Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-08 / 81. szám
mm ICSPÜJBA8g «tgJMWBilHIMHI —HIT A mindennapi kenyér. Végre egy rég óhajtott rendelet, amely pótolja a karlsbádi sót. — A pékek felelősek a sütésre vállalt kenyerekért. tett, egyonégetett, vagy fálnyers kenyerekért. A sütő iparosok a sütésre átvett kenyerekért, kalácsokért, süteményekért felelősséggel tartoznak a magánjog szabályai szerint a süttetőnek. S amennyiben elégetik, vagy agyonszárítják, esetleg jól meg nem sütik, a kenyér árát meg kell téríteniök. Mondanunk sem kell, hogy a pékeknek nem nagyon tetszik a rendeletnek ez a része, mert tudjuk a múltból, hogy az elromlott kenyerekért mindig a háziasz- szony volt a hibás, mert rossz volt az élesztő, csírás búzából készült a liszt, nem dagasztották ki jól, esetleg elkelt. De a pék mindig ártatlan volt. Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy a kisütött kenyereket csak magának a pék mesternek kellene kiadni, mert számtalan eset volt már, hogy a kenyereket kicserélték és a jó fehér kenyér helyett csorinolyos lisztből készült vakarókat kellett fogyasztania a háziasszonynak. S ráadásul még a pék is lármázott: «Minek süt vakarőt a nagysága?!« Ezentúl nem mondja. A törvény szigorúan bünteti azokat, akik a föntebb leírt rendelkezéseket nem teljesítik. Hogy pedig a helyreigazítástól megmeneküljünk, kijelentjük, hogy a tisztességes pékek ne érezzék sértve magukat. Hadat üzentek a drágaságnak. Mit hirdetnek a zöld plakátok? — A zöldségpiac. levél) 6 K, spenóté 8 K. Egy csomó zöld- | ség 10—20 K. Egy liter ültetni való hagy- ; ma 160 K, nagyobb 120 K. A prózai zöldség között szinte jóleső ! örömmel üdvözöljük az első kerti virágot, I az árvácska-, meg a százszorszép paiántá- j kát. Már virágosak. 4—4 K egy csomó. ! Még alma is van. Kilója 80 K, a dióé 100. | A szőlő már eltűnt. Az ültetni való bab literje 20 K, a í főzőbabé 16 K, a kukorica literje 20 K. | A krumpli csomója 10—20 K. Zeller, ka- larábő 2—8 K darabonként. A kenyérliszt piaci ára 36 K, a nullásé 40. A tejpiacon áremelkedést tapasztaltunk. Egy csomó tűrő 7 K, egy tojás 7 K, a tej literje 14 K, a tejföl literje 70 K. A vaj Kilója 320 K. Oda se neki! Fittyet hányunk a drágaságnak. Majd segít a Magyar Hírlap. A csehek vandalizmusa. Genf. M. T. I. Genfban, a francia nyelven megjelenő Le Dóit des Peuples című lap, melyet a nópjogok védelmére alapítottak és a Nemzetközi Ligának hivatalos közlönye, legutóbbi számában közli azt a felhívást, amelyet a magyar írók és művészek intéztek a civilizált világ lelkiismeretéhez, a Fadrusz által alkotott pozsonyi Mária Terézia szobor elpusztítása alkalmával. A szobrot fényképpel is bemutatják. eredeti és mostani formájában. A felhívást és a fényképet ez alatt a cím a- latt közli a lap: A csehek vandalizmusa. Eger, 1922. április 7. A hirdetési táblákon a reménység zöld szintiben pompázó plakátokat láttunk. Ezek a plakátok a Magyar Hírlapot reklámozzák olyképen, hogy elmondják: — A Magyar Hirlap a legérdekesebb, a Magyar Hirlap a legtömörebb. (S a tömörségben az ember mindent megtalálhat, ami csak érdekli.) A Magyar Hirlap hadjáratot indít a drágaság ellen. S a Magyar Hirlap csakugyan jő újság, igazi újság és merész újság. Hadjáratot indít a drágaság ellen, sírni annyit jelent, hogy ír egy csomó cikket a különféle piacokról és — konstatálja a drágaságot. A cikk — csattanóban pedig elmondja, hogy ezt tovább tűrni lehetetlen. Hajlandó e ezeket a tarthatatlan állapotokat a m. kir. kormány megszüntetni? Végül sürgős intézkedést kér a drágaság letörésére. Megy ez, mint a karika- csapás. A Magyar Hirlap váilalKozása jóleső örömmel töltött el bennünket, amikor a piacon szétnéztünk. Hát a drágaság ellen csakugyan jó volna háborút indítani. A zöldségpiac mai újságja a piros hónapos retek volt, meg a saláta. A retek csomója 8 K, a korai saláta (hosszú levelű) darabonként 4 K. Hej’ ha a Magyar Hirlap lerándulna az egri piacra s hallaná, milyen művészettel tudnak alkudni az egri asszonyok, újabb tippet kapna a hadjárat sikere érdekében. Új hagyma csomója 3 K. A