Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-19 / 88. szám

2 SORI KÉPÚJSÁG nyokkal együtt. Azóta a következő adó- j mányok érkeztek az intézethez: Barsy István 100, Maczky Gyula Erdőtelek 1000, Szabó Ferenc Jászapáti 200, Tatay István 200 K. E célra további szives adományo­kat hálásan fogad az intézet. Az emléktábla leleplező ünnepélye április 29-én délelőtt lesz, aznap este pe­dig és másnap 30 án, a tornaterem szín­padán a háborús időkre emlékeztető, ked­ves diákszindarabot ad elő az intézet ifjúsága. Szívesen fölhívjuk máris a közönség figyelmét főgimnáziumunk e kegyeletes és minden dicséretet érdemlő ünnepére, amelynek részleteiről legközelebb bőveb­ben fogunk megemlékezni. Hét évi szenvedés után. Eger, 1922. április 18. Az alantas tisztek utólső túsz-cso­portja a napokban érkezett meg Buda­pestre, ahol Lajosmizsa és Alsőnémedi pa­zar bőkezűséggel vendégelte meg az o- roaz fogságból hazatérő tiszteket. Buda­pesten Pillér Ernő főhadnagy köszönte meg a szállítmány nevében a szíves fo­gadtatást. Csak főhadnagyok jöttek; a szállítmány legelőkelőbb tagja a megbol­dogult Széchenyi pasának a fia, gróf Szé­chenyi Bálint volt, aki egy kedves orosz hercegkisasszoiiyt (valamikor dúsgazdag) vezetett oltárhoz Oroszországban. A túsz- szállítmány között egriek is voltak, így László Tivadar, László János ny. jegyző fia, (akinek a nevére egyik cikkünkből emlékezhetik az olvasó), Pillér Ernő és Pillér István főhadnagyok, a megboldo­gult Pillér Ede árvaszéki elnök fiai. — Hazajött még tudomásunk szerint Ador­ján Mihály tiszafüredi földbirtokos is. Mun­katársunk a napokban fölkereste László Tivadart Petőfi-utcai lakásán, akitől ér­deklődött az orosz viszonyok felől. Az in­terjú egyik felét most közöljük, a másik felét, mely a szociális termelésre vonat­kozik, lapunk egyik legközelebbi számában. László Tivadarnál, j Az édesapja a díványon ül. Boldo- > gan pipázik. Mi az asztalnál helyezke díink el. Lassan indúl meg a beszéd. Rá­gyújtunk. Ő cigarettára, én szivarra. S most tessék azt gondolni, hogy minden, amit mond, a szivarfüstből támad, mely egy emberré, egy lélekkó kovácsolt össze bennünket. Mert oz volt az érzésem s a- mikor elhallgatott s láttam a fényes ebéd­lőt, a magas fikuszt, megkönnyebbülve só­hajtottam föl: szivarfüst volt hát mégis minden, ami elém rajzolódott. A műit öröme, szenvedése, ha utána van az ember: szivarfüst. A moszkvai piaci árak márciusban — Amikor a magazinokból minden ki­fogyott, megengedték a szabadkereskedel- met. S így csak az elásott holmik, ame­lyekre szerencsés véletlen miatt nem ta Iáit rá a szovjet, kerültek a csöndes for­galomba. Élelem leginkább Moszkvában van. Az árak nem stabilok, nem egyfor­mák, vannak cikkek, amelyeket egyik ke­reskedőtől ötven-, a másiktól már hatvan­ezer rubelért lehetett megvásárolni. A moszkvai piaci árak március elején, ami­kor eljöttem, így alakúltak: egy font fe­kete rozskenyér 60—65,000 rubel, fehér kenyér fontja 150,000 rubel, magyar kiló­ban számítva a fekete rozskenyőr 160,000- a fehér 375,000 rubelbe kerülne. Egy font marhahús 100,000, disznőhús 250,000 — 300,000 rubel, szalonna, vaj fontja 400,000 rubel. Egy félliter tej 35,000 rubel; rizs fontja 120,000 rubel, egy font kakaó fél­millió rubel, 1 kgr. 1 millió 250,000 ru­belbe kerülne. A cukor fontja 200,000 ru­bel. (A legdrágább cikkek egyike.) Bur­gonya egy font 10,000 rubel, alma 40,000 rubel. Egy háromfogásos menü 200— 250.000 rubel. Márciusban megengedték a szőlőbor árúsítását. Egy üveg asztali bor 250.000 rubel. Ruhafélék. Egy öltöző közönséges ruha 4—5 millió rubelbe kerül. Minden attól függ, hogyan tudják értékesíteni. Szőrmés téli­kabát tizenötmillió, a cipő párja két—há­rommillió rubel. Egy arsin (71 cm.) sötét­kék, vagy fekete szövet (nagyon mindegy) másfél millió. (Elég naiv voltam, amikor megjegyeztem; <IIát zsákokban cipelik a bankjegyeket Oroszországban, amikor vá­sárolni mennek?») Hogy pedig ezeket az árakat fizetni lehessen, a szovjet 50,000, 100,000, 200,000 és 250,000 rubeles papírpénzeket hozott forgalomba. Társadalmi élet. művelődési viszonyok. A szovjet hazájában csak egy ma­radt meg a régi Oroszországból: a ven­dégszeretet. Ha egy orosz valakivel talál­kozik, a «Doszvidanja» előtt (Viszontlátás­ra) mosolygó arccal jelenti ki: «Pojgyom csájpity!» (Jöjjön el, vagy jöjj el vendég­ségbe,) S ha idegen emberrel is van dol­ga, az orosz meginvitálja «csájpity»-ra. Különösen a «Maszlinka» alatt, (közvet­len nagyböjt előtt vau s egy hétig tart; olyan, mint nálunk a farsang), csájpityoz- nak, vendégeskednek és «guljatj »-óznak, sétálnak: A Masziinkát átsétálja és átmu­latja az orosz. Arai a művelődési viszonyokat illeti, bátran kimondhatom, hogy a muzsik gyom­ra nem veszi be a kultúrát. A színházakba, mozikba még csak elmegy, (bár ott is propaganda-előadáso­kat tartanak), de az analfabéta-iskolába már— nem. Fegyverrel hajtják őket a tu­dás forrása felé, de úgy látszik, hogy na­gyon viz ízűnek találják s mindenki meg­lóg előle. A lógókat persze kényszermun­kára ítélik, koncentrációs táborokba zár­ják. Zárhatják. A muzsik, aki a cárizmus alatt zúgolódott, hogy sötét butaságban tartják s nihilista-eszmék emlőin nevelke­dett, ma undorral fordúl el a betűvetés­től. Szegény Tolsztoj. Megfordúlna sírjá­ban . . . Házasságkötés éppen olyan sok van, mint válás. Egyik-másik orosznak már hat felesége is volt. A beszélgetés hirtelen abbamaradt, mert nyilt az ajtó és egy kék szemű, sző­ke csöppség jött be a szép nagynéni kar­ján. Boldogan repdesik édesapja felé. Elgondolkozom. A pillantásaim simo­gatják a kis gyerek arcát. Szibéria volt a bölcsője. Ott született, amerre kóborló magyar lovasok íjjai suhogtak . . . Ez a gyerek magyar lesz ! (Ferenc.) A bombamerénylet ügyében nincsen újabb fordúlat. Budapest. A rendőrségen a bomba merénylet nyomozási ügyében semmi ú- jabb fordúlat nem történt. Az ünnepek a latt csak Németh István, az Erzsébetvá­rosi Kör szolgája volt rendőri őrizet a- latt, akinek szereplését még nem látják teljesen tisztázottnak. A rendőrség abból a föltevésből indúl ki, hogy a tettesekkel bizonyára összejátszott. Ismeretes, hogy a három tettes személyleírását a rendőrség a lapokban közöltette ős országos körözé­süket elrendelte. Ennek azonban a mai napig semmi foganatja nem volt. A miniszterelnököt minden pillanatban várják Budapesten. Budapest. A miniszterelnök legké­sőbb holnap visszaérkezik Génuából. Csü­törtökön résztvesz az egységes párt inté­zőbizottsági ülésén. Pénteken pedig mi­nisztertanács lesz, amelyen, hír szerint, a választások kiírásáról döntenek. Az u többi napokban politikai körökben sokan emlegették, hogy gróf Klebelsbsrg Kunó tárcát cserél, külügyminiszter lesz. Mint beavatott forrásból értesülünk, ez a csere csak a választások után lehet aktuális. Beöthy Zsolt állapota súlyos ugyan, de nem válságos. Budapest. A nagybeteg Beöthy Zsolt állapotáról egyes tápok riasztó híreket kö’ zöltek, amelyek azonban túlzottaknak bi­zonyultak, mert — a professzor környe­zetéből vett értesülés szerint — állapota súlyos ugyan, de hirtelen katasztrófától, egyelőre, nem kell tartani. A francia sajtó az orosz-francia tárgyalásokról. Génua. MTI. A francia sajtó a gó- nuai értekezlet várható eredményeiről fenntartással ir. Barthou teguap este je­lentette be a francia tudósítónak, hogy a szombati nap döntő jelentőségű volt az oroszokkal való tárgyalás dolgában. Barthou a tanácskozás során hozzá fűzte, hogy amennyiben az oroszokkal való tárgyalások kedvezőtlen eredményt mu­tatnak, abban az esetben az értekezlet folytatja ugyan a tárgyalásokat, de az orosz problémát kiküszöböli a tárgyalások sorából. Kis hírek a nagy világból. Külföld: A Habsburgok családi érte­kezlete Ottót ismerte el a magyar trón örököséül. — A dublini törvényszéket lá­zadó ír csapatok szállották meg. — A jó- vátételi bizottság kényszeríti Németorszá­got, hogy az adókat emelje föl — A bűz­bombát dobó cseh képviselőt esküdtszék elő állítják. — Szemenev tábornokot New- Yorkban sikkasztás miatt letartóztatták. — A görög király beteg. Magyarország: A képviselő ajánlási ivek megkezdődtek. — Zita királyné apa­názs-ügye a nagykövetek tanácsa előtt van. — XI. Pins 100 ezer lírát küldött a nyomorgó magyar gyermekeknek. — IJjabb tú8zszálíítmány érkezik, — A debreczeni törvényszék halálra Ítélte Molnár Imrét, egy ápolónő gyilkosát. — A kormány ak­ciót kezdett a drágaság letörésére. — A magyar küldöttek nem várnak eredményt a génuai konferenciától. — Az Érne újjá­szervezését tervezi a belügyminiszter. — Bartha Miklós özvegye angol nyelvlecké­ket ad. — Beöthy Zsolt állapota válságos. — Gazdaságpolitikai párt alakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom