászata da­cára szövőgyára sincs. Csonkamagyarországnak pedig emi­nensfeladata, hogy nyersterményeit ő ma­ga dolgozza föl és hozza forgalomba, áll­ja útját az egyre növekedő importnak, ér­tékeit ne hurcolja ki külföldi selejtért, ha­nem adjon kenyeret a magyar munkásnak. Igaz, máról-holnapra mezőgazdasági ipart teremteni nem lehet. A múlt mulasz­tásait pótolni igen nehéz. Ámde, ha ösz- szetett kezekkel nézzük vergődésünket, nem nyúlunk a mentő eszközök után, úgy a teljes elszegényedésünk lesz a sírásónk. Ma, amikor a magyar korona valutá­ja ijesztően rossz, amikor gyárfölszereló- sek beszerzése mérhetetlen összegekbe kerül, egy ember saját zsebébe nem nyit­hatja meg az indokolt üzemeket, ellenben a tenni kész emberek szövetkezése meg­birkózik a feladattal, megteremtheti Heves­vármegye mezőgazdasági iparát. A termé­szetes fejlődés törvénye alapján azon al­kotások, amelyek kis kaliberből lettek na­gyokká, azok fejlődése egészséges, szép jövővel biztató Legyen példa : Rimaszombatban napi több mázsa tér­Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. meléssel aszaló-és konzervgyár van üzem­ben. Igen érdekes a gyár története. Egy rimaszombati élelmes asszony, aki amerikai gyümölcs- ée konzervgyár­ban több éven át volt alkalmazásban, Bátyiba jövet, férjével, gyermekeivel, kez­detleges konzerv-műhelyt nyitott. A gyárt­mány olcsósága, kifogástalansága ritka sikert ért el. Egyre fejlesztette műhelyét, ma néhány száz munkás keresi meg ke­nyerét és a vidék népe gyümölcsét, hüve­lyes terményeit előnyösen tudja értéke­síteni. Nevelő köreinkre, pénzintézeteinkre nagy feladatok várnak. Reméljük, hogy korunk megszüli nagy embereit, hogy Gazdasági Egyesületünk szakszerűen és szakavatottan fogja megadni az eszmét, az irányt, amelybe vármegyénk gazdasági iparát terelni kell. Elvégre e derék egy­letben a szép, gazdag, termékeny, vizek­ben is bővelkedő Heves intelligenciájának krémje tömörül s e nagy szellemi, erköl­csi energia nem lehet holt erő, hanem te­vékeny, dolgozni, alkotni képes hatalom. Ezt várja a vármegye közönsége, ezt várja tőle a munkásság, mely munkaal­kalmat kér, ezt várja tőle — a haza nagy érdeke. Teremtsük meg mezőgazdasági ipa- .runkat! Jöjjön a vezér és mi követjük őt. Dr. Cs. L. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld: A hónap közepén megy az olasz királyi pár Belgiumba. — Ismét lá­zadoznak az írek. — Parisban meghiúsult az általános sztrájk. — Nagy földrengés volt Formosa-szigetén. — Kiáradt a .Gan- gesz és elpusztította a termést. — Felső­szilézia Poroszország mellett döntött. — Áz amerikai szenátus követelői fogja a félvad franciák eltávolítását Németország­ból. — Az új cieh-jugoszláv szerződés Olaszország ellen irányul. — Trotzkij Berlinbe utazik. — Megnyílt a prágai mintavásár. — Boriin mellett kommunista zavargás volt. Magyarország: Ma már 8 órás ülésen tárgyal a nemzetgyűlés. — Elkobozták a Népszava kormánysértő számát. — A szak- szervezetek önkénye ellen szervezkednek a munkaadók. — A hercegprímás elvál­lalta a katolikus nagygyűlés fóvédnöksé- gét. — Nitti életképtelennek tudja Csonka magyarországot. — Elkészült a gyulafe­hérvári koronázó ünnepség programmja. — Arató ünnepség és ipari kiállítás volt Rimaszombatban. — Nagy esőzés volt a Dunántúl. — A «csehek levétették a ma­gyar címert az ungvári ipartestület zászlő- •járól. — Andrejka Károly lesz az új de- tektivfőnök. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom