Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-17 / 135. szám

ätöteccttei dl|*k p«atai szállítás*

& géss te léiért előBsrttet asm fogadunk «1. äin*d érré 100 E. — Egg hón SOK. Felelős szerkesztő: BREZNAT IMRE.

SsevkcsstStégi Ege», Llceess- üaáófeivfttal * Líceumi agcmáai felefoa «sík 11.

Eger, 1922. junius 15.

Gyászlobogók lengenek középületeinken. Meghalt az Egyház egyik ember- szerető intézményének, az Irgalmasrend- n8k, egy fáradhatatlan harcosa, elköltözött közülünk az emberszeretetnek egy magasztos szolgája.

Meghalt Stészel Sándor, az Irgalma- sok egri kórházának mintegy húsz év óta perjele, ujjáépítóje, városunk közéletének egyik oszlopos munkása.

Csillag futott le a munkás magyar élet egéről. Olyan csillag, amely nem hideg fényt sugárzott, hanem meleg szeretedet osztott egész életén át.

Stészel Sándor egy egész emberéle tét áldozott arra, hogy emberek fájdalmát enyhítse, egészségét oltalmazza,életét mentse. Az általános emberszeret6ten kívül elpusztíthatatlan magyar faji érzés vezette s mint Eger szülöttében, csodálatos mértékű volt a tiszteletreméltó lokál patriotizmus. Sok-sok ezer embertársa áldja az emlékét, valamint számtalan hálás ember elhaló gondolata száll hozzá a kórházi ágyról.

1909. október 24-én, mikor az Irgal masrend egri kórházát fölszentelték, egy szép emlékezetű nap került Eger város történetébe s belekerült egy pár érdemes név, jövőjébe pedig az emberszeretetnek egy gyönyörű alkotása. De egyetlen név sem került bele oly érdemesen, mint a Stészel Sándoré.

Méltán mondhatta akkor az Irgal- masrend magyarországi tartományának főnöke, Thúróczy Kornél: ... Az intézet vezetését és gondozását átadom főtiszte- telendő Stészel Sándor perjel úrnak, aki az intézet újjáépítése körül kifejtett rendkívüli buzgalmával erre a terhes officium- ra hivatottságát igazolta . . •«

Valóban igaza volt a rendtartományi főnöknek, mert olyan sáfárt állított az egri ház élére, aki napról napra gyarapította az Irgalmasrend erkölcsi tőkéjét, szaporította érdemeit.

S ha általános emberi vonatkozásán kívül figyelembe vesszük azt, hogy mit tett Egerért és Hevesvármegyéért a háborús évek megpróbáltatásainak idején, ha számbav6sszük, hogy csak azért tartott fel 1916 tói sebesült-kórházat, hogy a szenvedő földiéit közelebb hozhassa családtagjaikhoz : a mi hálánk elmúlhatatlan, annak kell lennie.

Stészel Sándor számtalan édes anyának, hitvesnek és gyermeknek szívébe írta be a saját nevét, mely ott marad e szívekben utolsó dobbanásig, Eger történetében pedig időtlen-időkig ....

Valódi ember volt tetőtől talpig. Érző szív, megértő lélek, áldozatos egyéniség. Olyan, aminők már sajnos, csak elvétve akadnak a mai sivár korban.

Méltó arra, hogy kegyelettel őrizzük meg az emlékét.

*

Stészel Sándor István Egerben született 1860. július 6 án, tehát 61 éves múlt. Szülői derék iparosok. Olyanok, akik a múlt

századokban a bensőséges hit, a komoly munka, a kitartó szorgalom, a becsületes egyszerűség és a szerény megelégedettség mellett — a megalapozott jólét megtestesítői voltak. Már a nagyapja, Stészel Ferenc is tekintélyes polgára Egernek, akit a múlt század harmincas és negyvenes éveiben nyolcszor ültetnek a cőhmesteri tisztesszékbe az egri becsületes csizmadiák.

Ebben a szellemben nőtt fel Stészel István is, mint a ciszterciek gimnáziumának tanulója. És ezt az egyenes gondolkodását egész munkás életén át megtartotta. Szorgalma bámulatos. Energiája kifogyhatatlan. Senki sem. mondotta volna róla, hogy elmúlt hatvan éves : olyan eleven, olyan friss volt testben-lélekben egyaránt.

Az Irgalmasrendbe 1880. jan. 29-én lépett s egyszerű fogadalmat 1881. febr. 19 én, ünnepies fogadalmat pedig 1884. dec. 8-án tett. Működött mint segédorvos: Pozsonyban (1881 ig), Nagyváradon (1881 —1885.), Váczon (1885.), Budapesten (1885 —1886., 1890—1896. és 1899—1903.), Pécsett (1886—1890.), Zágrábban (1896—1897.), Nagyváradon másodízben (1897—1899.) Egerbe 1903 ban Budapestről jött perjelnek. És az a 19 éVj. amit itt töltött, az óriási fejlődés ideje volt az egri rendházra és kórházra.

Emlékezetes, hogy 1907-től 1909-ig

épült az űj hatalmas kórház Kauser Gyula műépítő tervei szerint. Hozzátehetjük azonban, hogy a Stészel Sándor vezetése és ellenőrzése mellett. Őrködő szeretető minden szabad percét az építőállványon töltette vele s 1909-ben büszke elégedettséggel tekinthetett a befejezett nagy munkára, midőn a kórházat 1909. október 24- én fölszentelte Szmrecsányi Lajos püspök.

Elmondhatta Stészel Sándor, hogy kicsiny, szegényes, a kornak már régőt2 meg nem felelő kórházat vett át ős hatalmas, díszes, mindenben mintaszerű kórházat hagy utódjára.

Ezt a nagy érdemet méltányolta Rendje, midőn 1914-ben kormánytanácsossá (definitiv) választotta Stészel Sándort, aki ily minőségben azóta is legbensőbb munkatársa volt Thúróczy Kornélnak, a magyar- országi rendtartomány főnökének.

Az egri házat szinte bámulatos gazdasági érzékkel, soha ki nem merülő találékonysággal tudta fenntartani a nehéz háborús években s az azt követő zavaros gazdasági viszonyok között.

És e roppant gondok mellett, melyeknek rúgója a kifogyhatatlan emberszeretet volt, még maradt ideje sok más közéleti tevékenységre. Évek óta tagja Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának s ennek kebelében több albizottságnak legszorgalmasabb munkása. Egervá- ros képviselőtestületének szintén régóta tagja s elnöke az egészségügyi szakosztálynak, tagja az egri r. k. Iskolaszéknek stb.

Közgazdasági életünkben is sokat tevékenykedett, amennyiben: az Agrártaka- i ékpénztár r. t.-nak, a Pőtervásárai Gőzmalom r. t.-nak s az Egri Hordó- és Fa- árúgyár r. t.-nak igazgatósági tagja volt.

1916. óta a Vöröskereszt II. oszt. tiszti keresztjének tulajdonosa; díszelnöke az

Egri Polgári Dalkörnek, elnöke a Makiári

I. negyed fertálymesteri testületének stb.

Betegsége, amely Űrnapjának hajnalára kioltotta nemes életét, nem újabb keletű. Tavaly még sikerült operációval elodázták a katasztrófát, de most tavasszal már nem tudott rajta segíteni az az orvosi tudomány, amelynek egész életén át olyan nagy szolgálatokat tett. Hetek óta tartó kínos szenvedésétől váltotta meg a halál. Rendtársainak szeretete a kórházban ravatalozta fel.

Temetése szombaton (június 17-ón) délután 4 órakor lesz az Irgalmasrend templomából.

Haláláról az Irgalmasrend egri háza a következő gyászjelentést adta ki:

«Az Egri Irgalmas rendház tagjai szomorodott szívvel jelentik, hogy szeretett házfönökük: főtisztelendő Stészel István Sándor rendi kormánytanácsos és perjel, f. évi június hő 15 én hosszú szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, 62 éves korában, az Úrban csöndesen elhűnyt. Kedves halottunk lelke üdvéért f. évi június hő 17-őn délelőtt 10 ó- rakor a rendház templomában szent mise- áldozat fog bemutattatni, délután pedig 4 órakor hűlt tetemét a Kisasszonyról nevezett sírkertben fogjuk elhelyezni. Eger, 1922. június hó 15-én. Áldás és béke po raira!»

Gyászjelentőt adott még ki az elhűnyt családja, az Agrár Takarék R. T., a Péíer- vásárai Gőzmalom R.-T., az Egri Hordó- és Faárű gyár R.-T., az Egri Szőlőművelési R.-T.

Az Egri Polgári Dalkör gyászjelentése a következőképen szól:

Az Egri Polgári Dalkör őszinte és mély fájdalommal tudatja mindenekkel, akiket illet, hogy felejthetetlen díszelnöke, Stészel Sándor,

az Irgalmasrend egri perjele, rendi kormánytanácsos, stb. stb. munkás életének 62. évében, hosszú szenvedés,. a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után, 1922. június 14-őp éjjel elhűnyt.

Drága halottunkat, aki mintaképe volt a becsületes, munkálkodó hazafinak, f. hónap 17-ón délután 4 órakor temetjük az Irgalmasrend egri házának templomából s nekünk oly kedves emlékét híven és kegyelettel őrizzük meg.

A hosszú élet fáradhatatlan munkája után legyen az 6 része örök nyugodalom s az örök világosság főnyeskedjék neki.

A temetésen részt vesznek Gossmann Antal fölszentel püspök vácról, Thúróczy Kornél rendtartományi főnök, Mura Fülöp a budapesti rendház perjele, Zöldessy Balázs váci irgalmas rendi perjel, Kmetony Mátyás váczi irgalmaerendi áldozőpap és a megboldogult budapesti ismerősei, jó- barátjai. A temetést Gossmann Antal v. püspök celebrálja nagy segédlettel.