Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-27 / 194. szám

o EQ-RI NEPÜJSAe 1922. augusztus 27. fiitól ^Trenrgnin&itfKNiCT^M Az eferai iskolában 29., 30. és 31-én lesznek a beíratások délelőtt 8-től 12-ig, délután 3-tól 5-ig. Szeptember 4 én kez­dődik meg a tanév ünnepélyes Veni Szankteval. Felvétel az áll. főrsáliskolába. Az első osztályba lépő tanulók felvételi vizsgálata augusztus 28 án (hétfőn) lesz és pedig d. g. 9 kor az írásbeli vizsgálat s délután és folytatólag 29 én a szóbeli vizsgálat. Mi vei még hely van, a már előjegyzett ta­nulókon kívül felvételi vizsgálatra bocsát­ják azokat is, akik 28 án reggel 8 órakor jelentkeznek IV. oszt. elemi iskolai bizo­nyítványukkal. A beírás az I— VIII. osztályokba szept. 1., 2. és 4. napjain (8—12 ig) törté­nik, 5 én «Veni Sancte» s 6 án rendes ta­nítás. A megnyitó előkészítő osztályba szin­tén szept. 1—4 napjain írják be a növen­dékeket és pedig szeptember 1-én a vidé­ki (falusi) iskolák III. osztályát végzett tanulókat (akár elő vannak jegyezve, akár nem), szeptember 2-án a már előjegyzett helybeli növendékeket, szept. 4-én pedig — amennyiben addig még a létszám meg nem telik — más helybeli növendékeket is. Mivel a felvételt az előjegyzés sorrend­jében eszközük, e hó folyamán még elő­jegyzést elfogadnak. A javító vizsgálatok aug. 30 án (V- VIII) és 31-én (I—IV. o.) 8-kor lesznek, a tantervkülönbözeti vizsgálatok aug. 31-én d. u. 2-kor, a magánvizsgálatok írásbeli része pedig aug. 31 én d. e. 8 órakor. Az egri m. kir. állami polgári leányisko­lában a tanulók beiratása augusztus hő 29-én, 30-án és 31-én délelőtt 8—12 óráig lesz. A javító vizsgálatok augusztus 28 án délután 3 órakor, a felvételi és tankülön­bözeti vizsgálatok augusztus 29 én délután 3 órakor lesznek. A tandíj 260 korona. A kereskedő tanonciskolában a beiratás így történik: szeptember lén az I oszt., 2-án a II. oszt., 4-én a III. oszt., javító és felvételi vizsgálat 5-ón, mindig 4—6-ig. Próbaidő alatt is be Iahet iratkozni. A fel nem szabadult végzett III. oszt. is bcira- lik, de fölmenthető. Tandíj évi 300 korona. Az iparos tanonciskolába a beír «tusokat szept. 1-től—5-ig délelőtt 8 —12-fg eszköz lik. A tanítás 6-án, szerdán dr.lutáo 2 órakor kezdődik. A tanoncszerződés a be­hatáskor felmutatandó. Minden tanonc személyenként évi 200 K. tandíjat ős 10 K. könyvhasználati díjat fizet a beíráskor. A róm. Icath. elemi iskolákban a behatá­sokat szept. 29—30 és 31 én délelőtt 8 — 12 óráig; a javító és magánvizsgálatokat aug. 29-én délután 2—4 óráig tartják. A Veni Szsncte szept. 3 án délelőtt 8 órakor lesz a székesegyházban. A tanítás szept. 4-én kezdődik. Augusztus 29 és 30-án a belvárosi, 31őn a külvárosi tanulókat lehet beíratni. Az állami elemi iskolákban és óvodákban a tanulók beírása aug. hó 29., 30. és 31. napjain lesz, d, e. 8 12 óráig. Nyomaté­kosan figyelmezteti az igazgatóság a szü­lőket, hogy tanköteles korban levő gyer­mekeiket a jelzett napokon múlhatatlanúl Róma. M. T. I. A vidéken üdülő mi­nisztereket Rómába hívták, hogy az osz­trák válság következtében előállott hely­zetet megvitassák. Páris. M. T. I. Vivián volt miniszter- elnök aki Franciaországot képviselte a nép- szövetségben, tisztjéről leköszönt, helyébe Jón ven el szenátor került. Belgrad. M. T. I. Avala. Belgrád— Prága és Bukarest között újabb eszme­csere volt Ausztria megsegítése tárgyá­ban. A szerb lapok szerint a 3 állam egyetért abban, hogy komolyan meg kell vitatni az osztrák problémát és tanács­kozni kell arról, hogy milyen módon ve­gyenek részt Ausztria megsegítése tár­gyában. Politikai körökben számolnak an­nak lehetőségével, hogy Ausztriáért pénz­ügyi áldozatot kell hozni. Egyben kere­ken elutasítják azt az ötletet, hogy bizo­nyos osztrák tartományok élelmezésének ürügye alatt Ausztriát részlegesen meg­szállják. London. M. T. I. Ä márka zuhanása tegnap elértő mély-pontját, 1 font sterlin­gén 11.000 márkát adtak. Később a márka erősen javult és 8000 rel zárt, vagyis be hozta megelőző napi árfolyamát, A javu­lás oka az, hogy reménykednek a helyzet tisztázásában és jó jelnek tekintik a ber­lini tárgyalások folytatását. Belgrád. M.T.I A sz?rb bel. miniszter kijelentette, hogy rövid időn belül rende­lőiét ad ki, mely beszünteti az összes írassák be, mert az 1921. évi XXX. t. c. értelmében a hatóság nemcsak az igazo­latlan mulasztásokat, hanem a behatás elodázását is érzékeny büntetéssel sújtja. Behatáskor a tanúlók hozzák magukkal értesítő-könyvecskéiket, az I ső osztályba íratkozők azonban rendes születési bizo­nyítványt kötelesek felmutatói. Minthogy a múlt évben más iskolákban eíbuktatott és kiselejtezett tanúlóknak az állami isko­lákba való özönlésa nagy arányokat öltött, arra is figyelmezteti az igazgatóság a szülőket, hogy gyermekeiket kizáróan abba az iskolába vétessék fel újból, amelybe az előző évben jártak. belgrádi kabarékat és bárokat, miután káros hatást gyakorolnak az ifjúság er­kölcsi életére. Trotmund. MTI. Volff. Az éjjel a manrsheimi bányában tűz ütött ki. Hat tisztviselő és egy vájár, aki be akart ha­tolni az aknába, megfulladtak. Az üzem vezetői, akik részt vettek a mentési mun­kában, éleíveszedeletnben forogtak. Az ol­tási munkálatoknál kés tisztviselő súlyos gázmérgezésí szenvedett Dublin. MTI. A kormáuycsapatok el­foglalták Kissslt városát. Az első század­nak sikerült partra száilania, még mielőtt a felkelők a század közeledését tudták volna. A második századot már tüzeléssel fogadták, de azt sikerült hamarosan el­nyomni. A felkelők aztán megfutottak, a kaszárnyákat azonban elpusztították. Hogyan fogadták Körmenden az antant bizottságot ? Idegen tisztek ellenőrzik a felkelők leszerelését. Sopronból írják: Antant tisztek és katonák járják a eoproutnegyei falukat, bejelentés nélkül ütnek rajt békés polgári házakon és fegyver után kutatnak. Bele­turkálnak nemcsak a ládafiába, hanem a szívekbe és vesékbe ic, hogy nem maradt e ott más, mint szolga lelkű belenyugvás a győztes önkényébe. Ezt ők ügy hívják, A külföld eseményei. Virián leköszönt népszövetségi tisztjéről. — A kisantant Ausztriáért kész pénzügyi áldozatokat is hozni. — A márka zuhanása tegnap érte el mélypontját. — Szerbiá­ban becsukják az Összes bárokat és kabarékat. — Tűz ütött ki a mannheimi bányában Zarándokok dija. Viharon, vészen át íme, fölzúg hozzád 1 Nyomorunk jajszavs : j Segítsd meg nemzeted I Háborgó tengerek Csillaga, Mária! Mire e lapok Eger közönségének ke- ! zóbe kerülnek, a természet szépségeivel bőven megáldott vasútvonalon, fürgén ha j lad Bélapátfalva felé egy zarándokvon t. Bűbájos Máriaének hallik a kocsik­ból, mely hegy és völgy felett száll, száll az erdő, a mező madarainak énekével, a koraősz pompás virágainak illatával Ma­gyarország égi Patrónájának trónusa felé. A zarándokok Boldogasszony nagy tisztelői, akik Magyarország régi határait könyörgik vissza a Patrőnától, a három forrásról elnevezett apátság Boldogasz- szony tiszteletére üzenteit ősrégi templo- i mának falai között. Isten ajándéka a hely, hol a három ! forrás buzog, «mellynek vize — a régi ! írások szerint is — soha be nem fagy, förödésra is alkalmas, s húzós nyavalyák- j ban foganatosnak ír.láltatife». A széles, j kies völgy, itt, a Bükk-liegység nyugati bérce alatt, idők folyamán sok kegyes lel­ket látott már áldozni Mária tiszteletének. A régi apátság címe is megvan meg j «Triura fontium de Beéi». Ezt az apátsá- | got és a régi, Boldogasszony tiszteletére szántéit templomot Cietus egri püspök ál­lította föl a ciszterciek számára, 1232 ben. A kun eredetű Beél nemzetségtől vette hozzá a föld: I s az alapításhoz megnyerte IV. Béla király imgedeimét is. A nagy király 1261 i okleveleiben emlékezik meg erről az apátságról, amelyet Chanadinus püspök nyitott meg 1330-ban. Richard az első apát, majd István, Konrád, Korosz­tály, Miklós, Péter voltak az apátság urai. Virágzását a mohácsi vősz utáni állapo tok szakították raGg. Ekkor, 1530-ban, I. Ferdináud és Szapolyay János viszály- kodása alatt, a vagyonvágyő Peréoyi Páter tette rá kezét az apáti birtokra, honnan a szerzetesek kifizettek és elszé- ledni kényszerültek. Az utolsó szerzetest az Apfitfalván át Egerbe vivő ország­úton ölték meg, a Kisssoros nevű helyen, melynek emléket a nép a műit század végéig fenntartott;1. «Azon helyre az utas követ vagy fagallyat hány, mely pap- rakásnak neveztetik». Az egész vidéken az ily esetek em­lékét így szokták fönntartani. Hevesben p). Kerecsend és Eger között, hol egykor egy posíalogényt megöltek és kiraboltak, szintén ily kőrakások voltak. Az apátság minden javát Perényi foglalta le, 1562-ben pedig azok a szarvas­kői várhoz csatoltattak. 1596-ban Szarvaskő török kézre ke­rülvén, Apátfalva is jobbágyi tartozásait (minden telek után 1 arany és 1 kiló ár­pa) a töröknek adá. Ekkor kezdődik a Bálkő alatti díszes egyház pusztulása is. Egy századig tető nélkül hevert s csak erős falai dacolhat­tak az idők viharaival. A boltozatok ugyan megrepedeztek, de a nagyszerű faragvá- nyok épek msradíak. 1720. táján Baranyi István remete buzdítására összeadott pénz­ből, új tető került reá. Ekkor restaurálták is, régi stílusának figyelembevételével, me­lyet nemsokára tudatlan kezek tönkretettek. Hajdan a templom magas boltozatú keresztalakját, mely magas gótíveken ál­lott, többszínű faragott kőből rakott kar­zat körítetté, mely gyönyörű faragványok- kal volt díszítve. Mosaikszínt játszott az egész. Mellette nyúlt a kolostor, alább nagyszerű apátiak. Messze vidéken híres volt a kertje. Sötét lugasait tiszta forrá­sok vize szelte át. A kastély alatt, 300 öl- nyire a völgy hosszában, tükrözött a ha­lastó, részint földgátakkaí, részint kőfa­lakkal felfogva. Amit megkímélt a török és az idő, lerombolta a ké3ő nemzedék barbár keze. 1744-ben, Erdődy Gábor egri püspök segítségével, az egyházközség elhatározta a roskadozó templom kijavítását. Ki is javították, de tudatlan mesteremberek tel­V

Next

/
Oldalképek
Tartalom