Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-12 / 107. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. s »22. május 12. péntek, xxix. ért 107 ** Egri Uhuim £l«ÍUMt**St «&)*&- SOltti SSaíiitSSSai viliit félévi ilUuiittnem fogadunk «I *$B*d évr* 180 &. — Sgg hóra 80 K. 1848 vagy 1849? > Eger, 1922. május 11. A függetlenségi és 48-as képviselőjelölt űr mai cikkére csak igen rövid megjegyzésem van. Az ő válasza egész más kérdés kö rül forog, mint amit én fölvetettem. Legitimitásról s az 1921: XLVII. t. c. érvényességéről én egy betűt se írtam. Érdekes kérdések ezek is, de vitatásukba jelenleg még se bocsátkozom. Nem mintha e kényes kérdések elől ki akarnék térni, hiszen idevágó álláspontomat e lap hasábjain legalább tíz cikkben ős ezenfelül egy önállőan-megjelent munkámban is (A jogfolytonosság követelményei s a kibontakozás útja) elég részletességgel kifejtettem, s most se tehetnék egyebet, minthogy az előbb megírtakat ismételjem. Erre a- zonban sem a mai időpont nem alkalmas, sem e napilap hasábjai ily teoretikus vitatkozással meg nem tölthetők. Én csupán arra akartam rámutatni, hogy egyrészről az 1848-as alap, amelyet a jelölt, úr plakátjai hirdetnek, másrészről az 1849-es álláspont, amelyet a jelölt űr programmbeszéde a királykérdés megoldásánál irányadónak elfogadott, — éppenséggel nem fedik egymást. Mert az 1848-as kor nagy törvényhozóinak méltán magasra értékelt törvényalkotása a következő szavakkal kezdődik: «Az ország karai és rendel nem késtek őfelsége iránti tántoríthatatlan hű aegük s a haza iránti szent kötelességüknek érzetétől vezéreltetve, figyelmüket a- zokra fordítani, miket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítése ... halaszthatatlanűl megkívánt: melyben a Felséges uralkodóház s az ahhoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet a bizonytalan jövőnek minden eseményei között rendít- hetlen támaszukat találandják fel». Mindenkinek jogában áll, hogy politikai kérdésekben olyan álláspontot foglaljon el, amilyet a viszonyok és körül mények lelkiismeretes mérlegelése alapján helyesnek tart. De sokakat megtéveszt olyan jelszavak hangoztatása és olyan el nevezések használata, amelyeknek a köztudat és a közel évszázados gyakorlat egészen más értelmet tulajdonítanak, mint amit e lobogó alatt jelenleg forgalomba hozni szándékolnak. Dr. M. K. A munkaszünet kiegészítése. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy vasárnapokon és Szent István napján délelőtt 9 órától este 6 óráig szabad főnyképfölvé teleket készíteni és reggeli 7 órától délelőtti 10 óráig árúsíthatnak dohányneműt. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztőt BREZNAY IMRE. A megfejelt orosz jegyzék. A legutóbbi órákban mindinkább erősödött a remény arra nézve, hogy az átnyújtandó orosz jegyzék Schanzer közvetítése után alkalmas lesz a megegyezésre. A jegyzék készítése közben — az utolsó percben — azonban az oroszok Moszkva utasításait kérték, amelyek teljesen lerontották a megegyezés esélyeit. Az utasítás szerint Osicserinnek a nacionali- zálásra vonatkozó jogot semmiképen sem szabad elejtenie, továbbá tudni akarják annak a kölcsönnek a fix összegét is, a- melyet a szövetségesek akarnak nyújtani Oroszországnak. Az utasítások követkéz- j tében tehát Schanzer akciója megbukott, másrészt az olasz miniszterelnök is kijelentette, hogy a legrosszabbtól kell tar tani a konferencia sikerét illetőleg. Csicserin maga is aggódik már és az új jegyzők megszövegezéséhez olasz ős spanyol szakértők tanácsait kéri. Hogy milyen súlyos a helyzet Gónu- ában, mutatja Facta miniszterelnök átirata is, amelyet a szenátus tegnapi ülésén felolvastak, melyben kimenti távolmaradását. Az átiratban Facta kifejti, hogy a genuai értekezlet munkálatai lehetetlenné teszik számára, hogy ilyen jelentős ese $3«yke8stS*ég a Eget, Líceuma, Kladéhhratal t Líceumi agosu^e» fetefea «sáss If. menyek mellett a konferenciát elhagyhassa. Egyéb híreink a következők : Genua. M. T. I. (Cseh sajtóiroda.) Az orosz delegáció tagjai ma este egybegyűltek, hogy Osicserinnek Schanzerral folytatott megbeszélése után, újra megfogal mázzák a választ. Éjfélkor a válasz meg szerkesztésével még nem voltak készen. Bécs. M. T. I. A Corriera della Sera munkatársának alkalma voit a genuai konferencián résztvevő előkelő delegációt, e- gyik tagjával a magyar kérdésről beszélgetést-folytatni. Ez a diplomata kijelentette, hogy a magyarok, megcsonkításuk dacára, nagyok maradnak és a konferencián igen rokonszenvesek. Bánffy Miklós grófnak, a delegáció vezetőjének munkáját teljes érdeklődés kíséri. A kormány nem változtatja meg a választási rendeletet. Budapest. M. T. I. Az ellenzék a vidéki választókerületekben újabb manőverrel iparkodik saját jelöltjei részére megszerezni a szavazatokat. Az ajánlási ívek aláirásai igen nehezen történnek ős avval- agitálnak, hogy a kormány meg fogja változtatni a választási rendeletet és azokban a kerületekben, ahol nyilvános, lett Revízió alá veszik a vidéki városok háztartását. A törvényjavaslat már készülőiéiben van. Eger, 1922. május 11. A háború alatt és az ezt követő su lyos gazdasági válságok eredményeként a vidéki városok háztartási gondjai nagyon megnehezedtek. A városok ugyanis még az általuk szedett különböző pótlékok és illetmények folytán sem tudták pénzügyi egyensúlyukat visszaszerezni. Ez a helyzet azután az egyre erősebb iramban rosszabbodó gazdasági helyzet folytán annyira elmérgesfedett, különösen a fölmerült tűlkiadások kapcsán, hogy a városokon ma már legsürgősebben segíteni kell és -azok háztartását úgy kell revízió alá venni, hogy a revízióval a városok nagyon könnyen bekövetkezhető csődje elkerülhető és megakadályozható legyen. . Érdeklődtünk a tervezet iránt (Eger sem él valami nagyon rózsásnak mondható anyagi viszonyok között) s mértékadó helyről a következő felvilágosításokat kapta munkatársunk : — Ma már az illetékesek a legkomolyabban foglalkoznak azzal a tervvel, hogy mindazokban a városokban, ahol ennek szükségessége mutatkozik, revízió alá veszik a városok háztartását. Ilyen irányú törvényjavaslat kidolgozását már a szak minisztériumban meg is kezdték. — A törvényjavaslat a kiadásokat igyekszik redukálni és a bevételeket fokozni. Fel fogja ölelni a személyi és dologi kiadások revízióját egyrészt, másrészt pedig bizonyos új községi adók egységes megállapításával fogja növelni a városok bevételeit. — A bevételek emelésére az eddigi tervek állása szerint komolyan foglalkoznak a bor és husfogyasztási adóknak a város részére való teljes átengedésének gondolatával, mert ezt az adónemet a közelmúltban a bortermelési adó fölemelésével mutatkozott nagy visszahatás miatt nem lehetett emelni, de viszont mai alakjában is még mindig igen hathatós eszköz lenne a városok bevételének fokozására, — viszont azonban az államsegélyek megszűnnének. t A bor, ital és fogyasztási adók kezelésében a városok aztán némiképen szabad kezet kapnának és pádig oly módon, hogy a ma körülbelül 10 millió koronát jövedelmező adókat a városok autonóm adóztatási joguknál fogva emelhetnék úgy és ott, ahol és ahogyan az szükségesnek mutatkoznék.
