Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-16 / 62. szám

EGEI NÉPÚJSÁG

2

Versailles, Trianon felé: A békekötést nem mi csináltuk! Az ország a mienk! A magyarság itt ül a padokban és lesz idő, hogy eljön a nagy számadás ideje!»

De engedjétek meg, ti iskola-padok hősei, hogy mielőtt magasztos szabadságünnepetekről írnánk, üdvözletét küldhes- sünk a csehek, románok, szerbek, osztrákok jármában sínylődő kis magyar diákok felé, ők ezen a napon kabátkájuk alá tűzték a nemzeti kokárdát és amikor a tanár urak az osztályok éjé léptek, csaklehorgasz- tották fejüket és csöndesen sírtak. S a tanár urak sem tudtak egy szót sem szólni : együtt zokogtak diák-pajtásaitokkal a Lajta mellett, a bácskai földön, Er* délyországban, északi hegyek fölött, havasok alján.

Mi ezt az üzenetet küldjük feléjük a ti nevetekben:

«Elmegyünk hozzátok,

Rab magyar diákok!»

Az egri iskolák márc. 15 iki ünnepségéről alábbi tudósításunk számol be :

Az érs. tanítóképző

d. e. 10 órakor tartotta szabadság-ünnepét az intézet zenetermében. Az ének- és zenekar nyitotta meg a Himnusszal és fejezte be a Szózattal. Vigh András II. é. növendék a Talpra magyar-t, Gsószó Ferenc IV. é. pedig Kiss Menyhértnek Feltámadunk c. költeményét szavalta el. Mikolka István III. éves Kossuth beszédét adta elő Szeged népéhez, majd részleteket olvastak fel a Kossuthről és Rákóczi ről írt pályadíjnyertes munkákból. A jutalmakat Csanády László dr. igazgató osztotta ki nagyhatású beszéd kíséretében. Egerváros közönségétől (200 K) és a Hevesmegyei Takarékpénztártól (200 K) ju talmat nyertek: Nagy István III. é. a magyar történelem és Kacsmarik Ödön IV. é. a magyar irodalomtörténet legszorgalmasabb tanulásáért; Wilhelm János II. és Mikolka István III. ó. növ. Kossuth be sződjének előadásáért; Karczag Gyula és Csörögi József IV. évesek pályamunkákért, Csószó Ferenc és Kacsmarik Ödön IV. évesek alapos bírálatokért. — Az e gesz ünnepséget a hazafias lelkesedés, a a bensőség és tartalmasság jellemezte.

Az Angolkisasszonyok intézeteben

délelőtt 10 órakor tartották meg a taní- tőnőképző-intézet, a leánygimnázium és a felsőkereskedelmi iskola március 15 dike- nek ünneplését a díszteremben. A Himnusz eléneklése után Szócskái 1920. március 15. című versét szavalta el zeugzetes magyarsággal Szedlák Ilona, tan. kép. IV. o. t Langer «Talpra magyar !*-ját a gimnázium és felsőkereskedelmi iskola kara énekelte valóban figyelemreméltó tekniká- val. M. Benes Anna dr. «Magyar lányok márciusa» címmel tartott felolvasást, amelynek nőies lírájából a hazaszeretet tüze á- radt ki és a történelem magyar asszonyait és leányait állította példaképül e szomorú kor magyar márciusának leányai elé. A gimnázium és felsőkereskedelmi énekkara ezután Révfy «Kerekedik a szél — Nincs egyetlen jóbarátunk» c. kesergő dalait é- nekelte. Szilágyi «Székely tavasz 1920-ban» c. versét Mednyánszky Gizella felső ke- resk. isk. IV. oszt. tanuló szavalta, őszinte tolmácsolója volt a költemény szópsé geinek. A tanítónőképző énekkara kuruc- dalokat énekelt. Sajó S. «Magyarnak lenni» c. versét Bortnyák Viktória gimn. VII.

o. t. interpretálta színes, nagyskálájű sza- való-készsógeel.- Az utolsó szám Meiszner drámai mélységű «Hiszekegy»-Oj volt, mely folytonosan emelkedő zenei hullámverésével egy szeptimen akkordban viharzik el s melyet a tanítőnőképző intézet énekkara énekelt. Az ünnepséget, amelyet dí szes ős nagyszámú közönség nézett végig, a Szózat eléneklése fejezte be.

