Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-09-02 / 199. szám
Ära ő korona Eger, 1922, szeptember 2. szombat XXXIX évf 199. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egg hóra 120 K. POLITIKAI NAPILAP, rdetö*szerkesztő: BREZNAYIJS8E. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Búj lógatnak a hóstyákon. Snapsz-király ok hülye beszédei. — Mire kell az adó ? — Kiért dolgozik a tisztviselő ? — Tisztviselői Eldorádó. Felháborító a magyar emigránsok viselkedése. Apponyi Albert az interparlamentáris konferenciáról. Budapest. Apponyi Alben gróf a Virradat bécsi munkatársát a konferencia utőlsó napján fogadta és a következő ki jelentést tette a bécsi interparlamentáris konferenciáról: — A konferencia lefolyásával és az eredménnyel meg vagyok elégedve. A magyar delegációnak a konferencia tagjai között sikerült az érdeklődést Magyarország irányában felkeltenie. A magyar delegátusok elmondották, amit el akartak mondani. Az emigránsok magatartása egyenesen felháborító; mind mélyebbre ássák azt a szakadékot, amely közöttük és a magyar nemzet között fennáll. Ilyen eljárást minden magyar embernek a leghatározottabban el kell ítélnie. Garamiék bírták rá a külföldi képviselők egy részét, hogy a magyar meghívás; ne fogadják el és na jöjjenek Budapestre, Ez mindenesetre olyan bűn a hazával szemben, melyet nem lehet megérteni és nem lehet mentegetni. Az osztrák külügyminiszter Ausztria kétségbeejtő helyzetéről. Genf. MTI. Grünberger osztrák külügyminiszter egy interjúban rámutat Ausztria kétségbeejtő helyzetére. Az interjú azzal a kijelentéssel végződött, hogy a jelen viszonyok között osztrák szempontból csak a népszövetség genfi ülése lesz döntő fontosságú Ausztriára. A népszövetségtől olyan gazdasági segőlyrendszabályt vár, amely olyan mértékben támogatja az osztrák önsegély akciót, hogy egy kis időre fel tudjon iéiegzeni és így gazdasági helyzete a békeszerződés által teremtett viszonyokra alkalmazva, az osztrák köztársaságot közgazdasági és pénzügyi téren saját erejéből életképessé tegye. Negyven milliót eredményezett eddig a kormányzó akciója. Budapest. M. T. I. Rakovszky belügyminiszter ma fogadta a Magyar Hírlap munkatársát és a következő kijelentést tette: — A kormányzó által kezdeményezett gyűjtő-akció eddigi eredményekében, úgy tudom, Budapesten mintegy 10 millió korona gyűlt össze. A vidékről eddig beérkezett jelentések szerint 30 millió korona értékének megfelelő búzamennyisé get szállítottak a segélyakció rendelkezésére. — Egyesek némileg túlzásba mentek, amikor a közigazgatás reform-kérdésével összefüggésben tett nyilatkozatomat úgy értelmezték, mintha erre vonatkozóan máris kész törvényjavaslat állana rendelke zésemre. Egyelőre a főbb alapolvek kidolgozásával foglalkozom. Eger, 1922. szeptember 1. A nyár elején megírta az Egri Népújság, hogy a hóstyákon levő korcsmákban s mindazon helyeken, ahol tömegesebben fordulnak meg emberek : felelőtlen egyének azzal bolondították a népet, hogy azért nincs eső, mert Mikófalván a keresztények kicsúfolják a Jézust! Aztán tovább mentek, amikor látták, hogy a keresztény társadalom nem igen tiltakozik bolondgombájuk ellen. Most már azt mondták, hogy a papok, meg az urak csinálják a passiójátékot, következésképen a papok, meg az urak az okai az esőhiánynak. Persze, sokan kinevették a iiberáliz- mus vizein evező ezen úrfélóket, de maradt nem egy bárgyú magyar, akik készpénznek vették a snapezkirályok és egyéb ismerős ismeretlenek és bujkálok hülye beszédeit. Most ismét beszéltetnek magukról ezak a semmiházik. Híreket kaptunk ugyanis arról, hogy ugyanezeken a helyeken a társadalom legnagyobb páriái: a tisztviselők ellen bujtogatják a korcs- rnalátogatőkat, akik között persze, úgy ünnepnapon, sok derék ember is akad. A helytelen, a rossz beszéd azonban olyan, mint a keserű orvosság, amit va látni édes sziruppal kever össze a patikus, hogy a beteg mégis csak bevegye. így tesznek a felelőtlen elemek is, akik borközi állapotban lévő egri földműveseink közé tolakodva, éppen a most folyó adótörvény] avaslaíok tárgyalásakor azt beszélgetik, hogy nagyon sok lesz az adó, mert kell a tisztviselőknek ruhára, meg élelmiszerre! Szóval, az uraknak kell az adó, még akkor is, ha ezt a földművesek a vérükből izzadják is ki. Bárhogy tartóztatja is magát az ember, mégis dühbe jön erre a beszédre, annál is inkább, mert akadnak olyanok, akik ezt a szemtelenül beadott szamárságot el is hiszik, sőt maguk is terjesztik tovább, szidva, átkozva az urakat, a tisztviselőket. Mert mire is kell az a temérdek adó ? Megmondom, kedves magyarom! Arra, hogy fizethessük háborús és forradalmi adósságunkat s biztosítsuk a2 államszervezet zavartalan ellátását. Hogy pótoljuk ezekkel azokat a kincseinket, amiket a csehek, románok, szerbek elraboltak, amit a kommunisták tönkretettek. Hogy leromlott valutánkat valamiképen feljavítsuk és a bankóprésí valamennyire megállít suk. Hogy állami beruházásokat tegyünk, í építsünk, javítsunk, hogy munkát adjunk a munkátlanok ezreinek. Hogy fizetni tudjuk az állami üzemek munkásait, hogy pótoljuk mindazokat a szükségleteket, amelyek a hosszú háború és a forradalmak következtében tönkrementek. Hogy rendőrséget és katonaságot tartsunk, hogy megvádolmezzék életedet és vagyonodat. Hogy ismét a fejünkre ne nőjjön a börtönviselt csőcselék, tudod, az, amelyre oly nagyon panaszkodtál a kommunizmus alatt, amikor százszor kikutatták a házadat, amikor elvitték a zsírodat, kenyeredet, a pénzedet, a kéket, amikor nem al- hattál nyugodtan otthon, hanem a komád szőlőjében hunytad le a szemed nyugtalan álomra... Akkor kerested az urak barátságát és jól esett, hogy megvigasztaltak nagy kétségedben és nagy bajodban. Persze, ezt, úgy-e, mind elfelejtetted már jő magyarom és ismét azoknak kezdesz hinni, akiknek országod pusztulását köszönheted .. . De mire is kell még a nagy adó? Jól mondta az a snapszkirály, hogy a tisztviselőknek fizetésre, ruhára, cipőre, élelemre ... Persze, ez is benne van az adóban, mert a tisztviselő is ember, az is dolgozik, annak is van családja, amelyet el kell tartania, tehát szüksége van tisztességes fizetésre, már csak azért is, mert a te érdekedben, te érted dolgozik ! Ha tanító, vagy tanár, akkor fiadat tanítja, hogy ne nőjjön föl úgy, mint a barom, hanem okosabb legyen az apjánál. Hogy nevelje őket tisztességre és becsületre, hogy meg ne verjen, ki ne raboljon, agyon ne üssön téged vén korodban, drága magyarom! Ha biró, úgy igazságot mondjon, ha a gyerekeid ki a- karnának tenni a vagyonból, ha perbe szállsz a masgyód miatt, ha beverik a fejedet, vagy ellopják a pénzecskédet, kocsidat, vagy lovadat. Saját magad, saját magadnak bizony nem tudnál igazságot tenni, különösen, ha ellenfeled nem olyan ösz- tövőr, mint te vagy . .. Minden tisztviselőnek megvan hát a maga dolga, akár a városnál, akár a megyénél, akár az államnál teljesíti felelős- séges szolgálatát. A fizetése? Óh, arról ne is beszéljünk magyarom ! Feleséged — aki nap-nap után a piacot járja — ha őszinte asszony — szívesen megmondja neked, hogy kik vásárolnak a piacon ? A mészárszékekbe^ a húsos asszonyoknál alig látni 1—2 tisztviselőasszonyt. Ha ott is van, legfeljebb Va kilo húsocskát vesz — minden héten kétszer, ha nem, egyszer! De annál
