Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-30 / 98. szám
hétköznap 2 K, vasár* és ünnepnap 3 K E®«í, S922. április 50. vasárnap, XXIX. «▼! 98 Ara , R% ^!£SseS*3l *í3a& asiiHídiaaal tisflam és félévi «íSBaatiat nets fogadnak el ■'Ss^iStd évra 180 5. — Fgg Mra 80 K. — hebbb -7i>riKiwn«BWW»aamMgaBgaBfeétf»gfc«fi™ Bethlen István gróf miniszterelnök j Gömbös Gyula, Patacsy Dénes és más ; politikusok társaságában ma reggel 8 óra 45 perckor érkezik Egerbe, az Egységes Párt hevesmegyei zászlóbontására. A nép- gyülés 10 órakor lesz a Kossuth-téren. 112 órakor tisztelgéseket fogad a miniszterelnök, I órakor ebéd lesz a Koronában. Kérjük a közönséget, hogy a bevonulás útvonalán minél számosabban jelenjék meg, s a háztulajdonosokat, hogy házaikat ez alkalomból lobogózzák fel. Bethlen István gróf. Eger, 1922. április 29. Holnap ünnepe lesz Dobó városának. Közénk jön a miniszterelnök és a kormányzó politikai párt több vezetőférfia. Eljönnek, hogy hitvallást tegyenek politikai meggyőződésükről; hogy tájékoz lássák a választókat terveikről s az irányelvekről, amelyeket követve remélik az ország megmentését, helyreállítását, megerősítését. Bethlen István gróf személyében nem csupán az ország első tisztviselőjét üdvözöljük, hanem — és még inkább t— azt a komoly, kitartó és becsületes magyar embert, aki rátermettséggel iparkodik megmenteni, ami csak menthető. Minden jó magyar ember vele érez abban, hogy a nemzeti királyságot akarja. Azt, amely — bárki legyen is az uralkodó — csak Magyarországnak, csak a magyar nemzetnek tesz hűaégesküt. Azt a királyt, aki hozza a régi, egységes, csonkíltatlan Magyarországot. Világnézetének alapja a keresztény és nemzeti demokrácia, mert egyedül ezen épülhet fel jövőnk. A kereszténytelen irányú és nemzetközi demokrácia juttatott bennünket a sír szélére, ahonnét vissza kell fordulnunk, ha élni akarunk. A jogegyenlőségért, a társadalmi erők kiegyenlítéséért folytatott makacs küzdel me éppen oly ismert, mint a bomlasztó, zülleszlő törekvések ellen vívott kemény és következetes harca. Igazat kell adnunk Bethlen István grófnak abban is, hogy egyik legelső teendőnk a gazdasági megerősödés úgy az őstermelésben, mint az iparban is. Szerinte — igen helyesen — a több- termelésnek és takarékosságnak kell vezet nie úgy pénzügyi, mint gazdasági politikánkat, melyeknek ismét az az alapföltétele, hogy gazdasági függetlenségre s önálló vámpolitikára kell törekednünk. Alkotmányunkban a jogfolytonosság helyreállítása s a kormányzásban demokratikus közigazgatás szintén minden józan magyar léleknok egybehangzó kívánsága. Kell-e még több, hogy a magyar nemzet nagy nagy többsége Bethlen István mellé s az Egységes Párt zászlója alá álljon? Csak evvel vívhatja meg azt a nagy harcot, melynek végső, minden tiszteletre méltó célja ennek az agyongyötört országnak és nemzetünknek megmentése. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. | §x«fffe€32fóiégi Egev, Lices&x, Xiaáőkivsisli äieenrai agefsaési N TsÜäSöH 8S&Z 11« Lehetnek, sőt vannak is, akik más úton remélik a boldogúlást. Lehetnek, sőt sokan vannak, akiket nagyon érzékenyen érint egyik-másik programmpont... Előbbiek azonban mihamar tapasztalni fogják, hogy ez a helyes út. Az utóbbiak — ha kell — megérzik, hogy a magyar nemzet ben van még erő, amely lehetetlenné teszi számukra 1918-nak és 1919-nek megismétlését. Az a képtelen helyzet, — amelybe országunkat és nemzetünket juttatta ez a két szerencsétlen esztendő, — önmagában hordja a földalatti mozgolódást, a titkos íervezgetést, a sötét aknamunkát. Ezeknek azonban nem ül fel egyetlen igaz magyar sem, hanem minden becsületes lélek egy akarattal óhajtja az Egységes Pártnak egyenes, bár rögös és nehéz útját. A mi üdvözlésünk nem csupán Magyarország miniszterelnökének szól,hanem — és még inkább — annak a férfiúnak, aki az Egységes Pártot létre hozta, a széthúzás turáni átkát szőkébb térre szorította s az egyedül lehetséges jövő irányát kijelölte. Nemzetünk érdekében adja a magyarok Istene, hogy a választások diadalt hozzanak