Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-13 / 132. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június 13. 2, *«»p*!srawssssa tájából. — I. Vilmos porosz király metzi szobrának helyén a franciák szobrot e- meltek a «fölszabadító közkatonának». Magyarország: Július 5-én Magyaror­szág gazdasági tárgyalást kezd Romániá­val. — A rendőrség nyomában van a Postatakarékpénztár rablóinak. — A mi­niszterelnök tegnap ebédet adott. — A kormányzó 19-én nyitja meg a nemzet­Eger, 1922. junius 12. Ma, hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta a közigazgatási bizottság rendes havi köz­gyűlését. Az alispánt jelentés, képviselővé való megválasztása alkalmával meleg szavak­kal üdvözölte Graefl Jenő közig, bizott­sági tagot. A jelentések a következőképen vilá­gították meg a megye múlt havi állapotát. A közegészségügy kedvező. Difteritisz 3, vörbeny 11, kanyaró 12, tífusz 6 (meg­halt 2), szamárhurut 28, fültőmirigylob 11 fordúlt elő. A járási tiszti orvosok közül nagyon sokan tanfolyamot hallgatnak, más részük betegeskedik, ami az egészségügyi szolgálatra káros. A tanfelügyelői jelentés szomorúan állapította meg, hogy a beiskolázásokat nagyon sok községben nem vették komo­lyan, a tankötelesek nem jártak iskolába. Erélyes intézkedést kér, hogy a jövőben a törvény megtartására nemzetművelődési szempontból szorítsák rá a lakosságot. Szomorú a közgazdasági jelentés. Az őszi vetések satnyák, ritkák és gazo­sak. A búza és a rozs kalászát kihányta. Á termés gyenge-közepesnek Ígérkezik; tengeri csapadékhiány miatt nem tud fej­lődni. Válságos helyzetben van a dohány, cukorrépa, dinnye is. A szőlőnek azonban kedvező az időjárás. Szőlőaszályon és at­kán kívül más nem pusztította, növény­betegség inég nem lépett föl. Virágozása rövidesen beáll. A rétek termése közepes. A lucerna másodhozama gyönge. Az utak javítási munkálatai kedve­ző mederben folynék. Őszre- remélhetően gyűlést. — Fraknői püspök elárverezted a római magyar házat. — Országos moz­galom indul meg az egyke ellen. — A fő­város sajtőpört indított Drózdy ellen. — A faipari gyárak felmondtak minden mun­kásnak. — 225 millió haszna lesz az ál lamnak a cukordrágításból. — A szabó­mesterek országos kongresszust tartanak. teljesen járható lesz a vármegyei úthá­lózat. Megemlíti a jelentés, hogy Jermy Sándor kir. műszaki főtanácsost a keres kedeimi miniszter Zalaegerszegre helyezte át s Tóbiás József kir. műszaki tanácsost, a beczkőujfalusi állami építészeti hivatal vezetőjét bízta meg az egri államépítészeti hivatal vezetésével. Az állategészségügyi jelentés szerint a betegségek szórványosan léptek föl. Lépfene Verpeléten, Gyöngyöspüspökiben, Horton, Hevesen, Poroszlón, Recsken, Ter- pesen, Pétervásárán, Gyöngyösön, veszett­ség Egercsehiben, Egerszalőkon, Tarna- szentmárián, Makiáron, Gyöngyösön, Taron, Átányon, száj és körömfájás Atkáron, Poroszlón, Ivádon, Istenmezején, sertés­vész Viszneken, Nagyrédén, Gyöngyös- oroszin, Pásztőc, Nagybátonyban, Hatvan­ban, Ivádon lépett föl. Színház és Művészet. A Vasgyáros. Dráma 5 felvonásban. Irta. Irta Ohneí György. Szombaton, f. hó 10-én hozta színre a Czakő társulat, «A vasgyárost,» melyben Ohnet egy vasjelle­met kovácsolt, Darblay t. Kovács Lulut, e kiforrott drámai művésznőt, (Claire) valósággal ünnepelte a közönség. Tarnay Margit (Susanne) bá­jos játéka ismét sikert aratott. Püspöki Róza jó jellemalakitást nyújtott. Dénes Rózsi (tthenais) kegyetlen és hideg tu­dott lenni. Koppány Bozsi is jó volt. Föl dessy Sándor (Derblay) komoly, férfias játékából elődomborodott a «vasgyáros». Szentiványi Béla (Gusztáv) kitűnt a fér físzereplők közül őszinte, kedves és finom ! alakításával. Jók voltak Andai, Weszeiy, Baghi és Baranyai, aki az előadást sike­rültén rendezte. Vasárnap délután az Ör- dögh bárót, este a Nebántsvirágot ját­szották a Városi színházban. Hervé ked vés zenéjű operettje -telt házat vonzott. Papp Manczi nagyon kedvesen játszott. Orbán Viola (Corine) ismét bebizonyította, hogy komoly értékek vannak művészeté­ben. Püspöki Róza (fejedelemasszony) jó volt. Szentiványi Bélát először láttuk ope rett bonvivantszerepben. Játéka stílusos volt. Latabár (Cslestin) játékáról csak any nyi*, hogy ő hozta a színpadra a nap­fényt. Baranyai, Baghi, Weszeiy jó voltak. Az egri főreáliskola cserkészestje Mező­kövesden. A «Borsod» Írja, hogy az egri cserkészek Király István dr„ Vucskics Je­nő és Bereczky Lóránd tanárok vezetésé­vel Mezőkövesdre jöttek, hogy* a főgim­názium tornatermében cserkészest reude- zésével tegyék Mezőkövesd közönsége e- lőtt érzékelhetővé azt a nemes feladatot, melyet a cserkesz intézmény az ifjúság szellemi s testi nevelésénél szolgálni hi­vatva van. Azért láttuk örömmel az egri cserkészeket a kövesdi diákok körében, mert példájuk nyomán bizonyára fokozott törekvés ered e nálunk is megalapozott intézmény erősítésére s kifejlesztésére. Az egyes intézetek tanulóifjúsága között való nemes versengés fölébresztése nézetünk szerint a legbecsesebb gyümölcse az ily közvetlen érintkezésnek, melyre a buda­pesti diákoknak látogatása, a szomszédos iskolák közül pedig először az egri diá kok eljövetele nyújtott alkalmat. Magának a cserkószestnek sikeréről a teljes elisrae rés hangján kell megemlékeznünk. A eset- kész intézmény jellemképző hivatását meg jelenítő szavalat, dialog s két cserkészje­lenet láthatóan megkapta a tornatermet betöltő közönséget s teljes sikert ért el. A testi nevelés terén elérhető eredmény bizonysága volt a válogatott tizes csapat hemutatott nagyszerű botgyakorlata, me­lyet a diákok Vucskits Jenő tanár zon gorajátékának ütemére mutattak be töké­letes precizitással. Kiemelkedő pontja volt a műsornak Bereczky Loránd tornatanár nak zongoraszóra bemutatott pompás bu­zogány gyakorlata, melynek kivilágított buzogányokkal végzett része meglepően szép volt. Általában a cserkésze-., pitnak bemutatkozása a közönség előtt a legked­vezőbb benyomással találkozott s az egri diákok az elért kitűnő siker tudatával vehettek búcsút Mezőkövesdtől. «Hiszek agy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» A vármegye múlt havi állapota. A közigazgatási bizottság ülése. hogy végül mégis csak halálra Ítéli az ár­tatlannak megismert Krisztust. Hosszú sorban indul meg a mozgal­mas tömeg a színpad jobb oldalán emel­kedő kis kálvária domb felé és ott felhang­zik a kalapácsütósek zaja s lassan föl­emelkedik a három kereszt. Köröskörül a ■ gúnyolódó nép, a blazirt római katonaság j és a fájdalmas Anya a szt. asszonyokkal- j Síri csöndben hallhatjuk a latrok párbe szódét és Jézus utolsó szavait. Beteljese dett.És a római százados lándzsájának seb­helye piroslik Krisztus oldalán. A keresztről való levétellel végződik az egész passiójátők.’ A világ leghíresebb passiójátékjain, Oberammergauban a legmeghatóbb, ami kor 5—8,000 ember elfojtott zokogását hallhatjuk. A mikőfalvai passió, ha meg is hat bennünket; ha le is köti figyelmünket: ilyen művészi fokon még nem áll, hogy ennyire a szivekbe tudna markolni. Hogy ennyire fejlődhessék a passiójáték, ahhoz nagyon sok idő kell. Oberammergauban 300 év gyakorlata és múltja áll a játékok mögött. Még békeidőben is milliókat költöt­tek korszerű ruhákra és díszletekre. A nép leikébe beleszivárgott a Szentírás áhí- tatos, biblikus hangulata. Az egyszerű em­berek nehézkessége lecsiszolódott; a ren­dezés a legapróbb zavaró jelenségekre is kiterjedhetett. Amit Mikőfalván láttunk, valameny- nyi nézőből a teljes, megértő megelégedést váltotta ki. Az a meggyőződés töltött el mindenkit, hogy rövidesen harmőnikusabb és csiszoltabb passiójátókban lesz részünk Mikőfalván. A gyakorlat meghozza a jelenetek mozgalmasságát, az előadás nyugodt, mél­tóságteljes pergősót, a kiejtés és hangsú­lyozás helyességét. Elmarad a kissé szín­házias jelleg és mélységesebb áhítatra ger­jeszti a nézők szivét. A legfontosabb lesz, új díszletekről gondoskodniok. A mostani díszleteket az apátfalvai völgy és a mö­götte álló hegyek perspektívája teljesen agyonnyomja. A tömegjeleneteknél kb. 300 ember lehetett a színpadon. Tudjuk, hogy kicsinyes okokon fordult meg, hogy sok betanított statiszta nem jelent meg. Mivel ez a jövőben nem lesz így, a passió játék mindig tökéletesebb és nagyobb- stílű lesz. Az előadás maga majdnem 3 óra hosz- szat tart és nagy méreteiről beszélnek a kiadások is : csak a ruhák kiköicsönzáséért 150,000 koronát fizettek havonkint. Egyet­len előadás kiadása megközelíti a 250,000 koronát. A maroknyi magyarság egész népe meleg érdeklődést mutat a mikőfalvai passió iránt. Egyetlen előadásról sem hi­ányzanak közéletünk előkelőségei. A szom­bati előadást Eger város intelligenciáján kívül Huszár Károly v. miniszterelnök nézte végig feleségével. Vasárnap ott lát­tuk a nézőtéren: Ilosvay Bálint dr. bel­ügyi államtitkárt, Marinovich Imre dr. h államtitkár, jogügyi igazgatót, Kuhárszky Lászlót, az Országos Tűzoltó Szövetség főtitkárát, Slachta Margit volt nemzetgyű­lési képviselőt és Alexandra missziós nő­vért stb. A maroknyi magyarság a kálváriát járja és passiót játszik. Úgy látszik, abban az ég is kedvez neki .

Next

/
Oldalképek
Tartalom