Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-09 / 179. szám

Ära 5 korona Eger, 5922. augusztus 9. szerda. XXXIX. évf. 179. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egg hóra 120 K. POLITIKAI NHPILIP. Felelő*szerkesztői B8E2SÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám H. Készenlétbe helyeztek két francia dandárt a Ruhri'idék megszállására. Igazság az országok alapja, mondja egy latin közmondás. Régi, bölcs megállapítás ez, mely még mindig bevált, mióta históriája van az emberiségnek. Az az állam, amelyben nem ez a kormány­zati alap egyik eleme, úgy benn, mint ki­felé: a züllés lejtőjére jutott. Franciaország — a hatalmas «győző» — úgy látszik, kétségbe vonja a diák­mondás igazságát. Nem akarja ezt érvény­re juttatni sem benn, sem kifelé. Az országban senki sem dolgozik. A legteljesebb ernyedés vett erőt a «dicső’ ség» nemzetén. Mindenki összetett kézzel várja a jövőt s Németország hadisarcáből akar megélni. A gyárak, az iparosok on­nan várnak ingyen-anyagot, ingyen-mun­kásokat, a földművesek átalják megfogni az eke szarvát, meg el is szoktak attól a fényes uniformisban. Majd szánt, vet, arat helyettük a barbár — az ő számukra. Az adópolitika is csődöt mondott. Az adóteher ma is alig haladja meg a háború előtti adózás mértékét. Senki sem akar adót fizetni, hanem a legyőzőitektől várja a dicsőséges állam terheinek viselését. Elvakult, hatalmas energiával, ret­tentő gyűlölettel igyekszik a vén tigris ol- eltartatni gőgös nemzetét s közben nem lát, nem hall semmit. Sem szövetségeseinek igen komoly ellenállását a féktelen francia követeléssel szemben, sem a németek el­szántságát e már a végtelenig besűrített keserűségét. Bár retteg a német reváns- nak még a gondolatától is, még sem vesz tudomást a német polgárság mozgolódá­sáról, mert azt hiszi, hogy a barbárokat lenyűgöző s a vóletlenség kovácsolta rab­láncok az örökkévalóság kerítéséhez van nak erősítve. Nem hallja barátainak, jó­akaróinak vészkiáltását sem, hogy konok- sága Középeurópa forradalmasításához vezet. . . A gyűlölet, a gondtalanul élniaksrás hályoga van a szemén, azért ugrott a szankciók farkaavermébe. Európa felfigyel erre a rémes elha­tározásra, melynek hátterében sötét ké­pek lappanganak. S különösen figyelnek ellenségei, amelyek összeszorított fogak­kal, kimeredt szemekkel, ökölre fogott ke­zekkel várják azt a pillanatot, mikor a gall kakas ki akarja kaparni szájukból az utolsó falat kenyerüket is. Ingyen nem adják, vér lesz az ára. A Hadisten útjai pedig kiszámíthatatlanok. Győzők lehetnek a legyőzőitekből s keser­vesen látók a vakokból. A história forgatja a szerencse kere­két 8 nem nyugszik, míg az igazság mér­lege helyre nem billen. Becs. A Berliner Tageblatt a követ kező, eddig még megerősítést nem nyert jelentést közli: Düsseldorf, Duisburg és Ruhrort városokban állomásozó francia megszálló-dandár parancsot kapott, hogy álljon készenlétben. A dandárt, állítóan, Niessel francia tábornok parancsnoksága alá helyezték, azokkal a francia csapat­részekkel egyetemben, amelyek Bonnt és mögötte a Rajnától balra eső területet megszállották. Niessel tábornok Düssel­dorfban átvette a parancsnokságot s ha sor kerül rá, ő fogja vezetni a Ruhr-vi- déken az úgynevezett rendőri akciót. Ez az akció elsősorban Essen és Mülhoiz vá­rosát fogja érinteni és állítóan csak ak­kor történik meg, ha Németországgal szem­ben elrendelt több rendszabály hiábavaló­nak bizonyult. A kölni hídfőnél székelő angol főparancsnokságot, áliítőan, hivata­losan értesítették a tervbe vett francia A közigazgatási bizottság ülése. Eger, 1922. augusztus 8. Ma délelőtt 10 órakor nyitotta meg a közigazgatási bizottság ülését Bobory György dr. főispán. A jelentéseken kívül Borhy György földbirtokos, bizottsági tag felszólalása keltett feltűnést s egyszersmind megértéssel is találkozott. Borhy György javasolta, hogy a földmunkások keresz­tény-szocialista szakszervezetének (s álta­lában a szakszervezetek) eltörlése ellen írjon fel a balügyi kormánynak a köz- igazgatási bizottság. A javaslathoz hoz­zájárultak. Puchlin Lajos vin. főjegyző javasolta ezután, hogy a saját kérésére nyugdíjazott Perlaky Elemér gazdasági főfelügyelőnek, távozása alkalmából, a köz- igazgatási bizottság, melynek Perlaky mun­kás tagja volt, köszönetét és elismerését fejezzo ki. A közigazgatási bizottság eh­hez egyhangúan hozzájárűlt. Borhy György bizottsági tag a mindjobban elharapózó veszettséget tette szóvá. Osinger Nándor kir. állategészségügyi főfelügyelő válaszá­ban kijelentette, hogy a baj oka a közsé­gi közigazgatásban van, mely nem veszi komolyan a földmívelésügyi miniszter szi­gorú rendeletét. Fölösleges a minisztert feliratokkal zaklatni. Össze kell írni, ház- ról-házra járva, a kutyákat, ki kell vetni az ebadót, a kóbor kutyákat pedig ki kell irtani. Más mód nincsen a veszettség-jár- vány elszigetelésére. Puchlin Lajos fő­jegyző reflektált Osinger szavaira s kije­lentette, hogy az alispáni hivatal rendele­tet fog kiadni, melyben figyelmeztetni fog­ja a községi elöljáróságokat a miniszteri katonai akcióról ős ennek jellegéről és felszólították, hogy a végrehajtással meg­bízott egyes francia csapatrészekhez an­gol tiszteket rendeljen ki. Az angol főpa­rancsnokság, hír szerint, elutasította a franciák felhívását, azzal a megjegyzés­sel, hogy erre nem kapott az angol kor­mánytól utasítást. Berlin. Wirth birodalmi kancellár a Newyork Herald tudósítójának a követke­zőket mondotta: Hogyha a londoni érte­kezlet csalódással végződnék, akkor Né­metország leteszi kezéből a szerződést és elveszítik barátságát egy olyan államnak, amelynek lakossága 60 millió. Egy ilyen állam összeomlását nem lehet egyik nap­ról a másik napra jóvá tenni. Minden a jóvátételi kérdés megoldásától függ. Még egy pár jegyzék, olyan, mint amilyen a francia miniszterelnök jegyzéke volt és a márka értéke teljesen megsemmisül. rendelet szigorú megtartására. Plósz 1st váe szólalt még föl. Azt mondotta, hogy ! a vadász-embereket kellene kötelezni, hogy | a kóbor kutyákat lelőjjék. Puchlin Lajos ! főjegyző, alispán h. kijelentette, hogy erre ! kötelezni a vadász-embereket nem lehet. Az indítványt azonban magáévá teszi s átír a községekhez, hogy a vadász-embe­rek figyelmét hívják fel a kóborló ebek- i re. — A legközelebbi ülés szeptember hő j 12-őn lesz. Részvétlenség miatt nem tudták megtar­tani a drágasági bizottság ülését. Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlés drágasági bizottságának folytatólagos ülé­sét ma d. e. 10 órára tűzték ki. A bizott­ság m9g is jelent, élén Kálla.y Tibor pénz ügyminiszterreJ, de az ülésteremben nem volt senki jelen. A pénzügyminiszterrel együtt megjelentek Piatthy György, Ivádi Béla, Wolf Károly, Neubauer Ferenc és Wild József. Jelen voltak még Valkó La­jos kereskedelmi miniszter és Búd János államtitkár is. A bizottság tanácskozó képtelenségének megállapítása után a meg­jelentek eltávoztak és V*U órakor tértek vissza. Nem kicsiny meglepetésre arról ér­tesültek, hogy a bizottság még mindig tanácskozáskáptelea helyzetben van s új­ból eltávoztak. A drágaság iránti részvét­lenség mindenhol nagy visszatetszést szült. \ «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában J Amen.» m

Next

/
Oldalképek
Tartalom