neki. A büszke gyász ünnepe. Eger, 1922. április 29. Szomorú, de amellett fölemelő ünnepre gyűltünk ma délelőtt a ciszt. rend egri szent Bernát főgimnáziumába. Szülők és gyermekek, testvérek és barátok, hivatalos személyek ás magánosok, testületek és iskolák képviselői . . . Gyászoló nők és férfiak a konvent templomának hajójában. Büszke, nyilt tekintetű katonák s lehajtott fejű édes anyák, szemükben büszkén csillogó küny, szivükben fájdalmas büszkeség. És felbúg az orgona, fölcsendűl az ifjúság gyönyörű éneke... Werner Adolf dr. perjel mondja a gyászmisét és liberát, melynek végeztével a főgimnázium tornatermébe vonúl a közönség. Az előcsarnokban virágdísz között helyén vau az új márványtábla, a Szvo- rényi emléke mellett. A.táblát Csathó Béla budapesti építőművész tervezte s Balcsó Ernő helyezte el közös koszorúban a Szvo- rényi táblával. 11 órakor megjelenik Szmrecsányi Lajos dr. érsek a főkáptalan több tagjával, azután Bobory György dr. főispán. Ott vannak Isaák Gyula alispán, Juhász László ezredes állomásparaucsnok és Zalán Antal ezredes a tisztikarral, Trak Géza polgármester, a társintézeíek igazgatói, tanárai, kiküldöttei s úgyszólván a társadalom minden előkelősége. A Himnusz elhangzása után Werner Adolf dr. beszél, majd egy gyönyörű énekszám következik s Garay Géza VIII. oszt. tan. szavalja el tökéletes kidolgozásban Tordai Ányos dr. alkalmi költeményét: Az édes anya fiaihoz. A Werner Adolf dr. Emlékbeszóde és Tordai Ányos dr. allegorikus költeménye kiegészítik egymást. Mesteri mű egyik is, másik is. Alapeszméje: a hazaszeretet; rűgója: a büszke fájdalom, melyet a legmelegebb szív szeretető itatott át; tanulsága: a munka és áldozat. És nem tudjuk, hogy mi ragad meg jobban: a for ma tökéletessége, vagy a gondolatpk szépsége, az emelkedettség vagy az izzó szeretet, a haza imádata vagy a nevelői bölcsesség. Lenyűgözött lélekkel hallgat mindenki, de gyorsabban lüktet a szív s könyek- kel telik meg a szem. Igen.. sírunk. Nemcsak a gyászolók, hanem mindenki: a férfiak éppen úgy, mint a nők. Az alma mater a szülők, a gyermekek, a testvérek, a barátok, tanítók a fájdalmába belekapcsolódik s vele együvé fonódik a magyar lélek büszkesége, megalázotíságunk keserű tudata s a jövőbe vetett hit, Nagy Magyar- ország szent reménysége. És a lelkek együtt kísérnek minden hősi halottat, akinek nevét megőrzi s most közli a jegyzőkönyv. Könnyes szemmel, reszkető kézzel jegyezgették 1914. óta Werner Adolf dr. főigazgató, Perényi Kandid és Kovách Dem jón tanárok s az adatokat, pontos részleteket hangyaszorgalommal gyűjtögette az egész tanári kar. Sorakoznak a nevek. Szaporodik az emlékezés. Felhangzik olykor a csukló sirás. a fojtott zokogás . . . Mikor pedig a Szózat is elhangzott, önmagába mélyedő lélekkel oszlik a disíies közönség. Eloszlik azzal a tudattal, hogy ilyen mesterek, ilyen iskolák mellett lehet reményünk a feltámadásra. .7 mmmmmmmmmmmuammmmmmmmmammmmmmm Ugrón nem vállalta a budai tisztán az első helyet. Budapest. A közös liberális listákkal kapcsolatos jelölések aktái bezártnak te kinthetők. Rassay és Vázsonyi tegnap véglegesen megállapodtak a listában. A lista előreláthatólag még a mai nap folyamán nyilvánosságra kerül. A budai kerületben a paktumos lista összeállítása még nem tiszta teljesen, mivel Bárczy a megegye zés felborulása következtében nem hajlandó a jelöltséget vállalni. Közölték ezt lile tékes körökkel és Vázsonyiék oly irányú kísérletet tettek, hogy Ugrón Gábornak ajánlották fel a budai listán az első helyet. Ugrón ezt visszautasította. A jégverés nem okozott nagyobb károkat. Budapest. M. T. I. A tegnapról mára virradó éjjel hatalmas jégverés vouult át a fővároson. Az Omge igazgatója, Szilasy Zoltán, a következőket mondotta munkatársunknak : — A jégverésről jelentést még nem kaptunk, éppen ezért nem hisszük, hogy nagy területen pusztított volna. Ott is, ahol pásztázta a vidéket, legfeljebb a gyümölcsben és a repcében okozhatott pusztítást. Mert a gabonát, amely még nem szökkent szárba, nem is érhette komolyabb veszedelem. I
