Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-22 / 18. szám
EGRI NÉPÚJSÁG „Arait ifclsígc tett, asírt ágy politikailag, mint a fisgettei birájág előtt Vállalóra a fMííssígtt!“ Rakovszky beszéde. — Amit tett, még egyszer megtenné. Budapest; 1922. január 22. A nemzetgyűlés mai ülését Bettiik József alelnök nyitotta meg y* 11 órakor. Dinich Victor kéri a Ház határozatképes- ségének megállapítását. Miután nyilvánvaló, hogy a Ház határozatképtelen, elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Bottlik alelnök 7* 11-kor nyitja meg ismét az ülést. Hornyánszky Zoltán kéri a Ház ta,náoskozókepességének megállapí fását. Az elnök azt megállapítja, amely után Prőhle Vilmos megemlékezik a tegnap lefolyt eseményekről. Figyelmezteti a Házat, hogy az ilyen események csak arra alkalmasak, hogy csökkentsék elszakított testvéreink reménységeit. — Ezután a tu ránizmussai foglalkozik. Ennek ő is híve. Nem egyéb ez, mint az ázsiai népek megmozdulása elnyomóik politikája ellen. Megemlékezik arról, hogy a háború folyamán, amidón felemeltük szavunkat hadifoglyaink érdekébén, egyedül Japán volt az, amely nem utasította vissza az intervenciót, míg a többiek azt mondták, hogy legyőzőitekkel nem állanak szóba. Téved Rakovszky, amikor azt mondja, hogy ff Habsburgok uralma alatt a házszabályokat tiszteletben tartották. Ezzel szemben eszembe jut az 1914. évi nov. 8., majd december 31. és az 1916. évi qse- menyek, gróf Andrássy Gyula ekkor for- dűlt először szembe Tisza Istvánnal. A nyugatmagyarországi kérdésekkel foglal kozva azt mondja, hogy a Házban tett kiielentések úgy benne, mint kifelé sokat ártanak az országnak. A dolgok be állítása olyan volt, hogy az csak árthatott az országrak. Leszögezi, hogy a felkelés nemzeti becsület dolga volt. Biztatással és reménységgel töltenek el bennünket a felkelők küzdelme s hogy az mégis eredménytelen volt, azt a külső és belső helyzettől lehet megmagyarázni. Hangoztatják némelyek, hogy az ellenséggel szemben helytelen a megalázkodás. Én is ezen az állásponton vagyok, de ki rneré szeli e viszonyok között felelős tényezőktől azt követelni, hogy szembehelyezkedjék a nagyhatalmakkal? Egyes személyeknek érdekük Nyugatmagyarország felszabadítása. Elismeri Sigray, Héjjas, Prónay, Ostenburg érdemeit, de hogy Sopron visz- szakerüit, nem teljesen az ő érdemük. Sop ron azért maradt a mienk, mert Sopron magyar! i Rakovszky István is foglalkozik a tegnapi eseményekkel. Az elnök részéről kisiklás történt, de méltányolja az elnök helyzetét, mert ideges volt. A többség nagy támadásoknak van kitéve és hiba, hogy ezt a miniszterelnök nem parírozza. Bottlik közbeszól: A házszabályok szerint jártam el és kétszeri figyelmeztetés után vontam meg a szót. Rakovszky pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Az államháztartás 36 milliárdba kerül, amit 13 vármegyéből kipréselni lehetetlen. Hibáztatja, hogy a szövetkezeteket a törvényhozás megkerülésével segélyezi a kormány. Helyteleníti, hogy egyes képviselők vezető állásokat töltenek be ilyen szövetkezetekben, amit a képviselő seggel összeférhetetlennek tart. Majd áttér a királynapokra. Amit ő- felsége tett, azért a felelősséget úgy politikailag, mint a független bíróság előtt vállalja. Amit tett, megtette és még egyszer megtenné hasonló körülmények között. Beszél a cseh jugoszláv egyezményről, továbbá arról, hogy külpolitikai tekintetben semmibe sem vesznek bennünket. Eddig büszkén hangoztattuk, hogy magyarok vagyunk, ma ez ránk nézve teher. A közszabadságok még most sem állottak helyre. A cenzúrát betiltották ugyan, de a postán mégis lefoglalnak lapokat. Elsorolja azokat az okokat, amelyekre a király bejött Magyarországra. A jövetel nem hirtelen történt, azt tanácskozások előzték meg. amelybe bevonták az ország vezető személyiségeit is. Sajnálattal említi itt föl, hogy a lapok királyellenes magatartást tanúsítottak, amire figyelmeztették is a kormányzót. Az ő és Beniczky szerepét úgy állították be, mintha ők a kormányzó úr takíntéiyét akarták volna lejátszatni. Vannak még egyéb hamis beállítások és adatok is a Fehér Könyvben. A többek között szó van arról, hogy Rakovszky és Andrássy akadályozták meg a királyt abban, hogy Tass minisztert fogadja. A dolog úgy áll, hogy a király nem akarta Vasst fogadni! Vass csak azokat a dolgokat mondta el, ami ránk nézve terhelő, de enyhítő körülményeket nem említett. Különben a király ügyben a rendelkezésre álló adatokat nem kívánja nyilvánosságra hozni. HÍREK. Eger, 1922. január 22. Felmentés. A közélelmezési miniszter Hevesvármegye területére a gabona forgalmára és felhasználására, valamint a vámőrlésre vonatkozó rendeletek betartásának ellenőrzésével megbízott Farkas Kálmán főszolgabirót ezen megbízatása alól felmentette. Honpolgári eskü. Belügyminiszteri okirattal honosított Kiinger Emil egercsehii lakos a vármegye alispánja előtt a magyar állampolgári esküt letette. Elmarad a korcsalyaverseny, melyet a Move Egri Sportegylet január 22-re és 24 re tervezett. Az enyhére fordúlt idő ugyanis felolvasztotta a jeget. Ismeretterjesztő előadás. A Kér. Szociális-egyesületben ma (vasárnap) délelőtt V311 órakor Simcsó József tanítóképző tanár tart előadást a hasznos madarak védelméről. Trak Géza h. polgármester, Glósz Kálmán dr., Frank Tivadar küidöttségiieg Budapestre utazott. Trak Géza h. polgármester ma Glósz Kálmán dr. városi tisztifőorvos és Frank Tivadar városi tanácsos társaságé ban Budapestre utazott Az utazás célja, amint értesülünk, az, hogy Eger város is kifejezést adjon állásfoglalásának a belügyminiszter előtt a városi tisztviselők magasabb rangoszíályba való sorolása iránt. Az 1912. évi 58 ik te. ugyanis a v. tisztviselőket eddig meghagyta abban a rangosztályban, amelyben megválasztották őket. Ennek a törvénynek hatálytalanítását kérik most a városok és a tisztviselői kar méltányos fizetési osztályokba való besorozását sürgetik. A Városok Országos Kongresszusa most egy deputáciőt vezet a belügyminiszterhez és azt kérik, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Ház még feloszlása előtt tárgyalja le. Ebben a küldöttségben valamennyi város képviselve van. — Amint értesültünk, a polgár- mester a forgalmi adó ügyében a pénzügyminisztériumba is elmegy, ahol kérni fogja, hogy a 100.000 koronánál nagyobb évi forgalmú kisiparos is kiegyezhessen. A Hsvesm. és Egervidéki jót. Nőegylet választmánya f. hőnap 27-én (pénteken) délután 5 órakor gyűlést tart a Szociális Misszió helyiségében. Az illetékes tagokat ez utón hívja meg az elnökség. Munkásbiztosítási Orvosszakértői Tanács néven orvos szakértőkből álló testületet alakított az igazságügyminiszíer. A Tanács beosztása a munkásbiztosítási Felső bíróság előtt folyamatban lévő perekben indokolt szakvéleményt adni. A Tanács elnökét és tagjait a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértve az igazságügyminiszter nevezi ki. A Jogakadémiai Kör közgyűlésére, amely ma délelőtt 10 órakor lesz, ismételten fölhívja a tagok figyelmét az Elnökség. A Fedóra. Amint már megirtub, az Egri Műkedvelők Köre lázasan készül a «Fedóra« előadására. A darabot a kör drámai hősnője, Hevesi Gusztávné rendezi, aki már nem egyszer bizonyította be, hogy nagy rendezői képességei vannak. A darab komoly és maradandó sikerre számít hat. A szereposztás a következőképen ala kűlt: Romazoff Fedóra — Hevesi Gusztáváé, Sonkareff Olga — Maczky Gézánő, De Tonrnisné — Udvardy Csorna Jenőné. Ockar bárőné — Kolimann Gizi, Ipanoft Loris gróf — Marossy József, De Liriex — Fógel Antal, Gretsch — Nagy László, Rouval — Korányi Adorján, Désiré ko- mornok — Bariss Dezső, Tschileff ékszer- árus — Babócsay Zoltán. Dimitri apród — Petiik Sándor, Czyrill kocsis -v- Kelemen András, Iván rendőrbizíos — Csórja Etele, Lasinsky Boleslas hegedűművész — Búzás Endre, dr. Lorreck orvos — Neme- csek Aurél, dr.Baroíf vegyész — Schweitzer János. Ha végignézünk a drámai ensemble-n, olyan nevekkel találkozunk, mint Maczky Gézáné, Udvardy Jenőné, Marossy József, Nagy László, Patrik Jenő stb., akiknek már a puszta nevük erős biztosítéka a sikernek. — Sajnálattal említjük meg, hogy a kör legkiválóbb jellemkomikusa, Udvardy Csorna Jenő gyásza miatt már hónapok óta hallgat, pedig az Iglói diákokban Odrobina bácsit kívüle más nem tudja lejátszani. Csak ő tudná visszavarázsolni Odrobina bácsit, a diák emlékek egyik legkedvesebb alakját. — A Fedóra előadása február 10 én és 11 ón lesz. A bélyegzetten bankók. Az egri kir. tör vényszék a jan. 17-iki tárgyaláson Halász (Haas) Viktor hevesi bornagykereskedőt és Krupa János hevesi gazdálkodót felül- bélyegezetlen bankjegyek forgalomba hozatala miatt fejenkint 14 napi fogházbüntetésre és nagyobb összegű pénzbüntetésre Ítélte azért, mert Halász (Haas) Viktor az 1920. június havában őcskahordőkat adott el Krupa Jánosnak felülbályegezetlen.bank- jegyekért. — A kir.ügyész súlyosbítás végett, az elítéltek pedig felmentés végett felebbeztek. A hárem testőr. A farsang nincs szórakozás híján. A Fedóra előadását néhány nappal megelőzi «^4 három testőr». Az utóbbi csupa derű és naiv krakélerség, gáláns hazugságok tengere, karöltve jár benne a blazirtság és a prüderia. Horatius Flaccus finom szatírájával csipkedi Herceg Ferenc e darabban a társadalmat, a mágnás-képviselőt, akinek a mandátum az utolsó szalmaszál, a nagyképüsködő újságírót, a félénk borkereskedőt, aki lefelé terrorizál, fölfelé alázatosan hajlong, a kissé blazírt leánytipust, aki elbizakodik a gazdagságban; sőt gúnyolja a »munka» ünnepét is, amiből Herczeg Ferenc burkolt szociális elveit látjuk kibontakozni. Amint már megírtuk, Jakab József rendezi a darabot s ugyancsak ő játssza a férfi főszerepet, Rátky lapszerkesztőt. A rendezés, illetve ügyelés nehéz munkájában Nemecsek Aurél vesz részt. A végleges szereposztás így fest: Pollacsek borkereskedő— Práff Nándor; Pollacsekné, Nyári Rózsa—Fogassy Ödönné; Kosnicsky lengyel lovag—Fógel Antal; Latorka—Nagy Ferenc; Horkay—Pálik Tibor; szobaleány —Piriké; Bálint volontair—Csórja Etele; Flőris báró—Babess Sándor; Nagy alanyi költő—Kelemen Andor; Osernay verekedő szerkesztő—Nemecsek Aurél; Rigó—Man- dics; Kovács—Gaál Ignác, aki a 3. felvonásban a plébánost játssza. Táncrendezők: Galgőczy Barna, Kelemen Andor, Pillér János és------. Vendégek, urak, úrhölgyek. — Az előadás febr. 6 án és 7-én hétfőn és kedden este 8 órakor lasz a Városi Színházban.
