Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-17 / 63. szám

Ara: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. március 17. péntek. XXIX. évt. 63 u /7 Tlépujjág £!S§setéf!i dili* postai szállításin Igiss ét félév! előfizetést nem fogadunk el. I3|g«á évre 150 E. — Sgg hóra 50 K. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. SserkecstSaég i Egev, License. SiaddMvatftl s Licenml agomdíaí Telefon ssám il. A lelketlen világ­napról napra mutat valamit a foga fehé­réből, lelke feketéjéből. Most is mutatott egy jó darabot azoknak, akik a leerszá- nandóbb és legszerencsétlenebb áldozatai ennek a nyomorgó magyar földnek. A sze­rencsétlen háború rokkantjairól van szó. Azokról, akik félszemmel, fóllábbal, fél­kézzel, inaszakadtan, süketen, bénán, örök betegen tengetik életüket, s várják sor­suk jobbrafordúlását azoktól, akik megér­tik, szánják, sajnálják, segítik őket s a- kik a nagyipar, nagyüzlet irodáiban mint drágák, mint föltétlenül nélkülözhetetlenek, ülték végig a rettentően borzalmas hábo­rút. AzoktóVjkik kávéházak törzsasztalainál, mint megannyi Konrádok, szőcsatákat vív­tak egymással az elméleti stratégia kér­déseiről. Akik itthon vígan és üzletezve rakták élére a rengeteg bankót és ércet a monarchia évtizedeken át gyűjtött hadi­kincseiből. Akiknek ma is csak az autók, gummikerekű hintók, bárok, érzékizgatő, pezsgés kabarék, fényes lakások jelentik az életet... A rokkantak törvénytervezetén, amit tető alá hozni a jövő nemzetgyűlésnek lesz feladata, rágódnak most ezek. Teli tü­dővel fújják, hogy mégis csak arcátlanság azt tervezni, hogy az egyes üzemek által foglalkoztatott alkalmazottak számának e- lőre megállapított százalékában akarják a kötelezően elhelyezendő rokkantak számát megállapítani. ...Mert nem terhelhetők meg a gazdasági élet egyes vállalatai oly al­kalmazottakkal, kik munkaerő szempont­jából nem jöhetnek figyelembe! Hát ti (bocsánat: nagybetűvel írom) 84: hatalmas bankárok, tőzsérek, pőnzka- pacitások, fantasztikus nevű forgalmi, ke­reskedelmi, gazdasági vállalkozások főve zórlői, gondolkoztatok már ti azon, hogy kik azok a rokkantak, akik — vélemé­nyetek szerint — .munkaerő szempontjából nem jöhetnek figyelembe»? Megmondom Néktek. Azok, akik ezerszer meg ezerszer állották helyettetek, ti drága «nélkülözhe­tetlenek» helyett a biztos halált hozó go­lyót. Azok, akik lehetővé tették néktek, hogy kellemes hűvös, kellemes meleg ter­meitekben, zavartalanul gyűjthessétek bál­ványotokat: a pénzt. Azok, akik még há­lásak is voltak nektek a szállított papi­ros bakkancsokért, papirruháért, fürész- por-kenyérért. .. Ők voltak ezek. Sokat köszönhettek hát nekik ; azért legyetek jobb szívvel hoz­zájuk. Annál inkább, mert szükségetek le­het még a rokkantakra. Mert lesz még há­ború Olyan, amilyen még sohasem volt ezen a világon. Majd int Rákóczi, onnan a komor kassai dómból vezéri kardjával, minek villanását jól meglátjuk majd itt az élet sötétségében; majd ha Petőfi pofából felvillan a lidérc messzelátszó kékes láng­ja: megyünk a végekre !! Mindnyájan me­gyünk, ti is jöttök. Többé nem hagyunk itthon benneteket. Jönnek a rokkantak is. Érezni fogjátok majd hálájukat. Elsütik helyettetek a fegyvert, a messzehordó á- gyűt, hajtják helyettetek a *trént s lö Eger, 1922. március 16. Trak Géza h. polgármester, amint már megírtuk, részt vett a törvényhatósági vá­rossá való átminősítésüket kérelmező ren­dezett tanácsú városok budapesti ankétjén, amelyet f. hó 14 én, kedden délelőtt tartot­tak a városházán. Ezeknek a r. t. váro­soknak törvényhatósági városokká való átszervezése érdekében a Magyar Városok Országos Kongresszusa is állást foglalt. Az Egri Népújság belső munkatársa fölkereste Trak Géza h. polgármestert, aki az ankétről a következőket mondotta: — Az értekezleten részt vett a bel­ügyminisztérium városi főosztályának fő­nöke, Diőszeghy főtanácsos is. Az értekez­leten az érdekelt x\ t. városok képviselői­nek és a belügyminisztériumnak nézetei találkoztak. Azt a nagy vérveszteséget, mely az autonóm városok elvesztésével járt, föltétlenül pótolni kell. A belügyi kormány szívesen látja a nagyközségek rendezett tanácsú városokká való átala- kűlását, mert ebben a tényben a fejlődés biztosítékát iátja. Evvel kapcsolatban ter­mészetes is, hogy azok a városok, amelyek megértek az autonóm-kormányzatra, tör­vényhatósági városok legyenek. S ezt kí­vánatosnak is tartják. A belügyminisztérium képviselője ki­fejtette, hogy ma az arra megérett r. t. városok törvényhatóságivá való előlépése a leghathatősabb irredenta eszköz, ameny- nyiben a megszállott részek nagy városai­tól, pl. Kassától is, el akarják venni az önkormányzati jogot és nagyközségekké degradálják, hogy a magyarságot teljesen elzárják a levegőtől. Ezzel szemben fontos, hogy Csonka- Magyarország minél több autonóm-város­sal demonstráljon. Az, értekezlet ezután a kérelmezés jogi előföltételeit tisztázta. Majd rákerült a sor a városok fejlődési viszonyainak előterjesztésére. Örömmel közölhetem, hogy Egernek erre nem volt szüksége. Eger ebből a szempontból — és általában — az első helyen áll. Azután az ankóton résztvevő városok között bizonyos szelek­vészlyukat kaparnak drága testetek alá. Ne sajnáljátok hát tőlük a kenyeret. Cs^k egy-két bodroshajú, rövidszoknyás, sokbeszédű, kevés munkájú fittyfirittyet kell félre tenni és azok a rokkantak sze­rényen, hálásan fognak tekinteni életük végéig jól táplált arcotokra. tálás történt, úgy, hogy körülbelül négy város fölvételét nem javasolták az auto­nóm-városok közé. Törvényhatósági városok lesznek (hozzáfűzöm : «ha« lesznek V!!) Eger, Nyír­egyháza, Szombathely, Kaposvár és való­színűnek tartom, hogy Nagy-Kanizsa is. E városok törvényhatósági joggal való felruházása külön törvényben jelenik meg és nem a közigazgatási reform törvé­nyével, mert ez körülbelül csak 2-3 év múlva emelkedik törvényerőre. A választó- jogi törvénytől szintén független lesz. Hogy mikor kezdődik meg a törvény- hatósági élet, még nem tudhatjuk, addig különféle tárgyalásokat kell folytatnunk a vármegyével. Munkatársunk arra a kérdésére: <A törvényhatósági joggal való felruházás törvényerőre emelkedése után természet­szerűen meglesz a tisztújítás ...?« — a h. polgármester így felelt: — Ha egyidejűén jelenik meg a vá­lasztójogi törvénnyel, természetesen a vá­ros megválasztja a törvényhatóságot és megejti a tisztűjítást. Ha azonban a vá­lasztói törvény előbb jelennék meg, mint az Egerre is vonatkozó törvényhatósági, akkor a tisztűjítást, mint r. t. város intéz­né el. Ez a két tisztújítás azonban sem a városra, sen? a tisztviselőkre nézve nem volna előnybs. Már most csak azt az egyet szeret­nénk, hogy ezek a jószándékú Ígéretek teljesülnének — is. Olaszország kész a rapallói egyezményt végrehajtani. Belgrad. A cseh sajtóiroda jelenti: A belgrádi olasz követ tegnap hosszas megbeszélést folytatott Nincsics külügymi­niszterrel. A megbeszélés során megvitat­ták a két ország viszonyának s a fiumei és a rapallói szerződés végrehajtásának ügyét. Az olasz követ kijelentette, hogy Olaszor szág kész a rapallói szerződést végrehaj­tani, ha ilyen módon biztosítja Olaszor­szág és Jugoszlávia között a baráti viszony helyreállítását. Minden remény megvan arra, hogy Eger törvényhatósági város legyen. A h. polgármester nyilatkozata az átalakulást kérő városok ank&tjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom