Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-05-16 / 110. szám

Ára hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K.

1922. május 16. kedd. XXIX. évi. 110. u

l i&totittui peatta asáiiii*M~ •Agíiaéa félévi *I5fi*«tést atia fogadónk »I ;?í««g«d évre 150 £. — Bgg hóra 50 K. POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő i BREZNAY IMRE.

éx«r*e*stötég i üget, illetnie». K)s^ók!v»tsli Líceumi ngoas«í»: f'«Sefea mám, 31.

A vasárnapi népgyűlések.

Népgyülések a környéken. — A miniszterelnök dunántúli útja.

Eger, 1922. május 15.

A miskolezi Korona-szálló nagytermében, vsárnap ya12 órakor tartotta meg programmbeszédét Duszik Lajos honvédelmi párti jelölt. Mindenki Duszik visszalépését várta Szentpály javára, de ez nem történt meg. Délután más két népgyűlés is volt Miskolczon: a Reisinger Ferencé (szociáldemokrata) és a Szentpály Istváné. — Ónodra Melczer László egységes-párti jelölt támogatására leérkezett Mayer János is, aki nagy lelkesedés mellett beszélt a nagyszámú hallgatósághoz. — Pásztón Ivády Béla tartotta,.meg programmbeszédét. Nagy pártja van, így megválasztása biztosra vehető.

Bethlen István gróf miniszterelnök és minisztertársainak dunántúli útjáról a következőkben számolunk be:

Budapest. M. T. I. Szombat este 10 órakor indűlt a miniszterelnök vonata, a keleti pályaudvarról és vasárnap reggel 8 órakor érkezett be a celldömölki pályaudvarra. Fél 9 órakor vette kezdetét a nópgyűlés, amelyen Bethlen miniszterelnök többek közt a következőket mondotta : Tisztelt polgártársak ! Mit akar az egységes párt? Független, erős Magyarországot nemzeti királysággal. Szociális reformokat, felekezeli bókét keresztény és nemzeti alapon. Felekezeti, békét akarunk és nem harcob Az osztályok versengésének véget kell vetni, mert úgy is sok ellenségünk van és egyesíteni kell erőinket. És a protestáns kormány is ..csak kormány. Mi nem akarunk semmiféle királyt a nemzet nyakára ültetni. Mi keresztény demokráciát akarunk. Ennek a célnak az érdekében demokratikus alapra akarjuk é- píteni alkotmányunkat.

Azután Vass József dr. kultuszminiszter beszélt:

.Meg kell szűntetni végre az osztály- harcot, mert az osztályharc döntötte a nomzetst pusztulásba. Én kezet fogtam a kisgazdákkal, mert ő bennük láttam azt az ős nemzeti erőt, mely a föld mélyében gyökeredzik». A miniezterelnö kezután vonatra szállt és Szombathelyre utazott. A miniszterelnök fél 3 órakor érkezett Szombathely pályaudvarára. Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter nagy tetszéssel foga-, dott beszéde után gróf Bethlen szűnni nem akaró éljen és taps közepette emelkedett szólásra». Választási küzdelmek lepték el az országot, azonban az ellenzék részéről programmbeszédét mind ez ideig nem hallottunk. Hallottunk ugyan személyes támadásokról, de komoly programj mot mindez ideig nem láttunk. A háború- | a forradalom és az idegen megszállás, mint örökségek maradtak reánk. Azt mondja az ellenzék, hogy tessék takarékoskodni, helyes, ez így van, de ugyan akkor az ellenzék a legnagyobb reformokat követeli. A miniszterelnök ezután a drágaság okairól beszélt. A tisztviselők helyzetéről beszélve azt mondotta: A napokban egy rendelet jelenik meg, amelyben a kormány saját felelőssége tudatában tisztviselői fizetését a Kansz követeléséhez mérten majdnem egészében teljesiti. Azt is mondják, hogy meghunyászkodó politikát folytatunk. Részletesen foglalkozik a király- puccsal, beszélt a detronizáciös törvényről, majd megdönti gróf Andrássynak azt a vádját, hogy a kormány nem gondoskodott a királyi családról. Ennek az országnak békére, nyugalomra van szüksége, hogy polgárai békés munkájával újra felemeljük Magyarországot Nagyma- gyarországra. _________________

Ä kormány „bűne“.

Eger, 1922. május 15

Kórődi Katona János, a Haller párt, illetve a keresztény ellenzék képviselőjelöltje, f. hó 14 én, vasárnap délelőtt tartotta programmbeszédét a Városháza udvarában.

A képviselőjelölt teljesen magára hagyatva kezdett hozzá programmbeszédé- hez. Nem akadt Egerben senki, aki-a nép- gyűlést, legalább a formaságok kedvéért, megnyitotta, vagy bezárta volna. Egerben Kórődi Katona János, úgy látszik, nem lesz képviselő.

Da azért hallgatósága, az volt. Fölkészülve és turbulens kiszólásokkal föl- fegyverkezve jelent meg az Erlach-párt és merő kíváncsiságból a Nagy János:párt.

Kit ne érdekelt volna a keresztény ellenzék programmja?

Az a politikai programm, amit adott, programmnak, némi módosítással, nagyon okos és nagyon helyes programm, hiszen keresztény erkölcsi alapon áll, de hogy a gyakorlatban milyennek bizonyul, azt az idők és — a kormányzőpárt fogja megmutatni. A Haller-párt programmjában u- gyanis minden'benne van, amit a kormányzópártnak eddig fizikai lehetetlenség volt megalkotnia: így a földreform és a nagybirtokok vagyonváltsága, a kisemberek védelme. Általában a képviselőjelöltek szeretnek a kisemberekre apellálni. Erre csak az lehet a válaszunk, hogy az egységes párt programmja van annyira szociális, mint a Haller-párté.

A legitimizmus fejtegetése közben a szónok az Erlach-párt szabadkirályválasz- tó politikájáról beszélt, idézve Kossuth szavait, amikor ugyanis a czeglédiek nála küldöttságileg tisztelegtek Turinban. Ha tudná, hogy Magyarország királya (tehát nem Ausztria császárja) — mondotta Kossuth — ül a trónon, habozás nélkül Magyarországba utaznék ás hűséget esküdne neki.

Kórődi Katona János nagy bűnéül rótta fel a kormánynak, hogy 1,500,000 választópolgárt fosztott meg az új választási rendelettel szavazati jogának gyakorlásától.

Ez tény. Ez igaz. S e ténnyel szemben a népgyűlés sem tudott állást foglalni. De a válasz nem sokáig késett. Mikor az októbristákról és Károlyi Mihályról volt sző, valaki elkiáltotta magát a tömegben :

— Éljen Károlyi Mihály!

Hát, tisztelt képviselőjelölt úr, ezért vette el a kormány 1,500,000 választópolgár szavazójogát! Mert az alacsonyabb műveltségű tömeget, amely soha sincsen tisztában még a legegyszerűbb politikai fogalmakkal sem, nagyon könnyen lehet forradalmasítani. Ezért volt az általános titkos választójognak ellensége Tisza István gróf. S az idők neki adtak igazat.

A Hevesvármegyei Kertészeti Egyesület ideiglenesen megkezdte működését.

Eger, .1922. május 15.

Még a múlt esztendőben megalakult Egerben a Hevesvármegyei Kertészeti Egyesület, részint a vármegyében működő mű- és kereskedelmi kertészek, részint pedig Egerváros és Hevesvármegye virág- kedvelő közönségének bevonásával. Sohasem volt nagyobb szükség az ilyen egye. 8iilésre, mint manapság, amikor csak a többtermelés, hazai értékeink me°-- becsülése, a megmaradt áldott magyar föld leható legnagyobb kihasználása menthet még valamennyire meg bennünket. És ha lehet még igen számottevő értékeket kipréselni a magyar földből, akkor közgazdaságunk Hamupipőkéje: a kertészet jöhet itt elsősorban számításba. De el kell ismernünk, hogy kertészetünk egy cseppet sem áll nyugateurópai színvonalon. Dolgoznunk kell tehát sokat, hogy valamiképen is megközelíthessük a nyugati államok kertészeti kultúráját és szaporítsuk vele alaposan megtépázott nemzeti vagyonúnkat.

Vármegyénk kertészei és virágkedvelő közönsége, élükön a minden szépért és nemesért lelkesedni tudó Csekó Gábor í prelátus, nagypréposttal, fölismerték .annak