Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-12 / 59. szám

EGRI N1PÜJSÁG az elém kitűzött feladat megvalósuljon és célomat elérhessem, kérem az én Istenem­től erőm és egészségem megtartását és önöktől a támogatást. (Zúgó éljenzés.) A főispán szavaira a vármegye tör vőnyhatősága nevében Bottlik József és Gyuricskó Mihály kisgazda üdvözölte a főispánt. Bethlen István gróf óriási éljenzés között emelkedett szólás­ra : Tisztelt uraim! A pártprogramra egy váltó, amelyet a párt állít ki a nemzettel szemben és amit, ha tud, bevált és külö­nösen beváltja akkor, ha fizetőképes. Nem mindig az a fődolog, hogy mi van és mi­lyen összeg van a váltóra írva, hanem az a főkérdés, hogy ki állítja ki azt a vál­tót, ki annak a váltónak az aláírója? Még egyre figyelmeztetem önöket: a pro- grammok,mint mondottam, szépeket és jókat tartalmaznak, gyakran fizetni képes az a párt, amely a váltónak a kibocsájtőja, azért hasznos munkát a nemzetgyűlésen teljesíteni nem tud, vagy nem oly mérték­ben, mint a hogy azt ígérték, mert nehéz­ségek tornyosulnak működése elé, miket leküzdeni nem képes. Tehát még el kell távolítani azokat az akadályokat is, ame­lyek a pártok sikeres működése elé tor­nyosulnak. Ha azt keresem, hogy melyek azok az akadályok, azt kell felelnem, hogy első sorban az egység hiányzik a magyar nemzetben. Nemzetközi „mise“. Eger, 1922. március 11. Ostoba plakátok jelentek meg pár nap előtt az utcasarkokon. Valami rikító rörös figura alatt ez a felírás: «Bécsi nem&etlcözi mise 1922. március 19—23. Mindennemű felvilágosítással szolgál a bécsi misehivatalt. A német * *Messe* szót «misére« fordí­totta valami tökéletlen fráter. Olyan em­ber, aki nem tudta, hogy régente vasárna­pokon tartották a sokadalmat a templom körül, mise után. A Messe szó, mint fo- galomjelzó, így csúszott át a vásár fogal­mának megjelölésére is, de persze ekkor már nem jelentette a templomi mise-áldo­zatot. így keletkezett nálunk is az Ur nap­jának elnevezése: a vasárnap szó, mely tulajdonképen vásár-napból lett. Tudva­lévő ugyanis, hogy régente, a XI. század nyára jövedelmezőnek tartották, mert akárhány olyan iparos volt, aki végigjárta az akkori iskolákat s lehetett volna hiva­talnok, mégis a mesterséghez fordúlt. Rendszerint átvette atyja üzletét, amely gondtalan életet biztosított neki. Pedig — a maiakhoz viszonyítva — milyen nevet ségesen csekély volt az ipari termékek ára! Telekessy István egri püspök 1704. okt. 13-án (tehát háború idején, a Rákőczy szabadságharca alatt) egynémely árúnak értékét a következőképen állapította meg: Rénes frt. Den. Egy eöreg**) irhás ködmön 4 80 Egy rókával béliéit mentéiül' 1 80 Egy ködmön csinálástul, ha bőrt cérnát, pamutot ád a gazda — 60 (NB. l rhénes forint 2/a tallér voltkb. 60 krajcár értékkel.) * Eöreg saru (nagy csizma) 1 20 Eöreg csizma borjú bőrbűi • 1 36 Középszerű saru (kisebb csizma) — 90 Fél talpallás — 12 Fejellés, ha mindent a varga ad — 72 Kisded saru (kis csizma) — 50 Eöreg szattyán csizma 1 20 Egy pár öreg talpaüás, ha az ő talpát levetik — 42 Egy öreg választott ökör bőr 2 50 Egy öreg ökör bőr kikészítése 1 — **) Az öreg bzó itt azt jelenti: nagy. (Vége következik.) első felében, több község járt egy temp­lomba s a falvak népével jó üzletet lehe­tett csinálni istentisztelet után, a templom körül. Ezen aztán I. Béla király segített, aki a vasárnapi áhítat mentése céljából szombatra tette át a vásárokat. A pihenő, a hetedik nap elnevezése azonban már megmaradt vasárnapnak. Ez különben abból is látszik, hogy nálunk az első munka nap, a hét bevezetője, feje: a hétfó elnevezést viseli. Nem rosszakaratról van tehát itt szó, hanem ostobaságról, molyén iparkodtak segíteni, új hirdetés szalagot ragasztva át a plakátokon. Ez a szalag már azt mondja helyes fordítással: «Bécsi nemzetközi vásár....* A Kér. Sajtószövetkezet kölcsönkönyvtára. Eger, 1922. márc. 11. A Kér. Sajtószövetkezet kölcsönkönyv­tára, amely tavaly májusban nyílt meg, igen nagy méretekben fejlődik. Amellett, hogy minden értékes uj könyvet beiktat és a tagok rendelkezésé­re bocsájt, régi értékes munkákkal is bővül. A múlt heti szaporodásból csak a kö­vetkezőket említjük meg: Berzeviczy: Az abszolutizmus kora I.; Nitti: Nincs béke Európában; gróf Apponyi Albert: Emlékiratai I.; Ottlik: A Marxizmus társadalomelmélete; Szabó L.: Mi okozta az összeomlást és a forra­dalmakat? stb. stb. Szaporodott továbbá Jókainak újabb hatvan kötetnyi munkájával; 15—20 drá­mai művel; Hevesi: Magyar dekameron- jával; Justh, Tolnay, Vadnay, Pálffy regé­nyeivel stb. A tagok rendelkezésére áll most már a régi nagyértékű tudományos munkákból: Gracza : 1848—49-diki szabad­ságharcunk története öt kötetben ; Arany János Prózai dolgozatai; Müller Miksa Fel­olvasásai a nyelvtudományról: Nisard: A francia irodalom története ; Fraknői: Ma­gyarország a mohácsi vész előtt; stb. stb. Beiratkozni bármikor lehet. Havon- kinti díj még mindig C3ak 10 korona. HÍREK. Eger, 1922. március 12. Napirend 1922. márc. 12-én. a Természetbarátok Turista Egye­sületének kirándulása indul, a Hevesmegyei Tűzoltó Szövet- vetség választmányi- és közgyű­lése a Vármegyeházán, a Róm. Kát. Iskolaszék gyűlése. Nemzeti ünnepség a Kér. Szociá­lis Egyesületben. Értekezlet a Városházán a Czakó- féle művész-est tárgyában. Szülői értekezlet az állami fő­reáliskolában. az Egri Munkás Testgyakorló Egyesület közgyűlése. Az egri képzőművészek értekezlete A Kát. Legényegylet kultúrdél- utánja. Vucskits Jenő előadása a főreál­iskolában. az egri iparos ifjúság műkedvelői előadása. D. e. 7 órakor » » 10' » »: VíH » » » » » » » 11 » D.u. 3 » » 5 7> » 6 Este 8 » A forgalmi adó kiterjesztése. — Javaslat a pénzügyminiszterhez. — Az adót kevés magyar szereti. A leg­több ember útálja, gyűlöli, vagy legalább is csöndes megvetést érez iránta. Érthető ennélfogva, hogy a forgalmi adót is álta­lános felháborodással fogadták az egész vonalon. Ez az ellenszenv — azt hiszem — leginkább onnét van, hogy az adó ki­vetésénél nem jártak el megfelelő körül tekintéssel. Pedig Stein Lőrinc híres jog­tudós és közgazdasági író, aki ezt az a- dőnemet annak idején elnevezte, bizonyá­ra nagyobb területen akart mozogni a forgalmi adóval. Nálunk sok adóalany ki­bújt alóla, akiket az alábbiakban van sze rencsém előterjeszteni. A m. kir. pénzügyminiszter úrnak ki­kerülte a figyelmét ennél az adónemnél; a napraforgó, a forgószél, a forgatag v. örvény, a forgópisztoly, a forgótőke, a sok forgó virágzatú növény, a magyar kucs­mák és csákók forgója, a forgalmi za var, a malomkerék stb. stb. Forgalmi adó alá kellene esnie a földgolyóbisnak is, mely állandóan forog; azután a gaval témák, aki a lányok körül forgolódik; a fordulatos stílusú írónak ; Faludy Ferenc tForgandó szer emse* c. költeményének, hogy mély tiszteletei alulírott csekélysé­gemről no is szóljak. Forgó Sergiuse. Vándor-darvak a kék azúrban. Tán senki- se látta. Nem olyan nagy esemény a da­ruk érkezése, daruk távozása. Mosolygós márciusi délben úszott el felettünk a ván- dor darvak V betűje. Jöttek és eltűntek a kék azúrban. A Duna felé mentek, vagy a Tisza felé. Néma csöndben szelték át a szárnyak a levegőt. Nem hirdette a ma- gyár tavasz érkezését a daruk szólása. Mert ők a Bodrog árterei felé szálltak, üzenetet vittek a tavasztváró magyaroknak. Személyi hir. Bobory György dr. fő­ispán és Isaák Gyula alispán részt vett Borbély Maczky Emil főispáni beiktatásán. Bobory György dr. az ünnepségről Buda­pestre utazott hivatalos ügyek elintézése végett. A törvényhatósági bizottság tavaszi köz­gyűlése. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága f. hő 21-én délelőtt 10 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a vár­megyeház nagytermében. A tárgyjegyzék fontosabb pontjai a következők: Kecske­mét városának átirata az egységes kor- mányzőpárt megalakítása ügyében (4. p.) Győr- és Komárom vármegyék törvény- hatósági bizottságának átirata a cigány- kérdés országos rendezése ügyében (5. p.) Gömör- és Kis Hont vármegye törvény­hatósági bizottságának átirata a vármegyei alkalmazottak ingyenes gyógykezelése tár­gyában (6. p.); Budapest törvényhatósági bizottságának átirata a megszállott terü­leten lévő műemlékek megmentése tár gyában. A törvényhatósági jelleget kérelmező ren­dezett tanácsú városok ankétje. Trak Géza h. polgármester f. hó 13 án, hétfőn, Buda­pestre utazik. Kedden, 14-én, részt vesz azon az ankéton, amelyet azok a városok tartanak, amelyeknek törvényhatósági jog­gal való felruházása érdekében a Magyar Városok Országos Kongresszusa állást foglalt. Az értekezleten részt vesz a bel­ügyminisztérium városi főosztályának fő­nöke, Diószeghy János belügyminiszteri tanácsos is. Elmarad a képviselőtestület f. hó 14-ére tervezett közgyűlése. Trak Géza h. polgár- mester budapesti útja miatt a f. hő 14-di- kére, keddre, tervezett városi közgyűlés elmarad. A műveltség terjesztéséért igazán lelkes munka folyik Egerben. A mai nap például délelőtt 11 órakor a főreáliskola szülői ér­tekezletének keretében Beretzky Lóránd tanár tanár tart előadást «A testi nevelés­ről« ; ’/23-kor Breznay Imre beszél a régi Egerről a Cifranegyedi földmives ifjúsági egyletben; 5 órakor a Kát. Legényegylet­nek lesz kultúrdélutánja, 6 órakor a fő reáliskolai ismeretteljesztő előadások so­rán Vucskits Jenő értekezik a «művészet fizikája és metafizikája» címen, végül este 8 órakor az iparos ifjak ismétlik meg a Sárdi ház előadását a Városi Színházban. A Katolikus Legényegylet jövő vasár­nap, f. hó 19-én d. e. 11 órakor tartja 62. évi rendes közgyűlését és a szokásos is­merkedési estet, melyet f. hő 12-dikére hirdetett. Eljegyzés. Egedy István eljegyezte Fi- czere Terikét Borsodivánkáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom