Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-10 / 180. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1922. augusztus 10. Göre-hordók gurulnak Budapestre. Egy egri kádáriparos három, díszesen faragott Göre-hordót állít ki a budapesti országos szőlő- és borgazdasági kiállításon. — Gárdonyi Géza választotta ki az alakok köriratát. Eger, 1922. augusztus 9. Megyek a Rákóczi-úton, Felnémet felé. Égetően süt az augusztusi nap s keresem az árnyékot, az enyhet adó hűvöset. Mint mindig, most is nagy itt a forgalom. Rettenetesen porzik az út, szinte húzzák lábaikat az eltikkadt állatok az utca porában .. . Egy ház kapuja előtt gyermeksereg. Egymást emelgetik, hogy belessenek a kulcslyukon, mások a kapu alatti nyíláson nézegetnek valamit. Egy két asszony, ember is akad, akik csendesen beszélgetnek valamiről. — Mit lestek itt, gyerekek? — tör ki belőlem az újságírói kíváncsiság, amint a ház elé érek. Vigyorogva felel egy kis tömzsi lurkó: — Pakollyák a Göre Gábort. — Göre Gábort ? — Igen; — fordul felém az egyik beszélgető asszony — ez a bodnár csinált három hordót a pesti kiállításba, azokon van a Göre Gábor. Most pakollyák ládába. No ezt már magam is megnézem — gondolom magamban s már nyitom is k'J felé a kaput. Szép, tornyokba rakott hordőfák, kádak és hordók között fogad a kádár. Bemutatkozom. Ő is megmondja a nevét: — Rupert Antal. S elmondom neki, mi szándékban vagyok. — Három hordót készítettem — mondja aztán — a budapesti országos szőlő- és borgazdasági kiállításra s most akarjuk csomagolni. Tessék, szívesen megmutatom. Bevezet egy kisebb raktárhelyiségbe. Remek ászokkészsőgen ott áll a három ovális tölgyfa hordó. Meglep a gyönyörű munka s magam is büszke vagyok, hogy magyar iparos, egri mester készítette. Sorra veszem és úgy szemlélem őket. 492 literes az első. A jelzés alatt szőlő és szőlőlévél-motivumokkal körülvett tálalakú mélyedésben Göre Gábor kifaragott mása. Legkisebb vonásig olyan, mint a Göre- könyveken láttuk. A szűr, a lajbi, rajta a gombok, a kulacs, a bot, a tarisznya . .. Örökké derűs arca, mintha csak mondaná a körirat szavait: »Ez a világ mi véna, ha egy kis bor nem vóna. Göre Gábor. • A hordó szélén még a következő szöveg van kivésve: Országos Szőlő- és Borgazdasági Kiállítás Budapest, 1922. A második hordó 494 literes. A jelzős alatt ugyancsak szőlőlevél motívumok között a sógor, a Durbints sógor arca mosolyog felénk. Ó az. Mindenki ráismerhet. Körójo van írva a következő szöveg: *Az szép asszony mög az bor, mögvígasztal mindönkor! Durbints.» A hordó szélén: «Készült Rupert Antal kádár mesternél.» A harmadik szintén 494 literes hordót a Kátsa cigány pofája «díszíti». Szinte elképzelem, mennyire fog örülni a Kátsa, ha majd elolvassák neki, hogy hordót díszít a pofája. Körirata: «Bolond azs, aki tebbet dolgozsik, mint amennyit musáj/» A hordó szélén levő írás folytatása az előbbi hordőszól szövegének: *Eger, Rákóczy út 6.» Általában mindhárom alak rajza, vésése kitűnő, valósággal művészi. A hordókat maga a mester tervezte, Hartman István segéd készítette és Tajthy Kálmán fa szobrász faragta ki rajta az alakokat és díszítéseket. Minden reményünk megvan arra, hogy a felküldött hordók általános érdeklődést keltenek a kiállításon ős dicsőséget hoznak az egri kádáriparnak. Elmondta végül a mester, hogy Göre, Durbints és Kátsa alakjainak a hordókra való vésését a nagy egri remote: Gárdonyi Géza a legkészsőgesebben engedélyezte, sőt örömmel támogatta őt munkájában. Nevezetesen ő választotta ki az slakok köriratát és a munka elkészültével megelégedéssel szemlélte a szép hordókat s a legnagyobb magyar iró őszintén örült az egri iparos derék munkájának. Beneze. Oláh színdarabok játszására kötelezik az erdélyi színtársulatokat. Budapest. M. T. I. Újabban Erdélyben ismét olyan rendelőt látott napvilágot, mely súlyos veszedelmet jelent a magyar szülészetre, de az egész magyar ügyre is, éppen a rendelet rejtett célzata következtében. Az történt ugyanis, hogy a román kultuszminiszter az erdélyi magyar színtársulatok számára is megszavazott egy bizonyos összegű szubvenciót. Ennek ellenében azonban kikötötte a román kormány, hogy a magyar színtársulatok kötelesek kát olyan színdarabot előadni, melyeket a kultusz kormány megjelöl. Ezek a színdarabok természetesen nemcsak a román nemzeti célokat szolgálják, hanem súlyos magyargyalázást is tartalmaznak. A magyar színtársulatok természetesen megtagadták a darabok előadásait. A román kultuszminiszter ragaszkodik a színdarabok előadásához, sőt már most a szubvenciótól függetlenül a magyar társulatok játszási engedélyét is ezeknek a színdaraboknak színrehozatalától tette függővé. A magyar színigazgatók erre küldöitsőgi- i&g keresték fel Bukarestben a kultuszminisztert, aki előtt ismételten megtagadták a magysrgyalázó színdarabok előadását. Az elmérgesedett helyzet ez idő szerint még nem oldódott meg. Az ellátatlanok megmentése. Eger, 1922. augusztus 9. Hetekkel ezelőtt megírta az Egri Népújság, hogy Hajdúmegye gazdaközön- sóge akciót indított az ellátatlanok meg« mentésére. Minden gazda birtoka arányában, bizonyos mennyiségű búzának beszolgáltatására kötelezte magát. Ebből a búzából fogják ellátni mindazokat, akik önhibájukon kívül nem tudták maguknak biztosítani a télre való mindennapi kenyeret. Az emberbaráti példa csakhamar más vármegyékben is követőkre talált. Mindenütt megindult a mozgalom az ellátatlanok megmentésére. Mi ezirányű cikkünk megjelenése illán vártuk, hogy megindul-e nálunk is hasonló mozgalom. . Örömmel állapítjuk meg, hogy nem csalódtunk várakozásunkban. Mint értesülünk, Lipcsey Péter dr. városi képviselő életrevaló indítványt adott be Eger város képviselőtestületéhez az ellátatlanok megmentése érdekében. Indítványa szerint — amit holnapi számunkban egész terjedelmében köziünk — takarékházat állítson fel a város, amelyet önkéntes adományokból töltsön tele búzával, burgonyával, babbal stb, akinek ez nincs ős teheti, az pénzzel járuljon hozzá a szegények megmentéséhez. Ebből a takaréktárból részesülnének aztán búzában ős egyebekben azok, akik önhibájukon kívül nem tudták megszerezni családjuk számára a télire- valót. Nincs kétségünk az iránt, hogy a képviselőtestület szivvel-lélekkel hozzájárul Lipcäey Páter dr. indítványához. Az Egri Népújság pedig, amely mindenkor készséggel támogatott minden nemes és emberbaráti mozgalmat, most is ki akarja venni részét a nőpmentő munkából. Ennélfogva készséggel elvállalja és továbbítja az ellátatlanok megmentésére szánt pénzbeli adományokat. <. ssrassMsa :ías^2w>3KSísS^jKS8» Kis hírek a nagy világból Külföld: A londoni konferencia szakértőbizottságot küld ki a német jóvátétel ügyében. — Szélhámosra bízták a csehek külföldi propagandájuk vezetését. — 18 napja tart a jilavai magyarok éhségsztrájkja. — Az olasz ezociálisták nem jutottak be a kormányba. — A német gyógyszer- gyárak be akarják szüntetni a szállítást. — Münsterben keresik Nikolajevics nagyherceget. — A román rendőrség elkobozta az orosz regényírók műveit. — Kor- fanty külön államot akar létesíteni Felső- sziléziából. — Az oroszokat nem vették föl a bányász-internscionáíéba. — Kötelező állami poloskairtót rendeltek el Bel- grádban. — Megszakadt a kábslösszeköt- tetés Európa ős Amerika között. ESagyarország : XV. századbeli freskókra bukkantak a borsodmegyei Szalonna község templomában. — A vasúti tarifa- emelésnél méltányolják az érdekeltségek kívánságait, — Még mindig rosszak a Budapest—bécsi telefonhuzalok. — Az idegen légióba akarják besorozni a Francia- országba csábított magyar bányászokat. — Betegek féldíj at fizetnek a cseh vízumért. — Magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások vannak Bécsben. — A magyar kormány 26 milliárdot követel a román megszállás okozta károk fejében, — Az adój avaslatok sorsa biztosítva van. — A búza olcsóbb lett, a malmok mégis fölemelték a liszt árát. Eger, 1922. augusztus 10. A képviselő és az egri kofák. A napokban érdekes jelenetnek voltam szemtanúja az egri zöldségpiacon. Az uborka, tök, krumpli, zöldbab és a zöldségfélék gazdátlanul hevertek a kofák el- árúsitó asztalkáin. S a «zöldség kereskedők» egy csoportba gyűlve, hangosan vitatkoztak a «drágaságrúi», a «forgalmi adóról», meg az «űri polityikárúi» — Aranyos nasságos képviselőjúr — kérdezték — mi lesz a forgalmi adóval? Mahónap élei se tud mán a szegény ember! Közelebb mentem. Valóban: Nagy János dr. állt a csoport közepén és barátságosan mosolyogva beszélgetett velük. A kofákat szörnyen érdekelte a magas politika. Ebben a pillanatban nem törődtek sem a zöldséggel, S9m a nagyságákkal, akik 1 koronáért képesek fálőrahosszat alkudozni.