A ciszt r. főgimnáziumában is az ünnepies istentisztelet után tartották meg az iskolai ünnepséget,^amelynek pro- grammja ugyanaz volt, mint a délután 6 órakor rendezett ünnepségé! Ez alkalommal osztották ki Egerváros közönségének jutalomdíjaii is a következőknek: Muharay András ás Suhajda Róbert VIII., Berecz Géza és Dorcsák Imre IV. s Szúcsik Albert III. o. tanulók a magyar történelem tanulásában tanúsított szorgalmukért kaptak jutalmat; a Rákóczi pályamunkáért Elek György, Kossuth pályamunkáért Csif- fáry Gyula VIII. osztályosok, mig Kossuth Szeged népéhez intézett beszédét Licskó Ferenc VII. o. tan. szavalta el jutalomra méltóan.

A nyilvános ünnepséget fd. u. 6 órakor tartották meg igen előkelő és nagyszámú katonai és polgári közönség jelenlétében. Az ének- és zenekari,'nyitotta meg a magyar nemzeti imával s fejezte be a Hunyadi-indulóval. Közben még az énekkar két számmal szerepelt. (Talpra magyar és kuruc-dalok). Mondanunk sem kell, hogy úgy az ének-, mint á zenekar igen lelkes hatást ért és nagy elismerő tapsokat ka pott. Licskó Ferenc VII. o. tan. szavaló- kószségo igazán meglepő s Nagy János

VIII. o. t. szavalata (Sajó: Magyarnak lenni) szintén beillett a magas színvonalú ünnepség keretébe. A műsor 5. számaké- pen Palik Ferenc VIII. o. t, ifj. elnök mondott igen szép készültségre valló, hatásos beszédet, melyet percekig tapsolt az előadás tökéletessége által is meglepett közönség.

A legkiemelkedőbb s legszebb pontja volt persze az ünnepitek Bárdos József dr. tanár, a Vitkovics-önképzőkör elnöke emelkedett hangú, lelkes magyarsággal fűtött szép beszéde, melynek különösen a mesteri befejezése csalt könnyeket minden szembe.

Az egész ünnepség méltán sorakozik a ^tkovics-önképzőkör eddigi sikereihez.

Az állami főreáliskola

ünnepsége ugyancsak 10 órakor kezdődött, amelyen előkelő polgári és katonai közönség vett részt. Az ünnepség a Himnusz- szál kezdődött és Lemle Rezső tanár mondott magas színvonalú, hangulatos megnyitót. A prograram bővelkedett szebbnél- szebb énekszámokban és szavalatokban. Szabados: Hiszekegyét, Egressy: Talpra magyarját, Buchner: Ima a hazáért, Tilger: Nem, nem, soha! cimü darabjait szépen, választékosán adta elő az intézet vegyeskara. Majd Lanther János VII. o. t. é nekelt nagy hatással magyar dalokat Wiener Vilmos, Kovács József és Nagy Bőia sikerült zongora-hegedű kísérete mellett. Szavaltak Bagi János VI. o. t. (Pájer: Most legyünk csak magyarok!) Füszter István IV. o. t. (Könyörgés a XX. században) Kiss Lajos VII. o, t. (Ábrányi E. Mi a haza ?) Az ünnepi beszédet Bakó Dezső VIII, o. tanuló tartotta a márcziusi ifjak lelkesedését jkeltve társai lelkében. Egy

jól sikerült^önálló zeneszám is volt, Fialsz : Magyar Ábrándját adta elő zongorán Bárvig Imre VI. o. t. A lelkes ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget.

