Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-28 / 23. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasáf- és ünnepnap 5 K. Eger, 1922jasműr 28szombat. OIX évi. 23 s» 3i«S6**iési dijat postai sxilütáss «< %*a* és félévi előftsetést nem fogadnak el. U&efótd évre 160 K. - Egg hör» 60 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N AY IMRE. üSKfxetttóiéfí t Eget, Liceesss, KlsWvitalt Líceum! agondi. Telefon «x«int II. Ä nemzet legjobbjai «sak választás űtjáu emelhetők ki a tömegből. Ezt olvassuk egyik közkedvelt tővárosi napilapban. Mit jelent ez a kitétel? Azt, hogy most tárgyalják széliében hosszában az új választói törvényt és most foglalkoznak a főrendiház kérdésével is: ennélfogva magasztalni kell a «választást«, mint olyan szert, amely mindenre jő, amely mindenen segít. A demokratizmus, nagyon jól tudjnk, beletartozik a mai kor szellemébe. Tisztában vagyunk avval is, hogy a mai korban nem lehet — sőt nem is szabad — annak ellenére kormányozni. Ez olyan kellék ma a politikában, mint életünkhöz a levegő, mint a növénynek a napfény, vagy nedvesség. Ezek nélkül nincs emberi, állati és növényi élet; demokratikus elvek nélkül nincs életrevaló politika. Csakhogy itt is hiba van. Éppen olyan hiba, mint a magyar liberalizmusnál volt. Túloznak vele. Hiába, ez már hozzátartozik a magyar ember természetéhez. Nagyító üvegen nézünk mindent. Jót és rosszat egyaránt. így vagyunk a demokratizmussal is. Igen nagy adagokban ajánlgatják. Túlságos nagy adagokban. Azt tartják, hogy máskép nem élhet a nemzet. Pedig ha jól megfontoljuk a dolgot, hamarosan rájövünk, hogy a levegő is csak úgy alkalmas az emberi és állati élethez, ha a megfelelő arányban van benne éltető oxigén. Máskülönben úgy járna az élet, mint a túlságos gyors járásra beigazítoít óra: befutja a huszonnégy órát 10—20 perc a- latt. A tüzes napfény kiperzseli, elégeti, — a sok nedvesség pedig elrothasztja a növényt. A természet minden túlzást vaskövetkezetességgel torol meg. Ilyen a történelem is, a politika is. Vigyázzunk tehát, hogy a forró demokratizmus meg ne égesse a szánkat úgy, mint a tüzes liberalizmus megégette. Adjunk csak belőle olyan adagot, amelyet raegbír és feldolgozhat a nemzet szervezete; amelyet haszonnal értékesíthet az ország. Máskülönben ugyanis fölperzseli, kiégeti, elrothasztja a nemzeti életet. Ugyanezt a bölcs mérsékletet parancsolja különben a természeti törvény is, amely nem tűr meg ugrást. A nagy tömegeket először nevelnünk kellene a politikai jogok gyakorlására. Nevelnünk úgy az iskolában, mint azon kívül is a társadalomban. Akkor várhatunk tőle józan, tudatos, megfontolt és önzetlen politikát. Máskülönben — nem. Egyszer már megcsináltuk ezt a túlzott és hirtelen demokratizmust Széchenyi ellenére... Akkor is majd belepusztultunk. Ha most ismét megcsináljuk: föltétlenül belevész a magyar nemzet. Hiszen hogy az általános, egyenlő, titkos csak ritka esetben válogatta ki a «nemzet legjobbjait« : azt bizonyítani is fölösleges. Bizonyítja a nemzetgyűlés. Mindenki köteles közmunkát végezni. A belügyminiszter radikális törvényjavaslata. — Benyújtották a választójogi törvényjavaslatot. — Tárgyalás alá került az ipartörvény revíziója. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) Eger, 1922. jan. 26. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Boitlik József alelnök 10 őrá 50 perc kor nyitja meg. Az elnöki bejelentések után Klebelsberg Kunő gróf beterjeszti a nemzetgyűlési képviselők választásáról szőlő törvényjavaslatot és kéri, hogy a Ház egy 20 tagú bizottságot küldjön ki, hogy a Ház a javaslatot már a legközelebbi ülésen tárgyalhassa. Boitlik: A házszabályok idevonatkozó paragrafusa módot nyújt arra, hogy ilyen bizottság kiküldessék. Klebelsberg beterjeszti a közmunkákról szóló törvényjavaslatot, nemkülönben a Szent István községrósznek Baja városához való csatolás tárgyában benyújtott törvényjavaslatot is. Kéri e javaslatok bizottságok ele vaió utalását. A javaslatokat a közigazgatási bizottságnak adták ki. Ugrón Gábor megállapítja, hogy az ülés késői megnyitásának oka a soron lévő jegyzők távolmaradása volt, akik még most sincsenek jelen. Kéri az elnököt: saját hatáskörében tegye meg a szükséges lépéseket. Bottlik alelnök a jegyzők távoknara- dásáért kéri a nemzetgyűlés elnézését. A jegyzők távolmaradását nagy kimerültségüknek lehet betudni. Kutkafalvy Miklós ős Csernyus Mihály képviselők sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt, melyre a Ház i/z2 után tőr át. Azután harmadszori olvasásban elfogadja a Ház az indemnitási javaslatot. Beterjesztik az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslatot. Napirend szerint következett az ipar- törvény revíziójának tárgyalása. Früh- wirth Mátyás előadó elmondja, hogy a törvényjavaslat kiterjeszkedik az iparűzésre és a tanoncnevelésre. A szociális rósz, mely a munkaadó és a munkás viszonyát szabályozza, külön javaslat formájában kerül a nemzetgyűlés színe elő. Ezzel a javaslattal megvalősúl az a rég óhajtott reform, hogy az iparűzést képesítéshez kössük. Ez a törvényjavaslat, mely három részből áll, az iparosok földbirtokreformja. Az első rész az iparűzés általános föltételeivel foglalkozik, a második a tanonc- nevelőssel, a harmadik a büntető szankciókat és más rendszabályokat tartalmazza. Drózdy Győző helyteleníti, hogy ezt a törvényjavaslatot csak a 12-ik órában terjesztették be. Több időt kellett volna szánni e korszakos javaslat letárgyalására, hogy az iparosságot újabb 30 esztendeig megnyugtassák. Szívesebben látta volna, ha a nemzetgyűlés revízió helyett önállő ipartörvénnyel lépett volna a Ház elő. Egy ilyen ipartörvénynek először is arra kellene törekednie, hogy a munkaalkalmat növelje s hogy az ipart lendületesen segítse fejlődésében. Ezután részletes bírálat tárgyává teszi a törvényjavaslatot. A 12 ik szakasznál kifogásolja, hogy a cím- és cégfestő ipart elválasztották a szobafestő ipartól, holott e kettő együvé tartozik. A harmincegyedik szakasznál helyteleníti, hogy a köszörűs és késes ipart egy kalap alá veszik. A késes lehet köszörűs, de ez nem mindig áll — megfordítva. A 41 ik szakasznál tiltakozik az ellen, hogy a manikűrözési és kozmetikát — iparnak minősítsék, mert az a komoly ipar ős az iparosság önérzetét sérti. Ezután gróf Klebelsberg Kunó tőr- - vényjavaslatot terjesztett be a közérdekű munkák teljesítéséről, amely kivonatosan a következőképen hangzik: 1. §. Az állam polgárai közmunka teljesítésére kötelezhetők. Ezek a közmunkák a közhatóságok, közintézmények, közhivatalok közérdekű fenntartására, vagy az országra irányuló elemi, vagy más csapások elhárítására szükségesek. 2. §. Közmunkára nem kötelezhető az„ aki életének 18-ik évét még nem érte el és a 65-ik életévet már betöltötte. A 21—23-ik éves korban legfeljebb 24 hónapon át tart egyfolytában a közmunka, de szükség esetén ezt a korlátozást nem veszik figyelembe. 8. §. Aki közérdekű munkát teljesít, az a megfelelő közhivatal, vsgy kczintéK
