Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-18 / 14. szám
rr * kl&fomtvM dijak postai szAllitiss« » é* félévi előü*eté«t aeta fogadnak el. W«?mcd évre ISO E„ - Egfi hór* SOK. ~ POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. ' Sí£%ffit#8iaíö»4'g i Ege*, Licet*®,. Siadéhivtf sl i Lice ami ajgomda. Telefon szára 11. * Kivándorlók kálváriája. Eger, 1922. jan. 17. A legutóbbi hetekben szomorú híreket olvashattunk a kivándorlással kapcso latban az újságokból. Olvastuk, hogy Osonkamagyarország egyes vármegyéiben, így a szomszédos Borsodban is, állandóan nő a kivándorolni akarók száma. Olvashattuk a beiügy- Miniszter leiratát Borsodmegye közönségéhez, amelyben a kivándorlás megszüntetésére hívja fel a törvényhatóságot. Olvashattuk, hogy a Ounard egyik hajója visszatérőben van 60 olyan kivándorlóval, akiknek nem volt partraszál'ási engedélyük az Egyesült Államoktól. Mint az amerikai Magyar Híradó írja, Ellis Isiandon 800 magyar kivándorló sinlődik, akiket az amerikai bevándorlási hatóság deportálásra ítélt és pedig azért, mivel a magyar kvóta betelt s így nem lett volná szabad kimenniök Amerikába. A kvótán felül Amerikába érkezett ' magyarok ügyében vizsgálatot rendeltek el. Ennek az lett az eredménye, hogy megállapították : a Cunard hsjőstársaságot terheli a felelősség a magyar kivándorlók kiviteléért. Az amerikai hatóságok még december elején jelentették az összes ha- jővállalatoknak, hogy a magyar bevándorlási kvóta betelt, így nem szabad magyar kivándorlót hajóikra felvenni,ök. Az amerikai részről érzékenyen megbüntet-, íék ugyan a Cunard Liniet, de vájjon elégtételt ad-e ez azoknak a szerencsétleneknek, kik hetekig tartó tortúrával tették meg a hiábavaló utat és fizették az útnak egész vagyont kitevő költségeit? A magyar kormányt és a magyar hatóságokat semmiféle felelősség nem terheli a kivándorlók kálváriájáért. Amidőn a megengedett kivándorlási létszám betelt, a magyar kormány és a közigazgatási szervek megfelelő módon azonnal közhírré tették, hogy magyar kivándorlókat, a további intézkedésig, nem engednek part- rászállni az amerikaiak. A mi magyarjaink néha nagyon, néha egy cseppet sem hisznek a nyomtatott betűnek, s a hatóságok hirdetményeinek. Néha szinte örül a lelkűk, ha a hatósági intézkedések ellenére cselekedhetnek. Persze, a leghibásabb mégis a Cunard, amely — ha pénzt kereshet — mit törődik a szegény magyarok bajával, vergődésével, irtózatosnyomorúságával, visszaküldésével. Itt azonban sok pénzről van szó. Sok száz magyar kivándorló sok ezer Koronájáról, ami elvégre ennek a koldűsország- aak nemzeti vagyona. Ez a vagyon a hajóstársaság kapzsisága folytán ment veszendőbe; az ő lelkiismeretlenségük következtében károsodtak meg könnyelmű testvéreink. ' Hisszük, hogy a magyar kormány is megteszi az intézkedéseket arra nézve, hogy a hajőstársaságok anyagilag is fe leljenek azért a lelkiismeretlenségérí, amit a tapasztalatlan magyar kivándorlókkal szeműén elkövettek. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.„Nemcsak miniszter, hanem úriember is .. Emelni kell a dohánybeváltási árakat. — A kapkodó adózási rendszer bénítja közgazdasági életünket. Budapest, 1922. január 17. A mai nemzetgyűlés ülését GaálGasz- ton elnök 10 órakor nyitotta meg. A szokásos határozatképtelenség megállapítása után öt perces szünet következett. Szünet után Yass József kultuszminiszter szólal föl. Az újságokban olvasta, hogy Lingauer Albin fölmelegítette a húsvéti királylátogatást. Az a beállítás, mintha ő a király által kinevezett miniszterként utazott volna vissza Budapestre, nem felel meg a valóságnak. Rassay : (közbeszól) 'Hát a párbeszéd a királlyal? Vass: A párbeszéd a legalkotmányosabb érzék jegyében folyt le... Egyet vagyok még kénytelen fölemlíteni. Bennem a minisztert felelősségre vonni, kritizálni, alkotmányos jogában áll mindenkinek, de az úriember részére respektust követelek ! (Taps a keresztény- és kisgazdapárton.) Nemcsak miniszter, hanem úriember is vagyok ! Vass József kultuszminiszter felsző- i lalása után az indemnitási vita következett. Az első felszólaló Orbők Attila. .Kál- lay Tibor pénzügyminiszter programmját 1 ■ HWH j 11» 11, IZaameSOSSBtBma i bemutatkozása alkalmával a legnagyobb j hittel és bizalommal hallgatta végig. Oröm- j mel látja, hogy törekvése az áliamháztar tás zilált viszonyainak rendezésére irányul A mai ’Csonkamagyarországnak 16 millió deficittel kell megküzdenie. Ezt az adósságot évenként kell lefaragni. Magyar- ország aranyvalutája ma a dohány. Emelni kell a beváltási árakat és jelentősebb kölcsönhöz kell juttatni a termelőt. Magyarországnak az adott helyzetben a szabadkereskedelem mellett kell állást- foglalnia. Az ipar fejlesztésének lehetősége egyelőre nincs megadva. A gyáripar szabadkereskedelem me'lett is talpra tud állani Két dolog hat ma bénítóan az állam közgazdasági életére. Az egyik a kapkodó adózási rendszer, a másik a jóvátétel. Ha jóvátételt kell fizetni, nem érdemes többé dolgozni sem. Azon .az állásponton van, hogy a kormány fogjon hozzá a tervezett közmunkák megindításához és a közutak kiépítéséhez. Majd a lakáskérdésrői és a földreform ról beszél. (Lapunk zártakor az ülés tart). Páliakéi egy frissen hántolt sírra- Eger, 1922. január 17. Megírtuk napokkal ezelőtt, hogy Bo ross József, Felnémet község kántor-tanítója, becsületben eltöltött hosszú, munkás élet után visszaadta lelkét Teremtőjőnek. Koporsójánál megjelent a község apraja- nagyja, hogy utolsó «Istenhozzád >ot mondjon az érdemes polgárnak, a jó hazafinak, a nemeslelkű tanítónak. Most levelet kaptunk a megboldogult egyik volt tanítványától, akinek a szeretet, a hála, az őszinte megbecsülés és tisztelet adta kezébe a tollat, hogy lerój ja az emlékezés kegyeletes adóját volt tanítójának frissen hantolt sírjánál a következőképen : «... Egy budapesti egyetemi tanár elhunyt barátja koporsőjánáf azt iparkodott bebizonyítani, hogy a külső világ nem kizárólagos forrása az emberi érzelem temérdek -megnyilvánulásának, hanem segítőtársa a lélek. Sőt tovább ment és arra az álláspontra helyezkedett, amely alapra kell helyezkednie annak az embernek, aki harmőnikus, diadalmas életet akar élni. Csak ezeknek előrebocsátása után merek beszélni Boross Józsefről, az elhunyt felnémeti kántortanítóről. Nem volt ugyan egyetemi tanár, csak egyszerű falusi tanító, de megtette életében azt, amit a tudós tanár Budapesten elvként elmondott. Igaz, nem szántott olyan mély barázdát, mint Maczki Valér, — mert csak falusi tanító volt — de közel százra megy ama tanítványainak száma, akik az ő ösztökélésére, biztatására kerültek a Maczki Valér ke2*e alá. Nem túlzók tehát, ha ezek után azt mondom, hogy a tanár Maczki- val néha-néha együtt vetett az elhunyt öreg tanító is. Pedig sok magot elvetett 54 éves szorgos munkával és láttuk sokszor aratni is, amikor egy egy tanítványa kezében a doktori, jogi, teológiai, tanítói vagy más diplomával megjelent előtte : hálatelt szívvel, kipirult arccal. Csak egy keserű gondolat kínozta mindig és ez is vitte a sírba: hazája porbasujtásának gondolata. Ez őrölte meg erejét, ez rövidítette meg életét. Hej, pedig de nagyon szerette hazáját! Még halálos ágyán is ez a gondolat gyötörte és ezek voltak utolsó szavai ^olt tanítványaihoz : «Fiaim, imádkozzatok ezért a szerencsétlen hazáért!» A teste már kihűlt, de úgy képzelem, hogy nemes lelke most ott áll az igazságos Isten trónusa előtt mondván: «Nem bánom, hogy éltem, mert úgy éltem, hogy nem hiába születtem.» Biró Károly. i
