Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-23 / 140. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június 23. szöneíet a Ház megtisztelő bizalmáért és megjegyezte, hogy tisztségét férfias kötelességtudással foglalta el. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után a holnapi ülés napirendjét állapították meg. Ezután az ülés véget ért. A városi képviselőtestület közgyűlése. A tárgysorozat érdekesebb pontjai. Eger, 1922. június 22. Eger város képviselőtestülete f. hő 24-én, szombaton, délelőtt 10 órakor tartja a Városháza nagytermében rendes közgyűlését. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők: A tanács a házhelyekre újabban jelentkezettek névjegyzékét, igőnyjo- gosűltság megállapítása céljából, beterjeszti. (1. pont.) Előterjesztés az 1921. évi községi pőtadó százalékának utólagos megállapítása iránt. (2.) Előterjesztés a városi szeszfőzde használati díjának megállapítása iránt. (6.) Előterjesztés a magasabb villamos egységárak kezdő időpontjának május hő 1. helyett, április hó 2 tői számítandó megállapítása iránt. (9.) Hevesvármegye alispánjának leirata a piaci súly- mérték behozatala iránt. (16.) Előterjesztés a kövezetvámot terhelő útjavítások fedezésére 700,000 koronás, rövid lejáratú kölcsön felvétele iránt. (24.) A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata a szükséglakások tulajdonjoga tárgyában. (25.) A Move Egri Sportegylet kérelme a területén kívül eső beton-íenniszpálya átengedése iránt. (29.) Magyarország javára nagyarányú határkiigazítást javasolnak a népszövetségnek az egyes bizottságok. Becs, június 19. Föltétlenül megbízható helyről szerzett értesülés szerint, az egyes határkiigazító bizottságok által, a népszövetség elé terjesztett javaslatok lé nyeges határkiigazítási javaslatokat tar talmaznak Magyarország javára/HEzek a kiigazítási javaslatok az egyes utódállamok szerint a következők : A magyar-jugoszláv határkiigazitő bizottság a népszövetség elé terjesztendő javaslatában azt javasolja, hogy a vend vidék Magyarországhoz csatoltassék vissza. A javaslat a magyar jugoszláv határon 20 községnek, mintegy 37000 kataszt rális holdnak a visszacsatol&eát indítványozza. Ezen a területen a lakosok száma 19000. A javasolt határkiigazitáson kívül a bizottság saját hatáskörében a vend vidéken 8000 holdat, Baranyában 6300 holdat, Bácskában 11000 holdat, Torontálban 1700 holdat, Szeged vidékén pedig 8000 holdat már vissza is csatolt Magyarországhoz. Ugyancsak lényeges határkiigazitá- sokat javasolt a magyar osztrák bizottság is a népszövetségnek Magyarország javára a Pinkavölgyben, a Hanságban és a Lajta vidékén. Ezeknek a területeknek ősszege, 42.000 hold, mintegy 12.000 lakossal. A román-magyar határ mentén 21.000 hold visszacsatolását remélheti Magyarország, amely e terület visszacsatolása esetén 6600 lakost nyerne. A cseh-magyar határra vonatkozó javaslat még nem készült el. Az egri cseresznye útja. Eger, 1922. június 22. Eger híres ropogós és nem ropogós cseresznyéjéről. Nagyon szereti fája az egri meszes, agyagos talajt, az egri bennszülöttek pedig a cseresznyét, így van bőven belőle — ha ad az Isten. A hóstya képe is mutatja, hogy itt a cseresznyeszezon. Minden gyerek arca fekete, maszatos. A jóféle fekete cseresznye nyoma nem könnyen jön le, akárhogy mossák is az apró emberkék. A piacon is sok a cseresznye. Put- tonszámra a hídnál s tovább, a piac kö- zépűtja mentén, garmadaszámra a kofák előtt. Asszonyok, leányok, gyermekek kezében már kora reggel papircsomag, a- melyből kikandikál a kívánatos gyümölcs. Eszegetik is, úgy, hogy fele bizony elfő- gyogat hazáig . .. Amint benézünk a piacon az egyes udvarokba, a kapubejárók alatt hatalmas kosarakat látunk, telve cseresznyével. A gyümölcsszállítők «pakolnak» itt kora reggel. Az első vonattal útba is indítják a szállítmányt s viszi a vonat a főváros felé. Másnap már gyümölcséhes pesti gyerekek csemegéznek belőle a Dunaparfcon. De a Piac-téren is vannak pakolóhelyek. A lepadlózott patakon is 2—3 «kereskedő > csomagolja gyüraölcsportékáját. Egyszerű emberek ezek a szállítók. Jómódú mind és ügyes, leginkább egri. Idegen gyümölcsszállító nem igen van most Egerben. Persze, többnyire asszonyok, akik nagy hozzáértéssel vizsgálgat- ják az eladók portékáját, vájjon kibírja-e az utat. vagy nem. Csak egészséges, ke- raényhűsű cseresznyét vesznek. A hajnali 4 órát ütötte éppen a toronyóra, amikor megkezdtem utamat a gyümölcspiacon. Felhozatal volt bőven. A puttonok egymás mellett, mint a katonák, megtetejezve piros, fehér és fekete cseKis hírek a nagy világból. Külföld: Az Egyesült Államok megakadályozzák a feldarabolt Középeurópa állandósulását. — Amerika hajlandó belépni a Népszövetségbe. — Olcsősági hullám kezdődött Bécsiben. — Telefonsztrájk fenyeget Ausztriában. — Angol német gazdasági tárgyalások lesznek — Katto witzba bevonultak a lengyelek. — A Szentszék közbenjárt Tichon pátriárka érdekében. — Az olasz királyi pár Koppenhágába érkezett. — A hágai konferencia előkészítő bizottságába beválasztották Magyarországot is. — A keresztényszociális- ták Innsbruckban kongresszust tartanak. — Ukrajnában 16 trillió szovjetbankó van forgalomban. — Meghívták a szovjetkormányt Hágába. — Fölolvasták IV. Károly végrendeletét a legitimisták müncheni értekezletén. — Véget ért a kínai polgárháború. — A bécsi lapok havi előfizetési ára, mától kezdve 3500 korona. Magyarország: Dohnányi Ernőt díszdoktorrá avatja a kolozsvári egyetem. — Tegnap éjjel elloptak két Budapest—bécsi telefonvonalat. — Megszüntetik az őrlési adót. — 100 cserkészcsapat táborozik a nyáron magyar vidékeken. — A Dohányutcai bombamerénylet állítólagos tettesei a kolozsvári fogházból megszöktek. — A kalocsai érsek 57 éves. — Sándor Erzsi Ko lozsváron vendégszerepeit. — Havonként 4 és fél milliót jövedelmez a fővárosnak a szálloda-adó. — Budapesten terjed a sztrájk. — Megsürgették a Tisza pör táblai főtárgyalását. — Vándorkiállítás lesz Keszthelyen. — Nem tudunk külföldről cukrot behozni. resznyével, kívánatos látványt nyújtottak. Az árak már kialakultak. Ma drágább a cseresznye, mint volt a napokban. A legszebbet 600 koronára tartják. Aztán van 500, 300, 200, sőt 180 koronás is. Az eladók között sok a falusi. A «pakolok» már javában vásárolnak. Alkudnak, majd «cédulát» írnak, ha megvan az alku. Aztán cipelik a puttó- nokat a pakolok felé. Itt 30—40 kosár van már fölpapirosozva, sőt már igen sok helyen tele is van, feltornyozva gyönyörű cseresznyével. Felkeresem én is ezeket a derék magyar kereskedőket és érdeklődöm, hogy megy az üzlet? — Hát, kérem, nem a legjobban. Drága a cseresznye, drága a fuvar, bizony néha nagyot bukunk. De azért csináljuk, mert sokszor egy kis haszon is van rajta. Én ugyan már — a magam kárán — elég óvatos vagyok, de sokan közülünk nem fegyelmezettek. Ugyanis, ha az egyik nap sokat nyernek, a másikon rávetik magukat a cseresznyére, sokat vesznek, nem adják el Pesten és belebuknak az üzletbe. — Szállítunk bizony eleget, majd mindennap. 30—40, sőt .80 kassal is elmegy Egerből egy-egy pakolőtől. Az idén már 30—40 vaggonra megy az a mennyiség, amit elküldtünk a fővárosba. — Másfelé nem szállítanak ? — Mi nem. De a gyöngyösiek már próbálkoztak külföldre is szállítani. Azonban megjárták, mert belebuktak. Rengeteg cseresznyéjük elromlott a meleg vag- gonokban. Mi csak Pestre szállítunk mindnyájan ... Örültem ennek az életrevalóságnak, mert ez a mozgékonyság azt a reményt nyujt- ' ja, hogy a mi magyar népünk is majd csak megkedveli lassanlassan az általunk any- nyira lenézett kereskedelmet. A kormány tárgyalásai az osztrákokkal. Budapest. Az osztrákokkal való gazdasági szerződést a kormány tovább folytatja és az egyezményt a megkötött re- konsirukciós szerződések értelmében mihamarább megvalósítja. A kormány pénzügyi tanácsa a szerződés megkötésével Korányi bárót bízta meg. Korányi Frigyes báró a következőket mondotta munkatársunknak. Nómetausztriával megkötni szándékolt gazdasági szerződést ez idő szerint tárgyaljuk. A magyar kormány a szerződés anyagát két csoportra osztja. Az egyik csoport vezetésével Teleszky János dr.-t, a másikéval engem bízott meg. A csehekkel való gazdasági szerződésről egyenlőre nem sokat mondhatok. Az uj magyar kormány értesülésem sze rint előbb még a Jugoszláv és román szerződéseket akarja rendbe hozni, úgy, hogy a csehekkel való tárgyalás, előreláthatólag csak a jugoszláv és román gazdasági szerződések megkötése után kerülhet szóba. A budapesti kereskedelmi vállalatok tiltakozása az irodák és üzletek bérének felszabadítása ellen. Budapest. (Uj Nemzedék.) Ma délelőtt 10 órakor az ipari ős kereskedelmi válla latok, a műhelyek és üzletek szabadforgalomba való visszahelyezése ellen tiltakoztak. Délelőtt 10 órakor a főváros egyes üzleteit bezárták. 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rémer József, a fővá-