Az Egri Szőlészeti és

Borászati Szakiskola

Önképzőköre 10 órakor ünnepelte a magyar szabadság márciusát. A Himnusz eléneklése után Ilalászy Lajos igazgató mondott komoly és magasztos ünnepi beszédet. Diősy István I. é. növendék ezutáa Petőfi «Talpra magyar» ját szavalta el fér fias tűzzel. Tósoki János II. é. növ. 1848. március 15-dikét ismertette tartalmas előadásban. Petőfi Sándor «Élet vagy halál» cimü versét Kováts János Il-ik éves növendék adta elő rapszodikus lelkesültség- gel. Mózes Zsigmond II. é. növ. «1848. márc. 15. és a jelenkor közti párhuzam» címmel tartott gondolatokban gazdag ős simán folyó stílusú előadást. Szabó Bertalan I. éves növendék Kelemen Gábor «Megyünk» c. versét hévvel szavalta el. Az ünnep méltó befejezéséül a közönség a Szózatot énekelte.

Az érs. rk. tanítónőképzö-intézettel kapcsolatos gyakorló-iskola

y212 órakor rendezte szabadság ünnepségét az intézet dísztermében, melyet a gyakorló iskola énekkara nyitott meg a Szózat eléneklésével. Petőfi «Nemzeti dal»-át Bobkő Ilona elemi VI. <f. tan., Havas István «Március 15 ike» c. költeményét pedig Lovász Ilonka IV. o. tan. szavalta el temperamentumosán. Eichbrunn Sarolta tanítónő-képző intézeti IV. o. tan. lányosán kedves alkalmi beszédet mondott. A gyakorló iskola énekkara a «Jó honfiak és honleányok legyetek» c. hazafias dalt énekelte Két csöppség is szavalt: Huszár Lenke elemi II. o. t. és Krajnák Manci el. II. o. t. Az előbbi Farkas Lajosné «Magyar zászló», az utóbbi Petőfi «Imádság a magyar hazáért» c. versét. Kohut Rózsika el. IV. o. t. és Riplca Érzsábet el. III. o. t. «Párbeszéd» et adtak elő az ünnep jelentőségéről, amely már ilyen kis szivekben is hullámot ver. Az ünnepséget a Himnusz fejezte be. Ezután M. Szabó, a taní- tónőkőpző intézet növendékeinek jelenlétében, Eger váro3 100—100 koronás jutalomdíját osztotta ki. Jakab Margit IV. é- ves növendék az irodalomtörténetben való nagy jártasságáért, Erdős Ilona III. éves növendék a magyar történelem tanulásában tanúsított szorgalmáért nyerte el a 100—100 koronás jutalomdíjat.

A csepeli sztrájk.

Eger, 1922. márc. 16.

A múlt héten a Magyarországi Vases Fémmunkások Országos Szövetsége és a Gépgyárak Országos Egyesülete uj bér- határozmányoiiat hozott, amelyben a kereseti lehetőségeket 20°/o kai fölemelte; továbbá módot adott arra, hogy egyes munkaadók ennél — indokolt esetben — magasabb béreket is megállapíthassanak.

Az egyes gyárak munkásai kevesel- tók a 420%-os béremelést és mozgalmai indítottak, amely a magasabb béremelést célozta. A legnagyobb elégedetlenség a csepeli Weisz Manfréd-féle gyárakban volt tapasztalható, ahol a mozgalomban 7000 munkás vett részt. Itt, március lO én a gyár legfontosabb üzemeiben a munkások körülbelül 1500 an beszüntették a munkát és 40—60 százalékos béremelést követeltek.

A tárgyalások azonnal megindultak, mert kétségtelen volt, hogy ha a legfontosabb üzemekben nem veszik fel a mun-