Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-10 / 180. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1922. augusztus 10. Göre-hordók gurulnak Budapestre. Egy egri kádáriparos három, díszesen faragott Göre-hordót állít ki a budapesti országos szőlő- és borgazdasági kiállításon. — Gárdonyi Géza választotta ki az alakok köriratát. Eger, 1922. augusztus 9. Megyek a Rákóczi-úton, Felnémet felé. Égetően süt az augusztusi nap s ke­resem az árnyékot, az enyhet adó hűvö­set. Mint mindig, most is nagy itt a for­galom. Rettenetesen porzik az út, szinte húzzák lábaikat az eltikkadt állatok az utca porában .. . Egy ház kapuja előtt gyermeksereg. Egymást emelgetik, hogy belessenek a kulcslyukon, mások a kapu alatti nyíláson nézegetnek valamit. Egy két asszony, em­ber is akad, akik csendesen beszélgetnek valamiről. — Mit lestek itt, gyerekek? — tör ki belőlem az újságírói kíváncsiság, amint a ház elé érek. Vigyorogva felel egy kis tömzsi lurkó: — Pakollyák a Göre Gábort. — Göre Gábort ? — Igen; — fordul felém az egyik beszélgető asszony — ez a bodnár csinált három hordót a pesti kiállításba, azokon van a Göre Gábor. Most pakollyák ládába. No ezt már magam is megnézem — gondolom magamban s már nyitom is k'J felé a kaput. Szép, tornyokba rakott hordőfák, ká­dak és hordók között fogad a kádár. Bemutatkozom. Ő is megmondja a nevét: — Rupert Antal. S elmondom neki, mi szándékban vagyok. — Három hordót készítettem — mond­ja aztán — a budapesti országos szőlő- és borgazdasági kiállításra s most akar­juk csomagolni. Tessék, szívesen megmu­tatom. Bevezet egy kisebb raktárhelyiségbe. Remek ászokkészsőgen ott áll a három ovális tölgyfa hordó. Meglep a gyönyörű munka s magam is büszke vagyok, hogy magyar iparos, egri mester készítette. Sorra veszem és úgy szemlélem őket. 492 literes az első. A jelzés alatt szőlő és szőlőlévél-motivumokkal körülvett tálalakú mélyedésben Göre Gábor kifaragott mása. Legkisebb vonásig olyan, mint a Göre- könyveken láttuk. A szűr, a lajbi, rajta a gombok, a kulacs, a bot, a tarisznya . .. Örökké derűs arca, mintha csak mondaná a körirat szavait: »Ez a világ mi véna, ha egy kis bor nem vóna. Göre Gábor. • A hordó szélén még a következő szöveg van kivésve: Országos Szőlő- és Bor­gazdasági Kiállítás Budapest, 1922. A második hordó 494 literes. A jel­zős alatt ugyancsak szőlőlevél motívumok között a sógor, a Durbints sógor arca mo­solyog felénk. Ó az. Mindenki ráismerhet. Körójo van írva a következő szöveg: *Az szép asszony mög az bor, mögvígasztal mindönkor! Durbints.» A hordó szélén: «Készült Rupert Antal kádár mesternél.» A harmadik szintén 494 literes hor­dót a Kátsa cigány pofája «díszíti». Szinte elképzelem, mennyire fog örül­ni a Kátsa, ha majd elolvassák neki, hogy hordót díszít a pofája. Körirata: «Bolond azs, aki tebbet dolgozsik, mint amennyit musáj/» A hordó szélén levő írás folyta­tása az előbbi hordőszól szövegének: *Eger, Rákóczy út 6.» Általában mindhárom alak rajza, vé­sése kitűnő, valósággal művészi. A hor­dókat maga a mester tervezte, Hartman István segéd készítette és Tajthy Kálmán fa szobrász faragta ki rajta az alakokat és díszítéseket. Minden reményünk megvan arra, hogy a felküldött hordók általános érdeklődést keltenek a kiállításon ős dicsőséget hoz­nak az egri kádáriparnak. Elmondta végül a mester, hogy Göre, Durbints és Kátsa alakjainak a hordókra való vésését a nagy egri remote: Gárdo­nyi Géza a legkészsőgesebben engedélyez­te, sőt örömmel támogatta őt munkájában. Nevezetesen ő választotta ki az slakok köriratát és a munka elkészültével meg­elégedéssel szemlélte a szép hordókat s a legnagyobb magyar iró őszintén örült az egri iparos derék munkájának. Beneze. Oláh színdarabok játszására kötelezik az erdélyi színtársulatokat. Budapest. M. T. I. Újabban Erdély­ben ismét olyan rendelőt látott napvilá­got, mely súlyos veszedelmet jelent a ma­gyar szülészetre, de az egész magyar ügy­re is, éppen a rendelet rejtett célzata kö­vetkeztében. Az történt ugyanis, hogy a román kultuszminiszter az erdélyi magyar színtársulatok számára is megszavazott egy bizonyos összegű szubvenciót. Ennek ellenében azonban kikötötte a román kor­mány, hogy a magyar színtársulatok kö­telesek kát olyan színdarabot előadni, me­lyeket a kultusz kormány megjelöl. Ezek a színdarabok természetesen nemcsak a román nemzeti célokat szolgálják, hanem súlyos magyargyalázást is tartalmaznak. A magyar színtársulatok természetesen megtagadták a darabok előadásait. A ro­mán kultuszminiszter ragaszkodik a szín­darabok előadásához, sőt már most a szub­venciótól függetlenül a magyar társulatok játszási engedélyét is ezeknek a színda­raboknak színrehozatalától tette függővé. A magyar színigazgatók erre küldöitsőgi- i&g keresték fel Bukarestben a kultuszmi­nisztert, aki előtt ismételten megtagadták a magysrgyalázó színdarabok előadását. Az elmérgesedett helyzet ez idő szerint még nem oldódott meg. Az ellátatlanok megmentése. Eger, 1922. augusztus 9. Hetekkel ezelőtt megírta az Egri Népújság, hogy Hajdúmegye gazdaközön- sóge akciót indított az ellátatlanok meg« mentésére. Minden gazda birtoka arányá­ban, bizonyos mennyiségű búzának be­szolgáltatására kötelezte magát. Ebből a búzából fogják ellátni mindazokat, akik önhibájukon kívül nem tudták maguknak biztosítani a télre való mindennapi ke­nyeret. Az emberbaráti példa csakhamar más vármegyékben is követőkre talált. Minden­ütt megindult a mozgalom az ellátatlanok megmentésére. Mi ezirányű cikkünk megjelenése il­lán vártuk, hogy megindul-e nálunk is hasonló mozgalom. . Örömmel állapítjuk meg, hogy nem csalódtunk várakozásunkban. Mint értesü­lünk, Lipcsey Péter dr. városi képviselő életrevaló indítványt adott be Eger város képviselőtestületéhez az ellátatlanok meg­mentése érdekében. Indítványa szerint — amit holnapi számunkban egész terjedel­mében köziünk — takarékházat állítson fel a város, amelyet önkéntes adományok­ból töltsön tele búzával, burgonyával, babbal stb, akinek ez nincs ős teheti, az pénzzel járuljon hozzá a szegények meg­mentéséhez. Ebből a takaréktárból része­sülnének aztán búzában ős egyebekben azok, akik önhibájukon kívül nem tudták megszerezni családjuk számára a télire- valót. Nincs kétségünk az iránt, hogy a kép­viselőtestület szivvel-lélekkel hozzájárul Lipcäey Páter dr. indítványához. Az Egri Népújság pedig, amely min­denkor készséggel támogatott minden ne­mes és emberbaráti mozgalmat, most is ki akarja venni részét a nőpmentő mun­kából. Ennélfogva készséggel elvállalja és továbbítja az ellátatlanok megmentésére szánt pénzbeli adományokat. <. ssrassMsa :ías^2w>3KSísS^jKS8» Kis hírek a nagy világból Külföld: A londoni konferencia szak­értőbizottságot küld ki a német jóvátétel ügyében. — Szélhámosra bízták a csehek külföldi propagandájuk vezetését. — 18 napja tart a jilavai magyarok éhségsztrájk­ja. — Az olasz ezociálisták nem jutottak be a kormányba. — A német gyógyszer- gyárak be akarják szüntetni a szállítást. — Münsterben keresik Nikolajevics nagy­herceget. — A román rendőrség elkoboz­ta az orosz regényírók műveit. — Kor- fanty külön államot akar létesíteni Felső- sziléziából. — Az oroszokat nem vették föl a bányász-internscionáíéba. — Köte­lező állami poloskairtót rendeltek el Bel- grádban. — Megszakadt a kábslösszeköt- tetés Európa ős Amerika között. ESagyarország : XV. századbeli freskók­ra bukkantak a borsodmegyei Szalonna község templomában. — A vasúti tarifa- emelésnél méltányolják az érdekeltségek kívánságait, — Még mindig rosszak a Budapest—bécsi telefonhuzalok. — Az ide­gen légióba akarják besorozni a Francia- országba csábított magyar bányászokat. — Betegek féldíj at fizetnek a cseh ví­zumért. — Magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások vannak Bécsben. — A ma­gyar kormány 26 milliárdot követel a ro­mán megszállás okozta károk fejében, — Az adój avaslatok sorsa biztosítva van. — A búza olcsóbb lett, a malmok mégis föl­emelték a liszt árát. Eger, 1922. augusztus 10. A képviselő és az egri kofák. A napokban érdekes jelenetnek vol­tam szemtanúja az egri zöldségpiacon. Az uborka, tök, krumpli, zöldbab és a zöld­ségfélék gazdátlanul hevertek a kofák el- árúsitó asztalkáin. S a «zöldség kereske­dők» egy csoportba gyűlve, hangosan vi­tatkoztak a «drágaságrúi», a «forgalmi adóról», meg az «űri polityikárúi» — Aranyos nasságos képviselőjúr — kérdezték — mi lesz a forgalmi adóval? Mahónap élei se tud mán a szegény ember! Közelebb mentem. Valóban: Nagy János dr. állt a csoport közepén és barát­ságosan mosolyogva beszélgetett velük. A kofákat szörnyen érdekelte a magas po­litika. Ebben a pillanatban nem törődtek sem a zöldséggel, S9m a nagyságákkal, akik 1 koronáért képesek fálőrahosszat alkudozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom