Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-30 / 171. szám
iüiwt *«MU»«tisrt wwa íogaaanfc»I évre 200 "SL — ®SB 70 X. — 1 EBI NBPILBP. Felelőt;*ze?kesKtő: BREZNKY IMRE. liiléklntalt Wceiwni s»go«<*87 Telefon «s*á® 5t. A zöld vörösek. Eger, 1922. július 29. Félig-meddig érett szilvát árúit a kofa. Egy vevő megkérdezi: — Milyen szilva ez? — Kék szilva, kérem alássan. — De hiszen ez a szilva vörös ! — No igen, mert még zöld. (T. i. éretlen.) Ez az anekdota jut eszünkbe, mikor a kommunista, elvek hitvallőira gondolunk, j Az igazi munkások között ugyanis I hivő kommunista alig van, valamint tudatos szociáldemokrata is kevés. Nugy hiba tehát, ha a szervezett munkás és a szocialista szót azonos fogalomnak tekintjük. Azok ugyanis, akik szociáldamokratáknak vallják magukat a sző szoros értelmében — s éppen ezért mint vezetők, bizalmiak, főbizalmiak, vagy pénzbeszedők részt kapnak a szakszervezeti járulékokból — ma szociáldemokraták, holnap kommunisták, majd bolsevikiek, vagy terroristák a szerint, hogy hol lehet «keresni», hol találnak több “földi javai. Aki a munkásosztály között kommunista, az nagyon csekély kivétellel mind bolseviki. Mindezek együttvéve is nagyon csekély részét teszik a munkásságnak. A művelt munkást ugyanis nem lehet a Marx bolondgombáival lóvá tenni. Kivált nálunk nem, aho! hőnapokon át tapasztalhatta, hogy míg a «vezérek> minden földi jóban nyakig ülve dőzsöltek és dorbézoltak : addig az igazi munkások tökön és gersliin tengődve nyomorogtak. Nyomorogta le úgy, mint még sohasem. Hála Istennek, a magyar munkásság jórésze eléggé tanult és művelt ahhoz, i hogy hitelt ne adjon a kommunizmus «világ- j megváltó» tanainak. És ezek a művelt munkások egyszersmind jjő munkások is. Az ilyen valódi jó munkás csak gyűlölheti a kommunistákat, legyenek azok akár szociáldemokraták, akár bolsevikiek. Ezek csak megvetéssel nézhetnek azokra, akik a «haladó» szociáiista erkölcs szerint gondolkodnak s akik az enyém és tied fogalmát a marxi tanok alapján magyarázzák. A kommunisták igen csekély részét teszik a munkásságnak s egyúttal ezek Eger, 1922. július 29. Az indemnitás általános vitája a pénteken délutáni ülésen véget ért és mivel a nemzetgyűlés ma nem tartott ülést, csak a hétfői ülésen kerül a sor a zárőszó jogán való felszólalásokra, valamint a miniszterelnök és a pénzügyminiszter válaszára az indemnitás vitája során elhangzott beszédekre. Azután a Ház áttér az indemnitási javaslat részletes tárgyalására, ami előreláthatóan rövid időt fog igénybe venni és a jövő hét közepén mi den valószínűség szerint tető alá hozzák a javaslatot. Nagy érdeklődést egyedül Eckhardt Tibornak, a Világ, Pesti Napló, Magyar ország, Az Est megszüntetésére vonatkozó határozati javaslata fog kiváltani és mint az előfeltételekből látható, a határozati javaslat keresztül is fog menni, a- menoyiben úgy az Egységes-pártban, mint pedig a keresztény ellenzék a határozati javaslat megszavazása mellett foglalt állást. Úgy a javaslat beterjesztésekor, mirít Peidl Gyulának tegnapi beszéde kapcsán az érdeklődés középpontjába az adóéi legértéktelenebbek, de egyszersmind gonoszak is Ezek közül kerültek ki a terrorfiúk. A másik rész jobbára a ki nem forrott, tanulatlan, fiatalabb munkás-nemzedékből kerül ki. Abból, amely hisz azoknak a lehetetlen elveknek, hisz annak a világcsalásnak, mely föltételezi a minden emberre nézve teljes egyenlőséget. Megállapított tény tehát az, hogy a I szociáldemokrata munkás mindig annál vörösebb, minél — zöldebb. javaslatok kerülnek, amelyek közül a föld* adó javaslat már eddig is nagy hullámo* kát vert föl, azonban a javaslat által előidézett elégületlenségben már eddig is bizonyos enyhülés mutatkozik és ma dél előtt a pénzügyminisztériumban tartott értekezleten ez valószínűleg teljesen el is fog oszlani és létrejön a megegyezés. Az egységes párt a földadó-javaslattal kapcsolatban a hétfő délutáni ülés folyamán értekezletet t-irt, melyen Bethlen István gróf miniszterelnök ismertetni fogja úgy a földadó-, cnint a többi javas- la'ot. Ugyanezen az értekezleten fog állást foglalni az egységes párt a javaslatok tekintetében. A nemzetgyűlés közigazgatási és pénzügyi bizottsága kedden dói. lőtt 10 órakor ülést tart, amelyen a vármegyei alkalmazottak létszám viszonyairól és a jegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló javaslatokat tárgyalják. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága a Kállay pénzügyminiszter által előterjesztett adójavaslalokat kedden, délután 5 órakor tárgyalja. ^-«54 «$$$ ftesfce A nemzetgyűlés munkarendje. Ä Szent Ferenorendiek temploma. ív. A rendház történetírója így jellemzi az elkészült templomot: «Nem annyira pompás, hogy a szerzetesi szegénység miatt visszatetszést keltene^ de nem is annyira dísztelen, hogy az Isten tiszteletére méltatlan hely volna.» Méretei elég tekintélyesek. Hajójának hossza a szentéllyel együtt 477 méter. De alaprajzának és homlokzatának egyszerűsége igazat ad az egykorú, szerény kijelentésnek. A barokk téralkotásnak teljes kifejtését és tökéletes megoldását nem kell messzire keresni? itt Egerben, a minoriták gyönyörű temploma tárja elénk. Mesteri módon érvényesülnek benne a barokk-művészetnek leghatásosabb szerkezeti és díszítési újításai. A minoriták temploma kétségtelenül egyik legmonumentálisabb és nemes arányainál fogva egyik Legszebb barokk-műemléke hazánknak. Erről külön monográfiát kellene írni. Itt csak azt akartam ismét kiemelni, hogy Egerben a barokk- és rococo-művé- szetnek elsőrendű alkotásaiból lehet az ösz- szehasonlítás mértékét meríteni. A Ferencrendiek templomán a barokkművészet sokkal mérsékeltebb, mondjuk takarékosabb. A templom hajóját, az oldalfalakból erőteljesen kiszögellő vaskos pillérek, három szakaszra osztják. A pillérekhez elül páros, oldalt egyes pilaszte- rek tapadnak. A fejlett barokk-stílus érvényesül abban, hogy a függélyes falsíkokat nem zárja le vízszintesen végigfutó I koszorús párkány, — mint a római barokk-templomokban, — hanem a későbbi délnémet és osztrák újítás szerint, a pillérek és pilaszterek a falak mentén árkádokat, a hajó tengelyére függélyesen bolt- öveket hordoznak, melyek cseh boltszakaszokat foglalnak keretbe. A falsíkok ez- i zel megközelítik a boltövek magasságát, i fölemelőbb térhatást idéznek elő és lehe- ! tővé válik az ablaknyílásoknak feljebb to- I lása, az egyenletesen szétáradó világítás | előnyére. A szentély annyival keskenyebb a ha- j jónál, amennyivel a hajó pillérei előre nyomulnak egymással szemben. A homlokzatot és a tornyokat csak : enyhén élezett lapos pillérek és párkányok tagolják. Az ablakoknak magasra feltolt, ! hajlított szemöldökpárkányai egyszerűen barokk jellegűek. Az oromzat síkjába felnyúló félköríves fülkében a szeplőtlen szűz Máriának, természetes nagyságot jóval meghaladó szép szobra áll. Fölötte, két oldalról hatalmas volutákból, lendületes felhajlással emelkedik az oromzat és szinte túlzott erőkifejtéssel támasztja alá a tetejébe helyezett,-szabályosan háromszögű kis timpanont, a rajta levő kereszttel. A vo- luták még egy-egy csavart idomú rococo vázát is hordoznak. Ha Nietschmann volt ennek a homlokzatnak mestere — s a rendház története szerint annak kell tartanunk —, akkor nem lehet tőle elvitatni a helyes művészi érzéket, mellyel a tömör tornyok közt az oromzatnak mozgalmas és hajtásos körvonalaival a gazdagabb barokk ékességet ott alkalmazta, hol hangadó hatást gyakorolhatott a templom egész külsejére. Elmúlt két évtized a homlokzat befejezése után, mikor annak legfőbb ékessége, a díszkapu is elkészült. Akkor, 1793- ban, a kicsapongó barokk-stílus kezdett már lecsillapulni s a klasszicizmus szabályosságának megbódolni. A kosárívvel zárúlt ajtókeret mindkét oldalán egy-egy kifelé fordított falpillér előtt ion fejezetes, karcsú oszlopok