sóska csomója (10—15 A magyar küldöttség elindult Genovába. Túlságos optimizmussal nem szabad a konferencia elé nézni. Budapest. M. T. I. Délelőtt 10 óra 10 perckor indult el a Keleti-pályaudvarról gróf Bethlen miniszterelnök vezetésével a genovai kiküldöttség. A pályaudvaron Rosics Endre az üzletvezetőség, az állomásfőnökség részéről pedig MiUénvi állomásfőnök fogadta a delegáció tagjait, akik szám szerint 11-en, a szalonkocsiban foglaltak helyet, amely lemegy egész Geao váig. Gróf Bethlen miniszterelnök elutazása előtt a következőket mondotta: Nem szabad túlságos optimizmussal a genovai tárgyalások elé nézni. Mi azért megyünk, hogy képviseljük Magyarországot, de többet nem remélhetünk, minthogy az atmoszféra enyhülni fog, de, hogy konkrét eredményt érjünk el, az elé legalább is szkep tikusan kell nézni. A vonat a menetrend szerint délután 4 órakor őr Becsbe és vasárnap reggel érkezik meg a bizottság Genovába. Házkutatást tartottak az Ébredé Magyarok Egyesületében. A házkutatás pozitív eredménnyel nem járt. — Szeged felé visznek a szálak a bombamerénylet ügyében. Budapest. Az Uj Nemzedék írja: Ma délelőtt Vall órakor rendőri bizottszág szállott ki 40 detektívvei az Ébredő Magyarok Egyesületének Sörház utcai helyiségébe. A bizottság megszállta az egyesület épületét és házkutatást tartott az e- gyesület valamennyi szobájában. A bizottság először a Hazánk című lap szerkesztőségét kutatta át, majd ezután az épület többi szobáját vette alapos kutatás alá, amely mintegy */* óra hosszat tartott, de semmi pozitív eredménnyel nem járt. Tudomására jutott a detektíveknek, hogy állítólag a robbanás estéjén Szegedre utazott egy fiatal ember, aki már több robbanási bűncselekményben szerepelt mint tettes. A főkapitányságról azonnal detsktiveket küldtek ki Szegedre. Hat koporsó előtt. . . A bombamerénylet áldozatainak temetése. Budapest. Pontban 11 órakor kezdődött a bombamerénylet áldozatainak temetési gyász-szertartása, mely két részből állt. Az első rósz a hat felravatalozott koporsó előtt folyt le s Lazarus főkántor ős az egyházi énekkar énekével kezdődött. Ezután Adler Illés dr. főrabbi mondott költői szárnyalású beszédet, majd Hevesi Simon főrabbi beszélt: — Ti koporsóban nyugvó szelíd áldozatok, legyetek utolsó áldozatok és becsületes magyar hazánk boldogúlását biztosító hajnal hasadása. Léderer Sándor dr. pesti izraelita hitközségi elnökhelyettes búcsúztatta azután a halottakat. Apponyi Albert állott ezután a koporsók fejéhez és mélységes figyelem közepette a következőket mondotta : — Az emberi társadalom és állam- polgári szolidaritás nevében jöttem ide. Vallásom hozott ide, mely megtanított, hogy minden emberben felebarátomat lássam. De nemcsak mint emberek vagyunk szolidárisak, állami és társadalmi Eger, 1922. április 7. A háziasszonyoknak már régen nem szerzett olyan nagy örömet újságcikk, mint — szerényen állítjuk — ez is, amely a sütőiparban teremtett tiszta levegőről számol be. Nagyon sok vegyülékből való pék kenyeret ettünk már meg ebben az árnyékvilágban. De ez nem volt baj, mert az elromlott gyomrokat helyrehozhattuk Karlsbadban. De Karlsbadba menni a mai valuta mellett, ah, alig lehet. A kormány evégből úgy okoskodott: a szegényemberi gyomrokat védi meg egy radikális rendelettel, hogy némileg pótolva legyen Karlsbad. E kormányrendelet értelmében a sütőiparosok az eladásra szánt kenyereknél azt is tartoznak feltüntetni, hogy milyen lisztből, esetleg hány lisz if ajtóból és milyen keverési arányban készültek. Kenyérsütéshez liszten kívül csak olyan mellék tápszereket szabad használni, amelyek a kenyeret ízletesebbé teszik, tehát vizet, tejet, tojást, vajat, zsiradékot, élesztő szereket. Tisztabúzáből készült kenyérhez csak 25*/o burgonyát szabad hozzáadni. A pék köteles üzletében a sütés idejét feltűntetni. A kenyeret addig kell sütnie, míg súlyából 13—14%-ot nem veszít. S most jön a nagy ágyú, a rendelet sérelmes része, ami azonban a háziasszonyoknak elégtétel ar, évtizedeken át elége-.* 11b >ii i"i> hihi Mi im i inii Mi mMWiff'MiiiifiiiHii iwi'niBiifi niMmHUftmiT
