Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-29 / 24. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 11 ijii i mim i iMiirwiavgiiBiniidi Tfiiíiimriiviiiitiiniiii ifi rrfrírr t uítiriinnrr nr a ...~t ir~irnrinrriTnpnrTn^wnTTirfiiw^ M egválasztották a 20-as bizottságot. Nem szabad megengedni, liogy a tőkések szedjék le a kézműipar gyümölcseit. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök 7*12 órakor nyitotta meg. Az elnöki bt-jelentősek után Schlachta Margit szólalt foí ás beterjesztette több város és egyesület memorandumát a nők válasz tójog« ügyében. Tizennégy interpellációt jelentettek be, amelyekre 2 órakor térnek át. Napirend előtt Kiss Menyhért szemé lyes kérdésben szólalt föl, azután a Ház áttér a 20-as tagú bizottság megválasztá Sára, amely letárgyalja a választójogi törvényjavaslatot és a nemzetgyűlés előtt érvényesíteni fogja állásfoglalását, A kisgazdapárt részéről Dömötör Mi- I hályt, Gömbös Gyulát, Hencz Károlyt, Ko- j váes J. Istvánt, Kormos Lajost, Meskó i Zoltánt, Rubinek Istvánt, Simonyi Semadam j Sándort és Nagyatádi Szabót delegáhák. í A keresztény pártból Ernszt Sándort, Szijj Bálintot, Gerencsér Imrét, Halier Istvánt és budapesti Szabó Józsefet választották meg. Az ellenzék (Friedrich párt) Beniczky Ödönt, Homonnay Tivadart, a független kisgazdapárt Rassay Károlyt, a dómokra ta párt Vázsonyi Vámost delegálta. A disszideosek Fáy Gyulát és Kara fiáth Jenőt küldték a 20 as bizottságba. A legkevesebb szavazatot kapta Beniczky ős Vázsonyi. Ezután áttértek az ipartörvény revíziójának tárgyalására. Pálffy Dániel sajnálattal állapítja meg azt a tényt, hogy 37 évnek kellett eljönnie ahhoz, hogy ez a kérdés a Ház alá kerülhessen. Részletezi a kézműipar fejlődésének történetét. Már az Árpádok idejében, N-gy Lajos és Mátyás király alatt is álltak a céhek, amelyek az állam erkölcsi életének a vallásosság ős hazafiasság szempontjá ból oszlopai voltak. Elmondja, hogy az állam a múltban csak a gyáriparnak kedvezett, a kisipar teljesen a háttérbe szorult. Fölemlíti, hogy a háborúban a gyáriparosokat fölmentették, do a kisiparost behívták, aki azután a háborúból teljesen lerongyolódva került haza, hogy tönkre ment egzisztenciáját újra talpraállíthassa. A Magyarországon élő 300,000 kézmű- iparos csaladot tisztességes megélhetési feltételekhez kell juttatni. Nem szabad megengedni, hogy a tőkések szedjék le a kózmű-ipar gyümölcseit. Az önálló egzisztenciákat szaporítani kell. Ne legyen az ipari pálya szégyenletes, amelytől az intelligens elem visszahúzódik. Kéri ez ipartesiületek kiépítését; a mesteri vizsgát föltétlenül szükségesnek tartja. A tanoncokat vallásoktatásban kell részesíteni, rá kell szoktatni őket arra, hogy iskolába járjanak. A javaslatot teljes egé-zeben elfogadja. Az elnök ezután napirei.dl indítványt tesz. A legközelebbi ülés f. hó 30 án lesz, melynek tárgya az ipartörvény tárgyalásának folytatása és a munkáspónzíárakről szóló törvényjavaslat lesz. Kis hírek a nagy világból. Eger, 1922. január 28. Anglia hatalmába keríti Lengyelország iparát. — Egész Európának védekezni kell az oroszországi járványok ellen. — Németország nem adja ki a háború , «vótke&eit«. — Tegnap eltemették a pápát. — Még nem állapították meg Károly király apanázsát, — Északi légáramlat okozza a nagy hideget. — A Matin megvádolja Svájcot, hogy ridegen bánt Zita királynéval. — Szerbia szereti Orosaorszá got, de a mostani kormányt nem ismeri el. — 83 halottja van a d^breczeni infiu enza-járványnak. — A szegedi iskolákat bezárták influenza járvány miatt. — A cseh hadvezetőséget vád alá akarják helyezni. — Az orosz kormány megfosztja állampolgárságuktól az elmerekülteket. — A liszthivatal 7 fótisztvis8lőjét letartóztatták. — Ma fejezik be az egyetemen a behatásokat. — A Hangya újból 400 milliót kórt a kormánytól. —- Svájci tőkét ajánlanak a Balaton vidék föllendítésére. — Hlinkáék beadták indítványukat a tót autonómia kimondására. — Kairóban utcai harcok voltak. — A milánói Szt. Ambrus székesegyházat kirabolták ős Szt. Ambrus koporsójából a drágaköves ereklyéket elvitték. — 50%-kai csökkent a német pos taforgalom. — A francia kormány engedélyt adott Károly király gyermekeinek arra, hogy Párisban kiszállhassanak. Ilii IIIIIMIIITMmi |jH|i| I Ilin IMI I» IM *1 III HT Ulli Kézrekerültek az orgoványi ós az izsáki zsidó-üldözések tettesei. Budapest. A rendőrség letartóztatta Paíay Nándor volt mérnök-főhadnagyot, aki annak idején részt vett Neubacher Izidor kereskedő, gyufagyári igazgató 1919. évi november hó 22 én történt maggyilkolásában. Amint értesülünk, az orgoványi és izsáki zsidó-üldözések tetteseit is sikerült kinyomozni. HÍREK. Eger, 1922. január 29. Kedves gesztenyés néni, ki ott árulgattál hajdanában danában a Líceum sarkán, hová lettől? Kerostelek tegnap, az eszembe jutottál, hogy zseibre- tett kezekkel kellett járnom. . . Milyen jő lenne most, gondoltam egy hatos árát venni parázs gesztenyéidből, hazáig melengetném vele a kezem, otthon meg a gyerekek is, bogy őrölnének neki. De nemcsak ón kerestelek, hanem a csöppnyi líceumi nebulók is, akik igy négy óra után körülál- lották az «üzletedet* és bámulták a haj színű, sárga pántlikás gesztenyéidet, ama lyek ott pihentek a sütő tornácában. Vágyaiknak az volt a Csimborasszója, hogy ehessenek a gesztenyéidből ós igazán irigyelték azokat a társaikat, akik 1—2 vörös krajcárt kaparásztak elő a kabátzsebekből vagy a tolltartókból. Bizonyosan kerestek már a jégre igyekvő gavallérok is, akik hanyag eleganciával dobtak oda a zöld asztalkádra egy gyönyörű zenéjű ezüst forintot ós te adtál érte kát nagy staniclirai, akkorával, hogy alig tudták belegyömöszölni a kabátjuk zsebébe. Fölkerestek már gondolatban a korzózó kisasszonvkák is; akik olyan bájosan vették ős ették a karmantyújukba dugott marónit. Jajj, kedves jó gesztenyés néni, de jő mindezekre visszaemlékezni, bár a szivünk is megfájdul belé. Nem teremnek már a’szatmári, nagybányai gesztenyések nekünk, sem az olasz ligetek maróid fái. Jő már nekünk a tök mag is, annyira lefokoztuk az igényeinket. De azért várunk, visszavárunk jő gesztenyés néni, bár igaz, hogy a tökmag tói a gesztenyéig még igen hosszú utat kell megtennünk! Bencze. ■ A képviselőtestület közgyűlése. Eger város képviselőtestülete f, hó 31-ón, kedden délelőtt 10 órakor a Városháza nagy ütésw——khb»———m—bmm——auaac——b* termében tartja rendes havi közgyűlését. A tárgysorozat fontosabb pontjai a köret kezők: Előterjesztés az állandó választ mány és a pénzügyi szakosztály ujjáala kítása iránt. (2—3 pont.) — Az 1922, évi költségvetési előirányzat. (4. pont.) — A jogügyi szakosztály javaslata a rn. kir. földmivelésügyi minisztérium részére rí- pária-telep létesítésére bérbeadóit területre vonatkozó szerződés tárgyában. (6. pont.) — Előterjesztés az úgynevezett termelők piaci elárusításl idejének megállapítása iránt (8. pont.)— Szabályrendelet tervezet a túlórái munkadíjakról (13. pont.) — Jelentés a csapatkórházi fertőző épületnél történt földcsuszamlás tárgyában. (23 pont.) — Az Országos Földbirtok rendező Biró ság végzése a gróf Károlyi Mihály féle földbirtokból Eger város földműves lakossága részére megfelelő parcella biztosítása tárgyában. A Három Testőr. Városszerte általános érdeklődés előzi meg «A Három Testőr* előadásait. A főszerepet, Lizát, Székely Margit játssza, a szobalány Csoltkó Piriké. Legutóbb közölt hírünkből ugyanis e két szereplő neve sajnálatos véletlen folytán kimaradt. Az együttest pompásan kiegé szí'i Vásárhelyi Géza, a kiváló buffóko- mikui, aki «Latorka* szerepét játsza. A három testőr előadása február 6 án, hétfőn és 7 én, kedden lesz. Jegyek már élővé telben kaphatók a Tisztviselők Fogyasz tási Sző vei kezeiében. Az első előadásra már minden páholy elkelt. Trombita-kultusz. A trombitasző nagyon kellemes a fülnek, ha nyári fűszeres illatú estéken hallgathatjuk jótávolból. Ilyenkor csupa költészet a hangűlat és az ember szinte szentimentálissá' válik. Még sajnálja is, amikor elhallgat a trombitaszó. De a közelben recsegő trombita fülsértő szava belemarkol a dolgozó ember idegszálaiba, gúzsba köti gondolkozőképességét, nem tud dolgozni. A riogó trombita bele karmol az agyvelejébe és még csak nem is tud menekülni. A trombitasző kajánűl röhögve mindig a nyomába kúszik. Egy szónak is száz a vége: a dolgozó, agyával dolgozó embert akadályozza munkájában a trombita, különösen akkor, ha ezt a hangszert nem zeneművészek, hanem cserkészek, gyermekek és más trombita- kedvtelők fújják az ablakunk alatt, a házunk mögött s nekünk sajnos, nincs annyi jogunk, hogy azt mondjuk: «Kérem, ne tessék itt fúdogálni«. Ő joggal válaszolhatja: «Kérem, a levegő az közterület«. Gárdonyi Géza írónak nap nap után át kell szenvednie a trombita élvezés tantaluszi kínjait. Figyelmetlen gyerkőcök és tapintatlan nagyok a háza körül terhelik meg a levegőt a rózöblű trombita rikoltó- zásaival. Kérjük a javíthatatlan, trombita kultuszt űző, kis ős nagy tekintélyű személyiségeket, vonúljanak más vadászterületre, a trombitával, valami napos, derűs oldalt keressenek maguknak a város túlsó végén, ahol nem fagy be a trombitába a hang. Mert Gárdonyi Géza írói munkás sága tán csak többet ér, mint a trombitálás nemes művészetének Gárdonyi háza előtt való elsajátítása. Vagy tán épen eb ben rejlik az érték: «Gárdonyi háza elolt tanültara meg trombitálni!« Higyjék meg kis és nagytrombitások, hogy messziről, legalább is 2 kilométer távolságról még a tutúlgató kísérletezés is — élvezhető. Ehhez tartsák magukat. A főgimnáziumban ma d. u. 5 órai kezdettel Szabó Ferenc tart előadást Test gya korlat és a svédtorna lényege címen. Az előadás, melyet a tanulók mutatványai kísérnek, a földszinti tornateremben lesz. Az idei aratási és cséplési munkálatok ügyében rendeletit adott ki a földiái velős- ügyi miniszter. E szerint az ilyen munkásnál megszállott területbeli lakosokat csak akkor szabad alkalmazni, ha a belföldi munkaerő hatósági munkaközvetítés útján nem volna biztosítható. Kiemeli meg a rendelet, hogy elsősorban helybeli, aztán a szomszédos községek lakói szerződ- tetenOdk, 3
