Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-23 / 92. szám
Ära? hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. $g«r, 1922. április 23 vasárnap, xxix. érf 92. «a. áüíía«Mrt*«s «?*& po*t#i gziuitissfti félért «Idfixetéftt ntm fogadnak ti &3pgMl érra 180 K. — Bgg hóra 80 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNÄY IMRE. ^seskoMrtfiség » Eget, Lfccan. EitdőMvsitúi Lieeami síüossásí Telefon ssám 11. A mozgalrast nem kisebb férfiú indítja meg, mint Csekó Gábor pápai pre- látus, nagyprépost, kanonok. Első segítői lesznek ebben a munkában Breznay Imre tanítóképző tanár, az Egri Népújság szerkesztője, Pataky István dr. ügyvéd és Polénkay László dr. az Egyházmegyei Takarékpénztár h. igazgatója. A napokban értekezletre hívják ősz sze azokat, akik középiskolai ismereteiket, erkölcsi viíágfelfogásukat, szóval: leikök tartalmát a nagyérdemű ciszterci Rend útján nyerték. Ennek az értekezletnek he- i lyéről és időpontjáról idejében adnak hirt ! a helyi lapok. Az orosz pldüttjcg ellett irányuló SsszeesKfitffet fedezett fit fftmi rendőrsig. Alig siműlt él az orosz-német szerző dós nyilvánossá tételén keletkezett incidens, máris újabb esemény tartja izgalomban a genuai tanácskozókat. A genuai rendőrség ugyanis összeesküvést fedezett fel az ott időző orosz delegáció ellen. Az összeesküvés fölfedezésében nagy segítségére volt a genuai rendőrségnek az az orosz detektivcsapat, amelyet Csicserin kíséretébe osztottak be, akik valóságos hármas kordonnal veszik körül az orosz delegációt, ha elhagyja lakosztályát. Az összeesküvés részesei orosz mon- archisták, akik leginkább Parisból jöttek Genuäba; közöttük van Taminkov inon- archista-vezér is. Ezek mint német kereskedők jelentették be magukat. 15 embert letartóztattak, közöttük 4 nőt is. A hamis útleveleket a berlini rendőrigazgatőság állította ki. Különben a mai gazdasági albizottság! ülés a nemzetközi munkaügyi hivatal memorandumával foglalkozott, amelyben 20 millió munkás sorsáról van sző. Közben várják Viktor Emmámtól király látogatását, mely alkalomra feldíszíGenf. A M. T. I. kiküldött tudósítójának jelentése: Faeta olasz miniszterelnököt, a genuai konferencia elnökét, az értekezlet befejezése után nemesi rangra emelik. A Stefáni ügynökség jelenti: Az o- rósz ügyek albizottságának mai ülésén Schanzer az olasz ügyek albizottságának elnöke több kiküldött nevében felvilágosítást kért az oroszoktól a szerződés e- gyes pontjára vonatkozóan. Az elnök meghiúsította azt a kísérletet, hogy az orosz német szerződés egyes pontjait bevonják a tárgyalásokba. Az ülés befejezése után összeült a most kiküldött külön bizottság, amelyben Olaszországot Gianni képviselte ős megvizsgálta egyes pontjait az orosz memorandumnak, amelyet holnap az oroszokkal együtt fognak megvitatni. Genf M. T. I. Havas. A francia küldöttség írásban fordult az értekezlet elnökéhez, Facta miniszterelnökhöz, tiltakozván a szövetséges határozatban adott válaszjegyzék hangja ellen. A francia küldöttség vitatja a német orosz szerződés jogosultságát, mely szerinte ellentétben áll a genuai feltételekkel és felkérette Fac- tát, hogy hívja össze gyűlésre annak a 9 szövetséges hatalomnak képviselőit, amelyek az ápr. 18-iki határozatot aláírták. Genua. M. T. I. Havas. Az orosz ügyek bizottsági ülésén Bkrthou kijelentette, hogy az orosz jegyzék utolsó bekezdése ellen normálisan állást foglal. Visszautasít minden vitát ebben a pontban, ha nem jött létre olyan megállapodás, mely szerint a szovjetet elismeri, a genuai határozat idevonatkozó feltétele a- lapján történhetik meg és minden kormány szabad kezet kap az elismerés célszerűsége megítélésében. Ciszterci Diákok Szövetsége. Eger, 1922. április 22. Dunántúlról lelkes hangú körlevél repült szót az egész országba. Gaál Gasz- ton, Klebelsberg Kunó gróf és Zichy János gróf (mindhárman ciszterci főgiraná zium egykori tanítványai) írták alá és küldöttek szót avval a céllal, hogy szövetségbe tömörítsék az ország minden ciszterci főgimnáziumának volt növendékeit. A felhívás, — mely az egrieket és az egész vármegye közönségét egyaránt érdekli főgimnáziumunk révén, — így szói: «Barátaink! Testvéreink! Lelkes lélekkel küldjük hozzátok köszöntésünket. Közös Alma Materunkra, a ciszterci Rendre való állandó kegyoletes vissza- gondolásuuk, belénk hevített eszméinek tudatos továbbélése lelkesít bennünket arra, hogy szövetségbe egyesülve állan dó kapcsolatait és formáit teremtsük meg magunk közölt e szellem gyakorlati életének. Szövetséget akarunk létesíteni, a mely hivatva lesz a Rend gimnáziumaiban járt, vagy vizsgálatot tett minden növendéket magában egyesíteni. A magyarság köztelke számára föl akarjuk magunkban újítani a szép, boldog időket, amikor derűsen, jókedvvel és testvéri egymástszeretéasel voltunk magyar diákok. Bele akarjuk iüktatni a közélet fáradt, lassú vérkeringésébe fiatal életünk eszméinek frisseségét. Fenn akarjuk tartani azokat a kipróbált, áldott hagyományokat, amelyeket a ciszterci Rend termelt és alakított ki keresztény magyar kultúránk alapjai számára. Szeretettel akarjuk felkarolni, támogatni, életcéljukhoz segíteni szegényebb sorsú utódainkat, hogy így a gyakorlatban is a testvéri szeretet melegével kisérje egymást a ciszterci tanítvány az életben. Őrei, küzdő harcosai akarunk lenni a keresztény magyar intelligenciának, amelynek kinevelésében látta mindenkor célját a ciszterci Rend. Lobbanjon föl lelkeíekben első ifjú- ságtok minden szép ujjongása! Hozzá tok el kemény, tiszta férfissságtokat, tisztult magyarságokat és azt a töretlen lelkületet. amellyel elindultatok az Alma Mater kapujából. Az élet, a múlt és jövő biv benne leket, öreg ciszterci diákok! Jöjjetek az új Veni Sanctera! . .» Majd a gyönyörű gondolat gyakorlati megvalósítása érdekében fölkéri miudazo kát, akiket illet: «Akiben viszhangra talál felhívásunk, jelentkezzék mielőbb — szóval vagy írásban — annak a ciszterci gimnáziumnak az igazgatójánál, ahol járt vagy végzett. Folyó 1922. évi június hő 29-ón délelőtt pedig minél többen jelenjetek meg az illető intézet évzáró ünnepélyével kapcsolatban tartandó alakuló közgyűlésen.» A tervezett Szövetség iránt mi sem maradhatunk közömbösek. Eger ósi gimnáziumának volt diákjai is megmozdulnak, hogy tettre készen, áldozatokkal siessenek az új, nemes szövetkezés támogatására. Egy film körül. Eger, 1922. ápr. 22. Az erzsébetvárosi bombamerényletet annak idején minden magyar újság, kivétel nélkül, élesen elítélte. Rámutattunk mi is arra, hogy azok a bombák elsősorban a magyar nemzeti becsületen ütöttek fájdalmasan égető sebet. Kifejeztük azt a véleményünket, hogy a faji és politikai harcban'ilyen eszközök használata olyan balkáni barbárság, amilyet eddig a magyar história nem ismert. Perßze, ezt mindennap nem ismételhetjük. A liberális lapok azonban, amelyek immár vőrlázító módon, napről-nap- ra és számról számra a legmarőbb gúnynyal, a legfarizeusabb szemforgatással beszélnek a magyar keresztény kormány zatról és a sorok között azzal vádolják a belügyminisztert, hogy a gyilkosok, a merénylők kinyomozását nem akarja komolyan. A legkülönbözőbb, a legmelanehőli* kusabb, a legperfidebb címek alatt, máskor a legnagyobb lemondás, a vigasztalan keserűség odavetett kifejezésével tárgyalják a nyomozás eredménytelenségét. Hogy ez mennyire tervszerű munka és hogy mi ennek a célja, azzal mindenki tisztában lehet. Minél jobban átitatni a közvélemény lelkét az eddig megtorlatlan maradt bűntények rettenetességével. Idegenek előtt is lefesteni a «szenvedő» idegen faj könnyeket fakasztó sorsát és megingatni a külföldnek raár-már jó irányban haladó véleményét a csonkaországról. E célok szolgálatára készült az a film is, amelyet az áldozatok temetéséről készített egy budapesti filmgyár. Mielőtt azonban forgalomba került volna, elkobozta a budapesti rendőrség. Hogy igen helyes volt ez az intézkedés, a következmények bizonyítják. Az elkobzás hírére ugyanis liberális berkekben irtó üvöltés támadt a belügyminiszter, a rendőrség és mindenki ellen, aki él. Fiskálisokat szólaltattak meg, vájjon jogszerű volt e az elkobzás, vagy nem?
