Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-26 / 94. szám
mm ífEPüJBAs % Az utca gyermekeiért. • El kell jönnie as időnek, hogy a nemzetnevelés politikum legyen.» —A mozgalomnak esak akkor less eredménye, ha a szülők nem járatják le a tantestület tekintélyét. Eger, 1922. április 25. Az egri társadalom megmozdult az utca gyermekeiért. Werner Adolf dr. c. főigazgató, a ciszt. gimnázium igazgatója kezdettől pártolta azt a nemes mozgalmat, amely a gyermekvédelmet tűzte ki céljául, hogy megoltalmazza a gyönge ember palántákat az utca romboló hatásaitól. Amint már megírtuk, ebben az ügyben a Városházán tegnap, hétfőn délután értekezlet volt, amelyen úgyszólván a társadalom minden rétege képviselve volt, különösen pedig a tanügy szolgálatában álló tanárok, tanítók vettek reszt szép számmal. A megjelentek között láthattuk Isaák Gyula alispánt, Trak Géza h. polgármestert, Molnő,r Kálmánt, a neves jogi-irót, Heves m. tb. főjegyzőjét, Russtek Károly kir. tanfelügyelőt etb. Az értekezletet Werner Adolf dr. c. főigazgató, a melegszívű gyermekbarát nyitotta meg. — El kell jönnie az időnek — mondotta — hogy a nemzetnevelés politikum legyen. Az utca gyermekét meg kell menteni. Nem azért hívták összo ezt az értekezle- j kapcsolódik. Felajánlotta a tét, hogy alakuló közgyűlés váljék belőle, hogy újabb egyesületet alakítsanak, hanem azárt, hogy mindenki, aki komoly szereietet érez a gyermek iránt, kisérje a gyermeket figyelemmel az utcán, hogy le gyen a gyermeknek kitől tartania és so hasé érezze magát egyedül. Üdvözlő szavai után Barabás Sándor áll. el. isk. igazgató ismertette, mennyire szükség van a gyermekek utcai ellenőrzésére, fa-hozta a gyermekhalandóságot. Az utca gyermeke elzűllik, elcsibászesadik. A faiak firkálásán kezdi az életet, cigarettázással folytatja, azután ablakokat tör be, végül notórius gonosztevővé válik. A társadalom feladata hogy megmentse a becsületnek, a hazának az utca gyermekét. — Amit apáitok nem tettek — mondotta Kölcseyvel — nektek kell tenni. Bizony, apáink nem sokat törődtek az utca gyermekével, akinek hozzátartozói napszámba jártak s magukra hagyatva kóboroltak a kis toprongyosak, akikből nem egy előkelő reprezentánsa lett az országnak, Russtek Károly kir. tanfelügyelő hozzászólásában megjegyezte, hogy ennek a mozgalomnak csak akkor lesz eredménye, ha a szülők a tanárok és tanítók tekintő lyét nem járatják lo és készek velük, az iskolával együtt működni — gyermekeikért. ' Trak Gáza b, polgármester kijelentette, hogy a mozgalmat szívvel lélekkel támogatni fogja é3 a gyermekvédelem Eger város tanácsa előtt hathatós támogatásra talál. Király István dr. tanár, cserkésztiszt csapatparancsnok emelkedett ezután szólásra. Cserkészeivel a mozgalomba beDobő Isívá nők» segítségéi, amennyiben itt, amint látja, nagyan szép cserkész munka kínálkozik. A cserkészeknek minden nap van őrjárata s igy cirkálás közben sok jő szolgálatot tehetnek az ügynek, sót még a temetőket is ellenőrizhetik. Werner Adolf dr. c. tanker, főigazgató ezután köszönetét mondott Barabás Sándor áll. el isk. igazgatónak tartalmas előadásáért, valamint a megjelenteknek is. Legközelebb ismét összehívnak egy értekezletet, amelyen a közelebbi módozatokat beszélik meg. Hősök találkozása. A gimnázium hősi halottainak emléktábláját szombaton avatják fel. Eger, 1922. április 25. ... Két emléktábla ölelkezik egymás sál. Az egyik a Szvorényié, a másik a ciszt, gimnázium hősi halotíaié. Komoly, szomorú bronz-arc van a Pro Patria emléktábla mellett, amelynek fehér márványában 75 aranybetűs név hir deti a hősök halhatatlanságát. A bét emléktábla végre találkozott egymással, hogy hirdessék, kik a hősök. Babérfűzér fonja át őket, babér díszíti a «Pro Patria» egyenes, lovagi kardját s babér övezi Szvo- rényi domborművű arcképei. Szent a hősök találkozása. Az egyik a kultúra csatamezeján áldozta óletét, a 75-ök pedig a hazát oltalmazva hunytak el a világégés katasztrófájában. Ki mondaná meg, melyik volt nagyobb? . . . A gimnázium előcsarnokában a kőművesek az utolsó simításokat végzik az összeforraaztotí kőt emléktáblán. Egy kedves ciszt. szerzetes-tanár szives felvilágosításokkal szolgál: — A fehér márváayemlóket, amely egységes művészi összhatásban simul a Szvorényi-emlóktábla mellé, Csathó Béla, budapesti műépítész tervezte és készítette el. Hetvenöt hősi haiott H8ve vau az emlék táblán s még 3—5 boly maradt üresen, hogy a véletlenül kimaradtak nevei is fölvésheiők legyenek. A behelyezést Balcső Ernő egri építész végezte. A költségek eddig meghaladják az 50.000 koronát, mely összeg a társadalom jótékonysága útján gyűlt össze az ifjúsági előadások, ismeretterjesztő előadások során. A hősi halottak emlékét díszjegyzökönyvben örökítették mog, amelynek szövegét Csif- fáry Gyula VIII. o. t. irta meg remek kalligráfiával, cimtábláját pedig Tróján Alfonz festőművész, rajztanár tervezte. A címlapon halott katona fekszik és föíéje hajol az emberi Irgalom, Krisztus. Sze rettük volna kinyoaiatni a jegyzőkönyvet, de nem volt rávaíó pénzünk. A díszjegyzőkönyvet az intézet irattárába helyezzük és ugyancsak e jegyzőkönyvben örökítjük meg az adományozók neveit is. Az az eszme, hogy emléktáblán örökítsük meg a mi halottainkat, régi keletű. Kovách Demjén és Perényi Kandid tanárok már a háború alatt is jegyezget- ték az elhúnytak nevét, arra számítva, hogy ^95z idő, amikor megörökíti nevüket a gimnázium késő nemzedékei számára a Iregyeletes emlékezés. Föltekintöttem a márvány-emlékre s olvastam: — Neveteket őrzi hálás emlékezet. Tordai Ányos dr. nagyon sokat fáradozott, levelezett a hősi halottak hozzátartozóival, hogy való adatok alapján szö- vegezhessék meg a jegyzőkönyvet s lehetőség szerint teljes legyen az emléktábla névsora. A felavatási ünnepségen, amely f. hó 29-ón, szombaton délelőtt lesz, Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztor is részt vesz. A fölavatási ünnepségek programmjáí helyszűke miatt lapunk legközelebbi számában közöljük. Mosakodnak a jelölt jelöltek. Az egri kerület egyetlen komoly jelöltje Nagy János dr. Eger, 1922. április 25. Az Egri Népújság munkatársa a forgalomba hozott képviselőjelölt jelöltektől érdeklődött, mennyiben igaz, hogy föllépnek. A jelöltjelölt urak ennivaló naivság- gal szörnyüköztek. «0, dehogy, kérem szépen, hoey lehet ilyent még csak gondolni! Nem lépünk mi föl, mink már le is léptünk, hehe, ha lelépő képviselőjelöltek vannak, akkor mi is azok vagyunk, hehe«, így mosakodtak. Azonban nem zörög a bar ászt. Mértékadó helyről értesültünk, hogy az ajánlási iveket a következők vették ki: Erlach Sándor 48 as kisgazda. Ah, óh! Miért nem 28-as kisgazda! Mis- kolczon bátran fölléphetne ; (Nem baj, egy párttal több, vagy kevesebb, igazán nem számit.) Kórődi Katona Halier párti, Pataky István dr. keresztény ellenzéki, Osópányí László dr. független kisgazda és polgári párti, Kakuk Náci 48-as függetlenségi párti programmal vette ki az ajánlási iveket. Legérdekesebb a dologban, hogy (Csépá- nyin kívül minden jelölt — jelölt) tiltakozik az ellen, hogy őt holmi jelöltséggel Meggyanúsítsák. Szóval minden a suba alatt megy, mert hátha nem sikerül a jelölést nyélbeütni. Az egri kerület egyetlen komoly jelöltje Nagy János dr., aki már kijárta a parlamenti iskolát s önzetlenségével, csöndes munkásságával az egri kerület mandátumát az uj parlamenti évekre is többszörösen megérdemelte! Egy oláh kapitány «drága» szerelme. Eger, 1922. ápr. 25. Nagyváradnak szenzációja van. Kacagnak rajta nagyokat, keservükben is a jő bihari urak. Az eset a következő: Gavrilescu oláh kapitány, a váradi vasúti csendőrség parancsnoka rövid ismeretség után megkérte Füredi István többszörös milliomos leányának kezét. A papa azonban igen vallásos zsidó lóvén, megtagadta a beleegyezést, — mire a szerelmes kapitány nyomban áttért a zsidó vallásra. Bár az esküvőnek ezek után elvi akadálya nem lett volna, Füredi miért, miért nem, közvetlen az esküvő előtt visszaküldte Gavrilescu kapitánynak a jegygyűrűt. Miután így a házasságból semmi sem lett, a kapitány újra való felvételét kérte a görög-keleti egyházba. A plébános azonban a régi hagyományokra hivatkozva, csak azon föltétel alatt volt hajlandó a kapitányt az egyházba visszafogadni, ha a hitehagyott 40 napon belül annyi kenyeret ás gyertyát oszt szét a szegények között, amennyi tes-
