Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-03 / 174. szám
Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. i »22. augusztus 3. csütörtök xxix. évi. 174 sz aljai félév* •tftftxét&Rtfl«» t»«a<tmk Ci évre 200 E. —■ ifcSB béra 70 E.. «■ POLITIKAI NÄP1LÜP. Felelős szerkesztő t BREZNAY IMRE. h&zzkskiuuiiHbé&i Efisüj Liceüfi^. KUuRékivatali Lietauwi Telefon azé» ti. aw Európa „szégyene“. Eger, 1922. augusztus 2. Szokás nálunk, hogy ha nagyot akarunk mondani, mindig Európára hivatkozunk. így történt most is. Újból, szinte ötletszerűen, a nemzetgyűlés elé került a numerus clausus. Mivel ez nagyon fáj Drőzdynak, javasolta az eltörlését. Ámde leszavazták s így szakadt reánk, a liberális lapok szerint, «Európa szégyene». (Ezt úgy tessék érteni, hogy a numerus clausus miatt egész Európa előtt szégyenkeznünk kell.) Igazán nagy hálával tartozunk Európának. Illik tehát, hogy fölötte sokat adjunk a véleményére. Iparkodjunk azért, hogy tessünk neki, hogy hódoljunk és leboruljunk előtte. Kézzel-lábbal törekedjünk azért, hogy kapjunk egy-egy helyeslő fejbólintást, vagy éppen elismerő vállveregetést. Európa ugyanis nagy, hatalmas és méltányos. Nemzeti önfeláldozásunkat, mellyel kultúrájukat évszázadokon át védelmeztük, szépen meghálálta. Pedig nem kisebb ember hívta föl reá a figyelmet, mint — Michelet, a nagy francia történetíró. S a hatalmas Európa szépen lerótta a köteles hálát — Trianonban. Még előbb ölbe tett kézzel nézte, mint gyilkolja legjobbjainkat Kun Béla rablóhada. Nem jött segítségünkre egy újjmozdítással, sőt egy szóval se. Nem hallja elszakított véreink jajszavát, amely pedig immár három éve zavarhatja álmait. Nem látja ennek a jobbra hivatott nemzetnek vergődését, nyomorúságát, szinte haldoklását. Részvétlenül nézi minden szenvedésünket az az Európa, melyre pedig olyan szívesen szeretnek hivatkozni egyesi lapok, ha — szükségük van reá, ha az ő «igazságuk* malmára hajtja a vizet a hivatkozás. Ezeknek a lapoknak persze nem jut eszökbe Európa, mikor nemzeti értékeinkről, nagyjainkről van szó. Nem igen emlegetik Európát, mikor azokról a menekültekről van szó, akik Becsből koholt bűneinkkel kürtölték tele a világot. Eszök ágában sincs, hogy a Kéthly Anna szabolcsi népoktatási statisztikájánál, vagy Hébelt Ede nemzetgyalázó kijelentésénél Európára hivatkozzanak. Talán az ilyen hazugságoknál is föl kellene jajdúlni s odakiáltani, hogy ezek az «elvtársak» ne feketítsenek be minket ilyen rútúl — Európa előtt. Ilyenkor azonban egynek se jut eszébe, hogy Európát emlegesse. . .. Nekünk nem jut eszünkbe soha az az Európa, amely méltánylás helyett legázolt, hála helyett pedig csak gyűlölni tud bennünket. Nekünk semmi szükségünk nincs Európának sein elitélő, sem elismerő Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Gaái Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Napirend szerint következik az indemnitás részletes vitája. A 26 ik §-hoz Ivády Béla módosítást ajánl a személyzet státusának emelése és az alkalmazottak fizetésrendezése tárgyában Szabó Lajos két módosítást nyújt be. Az egyik felhatalmazza a kereskedelmi minisztert arra, hogy az államvasutak üzemben tartására és mozdonyok készítésére 500 millió koronát fordíthassanak. A másik pedig felhatalmazza a kereskedelmi minisztert arra, hogy kölcsönt vehessen fel az országnak elektromos erővel való ellátása céljából, vagy pedig igénybe vehesse a bankóprést. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy maradjon a tárgynál, mert ellenkező esetben kénytelen tőle a szót megvonni. A 26. §-nál a pénzügyminiszter Ivády Béla pótlásának elfogadását kívánja és így a szakaszt pótlással együtt fogadták el. A 27. § t Saly Endre szociáldemokrata és a népjóléti miniszter hozzászólása után változatlanul elfogadják. A 28. § uál Farkas István hibáztatja, hogy az állam a lóverseny céljaira segélyt akar nyújtani. Ezzel a játékszenvedélyt fokozzák. Már csak azért is helytelen volna a segély megadáss, mert ezáltal te temes összegek szabadulnának föl a forgalmi adó alól. Sándor Pál: Nem járul hozzá, hogy az állam a nevezett célokra ilyen nagy összegeket adjon, ez nem szociálpolitika. (Zaj a jobboldalon.) Báró Prónai György kötelességének tartja, hogy védje azokat, akik a javaslat mellett akarnak szavazni. Kijelenti, hogy nem céljuk hajszálnyira sem előmozdítani a játékszenvedélyt, de kénytelen kitérni arra a rendkívül fontos körülményre, hogy a magyar lovaregylet és a magyar ló- tenyésztés a legszorosabban összefüggenek egymással. A magyar félvér lótenyésztés felveszi a versenyt az egész világgal. Ezt bizonyítja a háború is. Már pedig a félvért nem lehet tenyészteni, ha nincs te livér. A magyar lovar-egylet óriási rezsivel dolgozik, amit fedezni kell. Szükségesnek tartja, hogy az állam segédkezet véleményére. Úgy sincs hasznunk sem az. egyikből, sem a másikból. Ne tessék tehát emlegetni Európát, mint valami felsőbb erkölcsi fórumot. nyújtson ezen a téren. A lóverseny fedezi a fajlovak tenyésztésének költségeit. Zeöke Antal: Lóállományunk nagyon silány állapotban van és ezért szükségesnek tartja a lovaregylet fejlesztését. Szükség van a totalizatőrre is, mert ezzel a zugfogadásokat akadályozzák meg. Ezután Huszár Károly visszautasítja azokat a vádakat, amelyeket a Huszárakcióval kapcsolatban politikai és osztálypolitikai szempontból hoztak föl ellene. A 35 ik és 36 ik szakaszt vita nélkül elfogadják. Az elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a holnapi ülés tárgya az indomnitási javaslat harmadszori olvasása lesz. Bethlen gróf reflektál Sándor Pál vádjaira, melyek szerint Magyarországon olyan hazaárulók vannak, akik a románokat bahívták és szerették volna, ha benn maradtak volna. Ilyen hazaárulók Magyar- országon nincsenek. S így semmi szükség nincsen vizsgálatra. A tízes honvédek első qzrednapja. Eger, 1922. augusztus 2. A volt miskolezi 10. honvéd gyalogezred tényleges és tartalékos tisztjei első bajtársi összejövetelük alkalmával — ez év januárjában — elhatározták, hogy augusztus 26 án, illetve 27-én, az 1914. aug. 26-án Tomasow—-Tarnawatka mellett lefolyt ütközet évfordulóján tartják meg az első ezrednapol széles keretek között. A rendezőség különösen nagy gondot fordított arra, hogy az első ezrednapon lehetőleg teljes számban együtt legyen az ezred volt tisztikara, azért mindenkit levélben hív meg az ünnepélyre. F. hó 27-én, vasárnap délelőtt a miskolezi minorita-templomban ünnepi szent mise lesz, amelyet Dömötör György, volt 10 es tábori lelkész végez Bánkövy Kornél, Subik Károly egri érs. titkár, pápai kamarás és Lóránt József volt 10-es tábori lelkészek segédletével. Délelőtt 11 órakor tiszti értekezlet lesz a Korona szálló nagytermében. Ezen első sorban az ezred özvegy- és árva alapját képező vagyon hovafordí- tásáról, a tízes árvaház felépítéséről, az ezred elesett hősei emlékének megörökítéséről, az ezred történetének megírásáról, a későbbi ezrednapok megtartásának ideFolytatják az indemnitás részletes vitáját. »Magyarországon nincsennek olyan hazaárulók, akik a románokat behívták volna.*
