Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-03-15 / 61. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Megszűnt az influenza. A vármegye egészségügye kielégítő — A közigazg. bizottság ülése. Eger, 1922. márc. 14. Ma délelőtt 10 órakor tartotta a közigazgatási bizottság Bobory György dr. főispán elnökletével rendes havi közgyűlését. A jelentések általában megnyugtatóak, a közegészségügy kedvezőnek mond ható, a vetések elég szépen fejlődnek, az állatok kitelelése kielégítő. A közigazgatási bizottság üléséről munkatársunk a következőket írja: Bobory György dr. főispán 10 órakor nyitja meg az ülést. Puohlin Lajos főjegyző felolvassa az alispáni jelentést, mellyel bővebben lapunk hírrovatában foglalkozunk. A vármegye közezészségügye Kassa Endre egészségügyi tanácsos, tiszti főorvos jelentőse szerint február hóban javuló s általában kielégítő volt. Az Influenza megszűnt; járvány nem uralkodott. Szórványosan előfordult a difteritisz 4, vörheny 25 (meghalt 2), kanyaró 18, hagymáz 16, (meghalt 1), fültőmirigy gyú- Iadás 15, szamárhurut 5, vérhas 3, gyermekágyi láz 1 (meghalt) esetben. Az eleiadásra szánt tápszereket és italokat E- gerben, Gyöngyösön és még 16 községben felülvizsgálták. Magándajkaságban összesen 38 gyermek van. Gondozásuk ős ellátásuk kielégítő. Az iskolák felülvizgálásá- nál a besenyőtelki iskolát zsúfoltnak, a bodonyit tisztátalannak is találták. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő jelenti ezután, hogy a testnevelésről szóló törvény életbelépett. Az iskolákból kikerülő ifjúság minden férfi tagja 21 évének betöltéséig köteles sportolni. A városok és községek tartoznak játszótereket létesíteni, fenntartásukról gondoskodni. A községek testnevelési tanácsot alakítanak, amelynek tagjait a főispán nevezi ki, valamint a testnevelési oktatókat is. Jelenti továbbá, hogy az indemnitásról szóló 1922. óv I. te. a tanítókat 1—5 évig a XI., 6—12 évig a X., 13—21 évig a IX., 22 évtől kezdve pedig a VIII-ik fizetési osztályba sorozza. Az óvónőket 1—5 évig a XI., 6 évtől kezdve pedig 3 évenként a X ik fizetési osztály megfelelő fokozataiba. Az adózásról tett ezután jelentést Lipovniczky István dr. pénzügyigazgatő min. tanácsos. Az 1921-ik évről az adókivetési munkálatok befejezés felé közelednek. A műszaki jelentés után egypár bizottsági tag szóvátette, hogy nem szállítanak elegendő kavicsot az úttestekre, Jermy Sándor műszaki főtanácsos avval a felvilágosítással szolgált, hogy a kavics szállításnak eddig teknikai akadályai voltak. Az üiósen szóba került az utak fásításának ügye is. Bobory György dr. főispán kijelentette, hogy fásítási célokra Hevesmegye részére a napokban 100,000 csemete érkezik. Tüdövészben 58-an pusztúltak el 1921-ben. Eger múlt évi tüdövész statisztikája. Eger, 1922. márc. 14. Most készült el Eger város múlt évi tüdövész statisztikája, mely szerint Eger város területén 58 an haltak el tuberkulózisban, még pedig 30 férfi és 28 nő, a halálozási eseteknek 6‘03°/o a. Kor szerint 10 éves korig 3, 10—20 évig 10, 20—30 évig 13, 30—40 évig 11, 40—50 évig 10, 50 tői 60 ig 9, 60 tói 70 éves korig 2 lakos pusztáit el tüdővészben. Eszerint 20 ős 30 év között halt el a legtöbb lakos tuberkolózisban. Emlékezzünk régiekről. — Részletek Breznay Imre előadásából, melyet a Kér. Iparoskor folyó hó 5-diki kulturdélutánján tartott. — III. Csodálatos olcsóak a szabóipar termékei is. így például egy, szintén a XVIII. század elejéről kelt hivatalos díjszabás szerint Egy aba nadrág varrása . . . .10 den. Egy aba dolmány fél béléssel, kapoccsal .......................................18 > Ötven Sing sinőrral Cifrázott Köpönyeg varrása (egy sing = 62 cm., tehát kb. 30 méter). . . .45 » Aba Mente Aba szélivel zsinőrozva 28 » (Az aba-posztő testetlen, szürkés színű, nagyon erős szövet volt.) Egy bérletien közönséges Posztóbul való Plundratul (nadrág) 18 den. Nőmet aszonnak négy Röfbül való Mentőtül 1 Rf. 30 dénár. * Az asztalosok némely készítményének ára a következő: Egy Tizenkét személyre való Lábas Asztal .................2 frt — den. Ny oszolya ................. . 1 »10 » E gy Duplás Aitó.................2 » — » E gy közönséges Aitó, nem duplás...............................— »50 » * Az ácsok és kőművesek napi bére, ha napi 12 órát dolgoznak: 27 dénár — 131/* krajcár. A csizmadiáknál *Az héti béres Legénynek huszoneött pénznél fellyebb fizetése ne légyen.» (Czéh-szab. 12. p ). A mezei amnkások bére is igen igen csekély voit. Egy 1700. jűn. 18-án kelt hatósági rendelet szerint jár: Kaszásnak tűzetésbe étel nélkül . 36 den. Kapásnak nyárba maga kenyerén 34 » Aratók maga kenyerén .... 27 » Aratók ételt adván......................18 » (L átszik ebből, hogy egy aratónak napi élelmezését 9 dénárba számították.) * Az a kérdés merülhet föl már most, miként volt lehetséges ilyen jövedelmek mellett kényelmesen élői. A felelet igen egyszerű. Mig az iparosnak a maga munkájáért oly csekély jövedelme volt, addig 6 is igen keveset fizetett a neki szükséges ruházati, házi cikkekért. Hogy például milyen olcsó volt a megélhetés, mutatja a már föntebb említett, Telekessy féle (1704 diki) árszabás, mely szerint: Tehén húsnak fontya.......................4 den. B árány hús » 3 » Disznó hús » 4 » Borjú hús » 4 » Halnak fontya közönségesen . . 2 » Szalonna fontya..........................9 » M ég a XVIII. század, húszas éveiben is ilyenek a piaci árak, sőt sok tekintetFoglalkozás szerint földműves 23, iparos 15, hivatalnok 6, iskolai tanuló 4, hadirokkant, dohánygyári munkás 2—2, orvos, mérnök, ápolónő, cseléd, háztartási alkalmazott 1—1. Tehát kitűnik, hogy a földművesek közűi haltak el legnagyobb számmal gü- mőkőrban, a statisztikusnak azonban figyelembe kell vennie azt is, hogy Eger lakosságának többsége a földművesek közűi kerül ki. Hónapok szerint januárban 5, februárban 7, márciusbítn 11, áprilisban 6, májusban 8, júniusbair 4, júliusban 1, augusztusban 3, szeptemberben 4, október novemberben 2, decemberben 3 tuberkulózisból eredő haláleset volt. A legtöbb halálozás tehát márciusban, májusban ős áprilisban, míg a legkevesebb júliusban történt. Színház és Művészet. A Sárdi ház. Népszínmű dalokkal 8 felvonásban. írta Oéczy István. Színrehozta az egri iparos ifjúság f. év március 11 én és 12 én a népkonyha javára. Rendezte Ringhy Ilona. Géczy István ibseni reminiszcenciákat keltő színművét játszotta az iparos ifjúság. A darab rendezése mesteri ős bravúros, kifogástalan volt. A tömegjelenetek egytől egyig sikerültek, a színék tetszetősek voltak, különösen a II ik felvonás a hevenyészett lugassal. A III ik felvonás végső jelenetének scenikai rendezése valóban a tűz illúzióját keltette a nézőkben. A női szereplők közül természetes játékával ős talpraesett alakításával Pető Etuska (Mancika) tűnt ki. Áder Veronka (Patyi Vera) a helyszerzőnö szerepében aratta a közönség viharos tetszésnyilvánításait. — Pető Irénke (Bállá Irén) nehéz szerepében sokszor eltalálta az igazi hangot. Jók voltak első sorban Bódi Ilonka, Kakuk Mariska, Kolozsvári Boriska, Áder Veronka ős Nyéki Giziké. Luzsi Béla kettős szerepében tökéletes és valóban figyelemreméltó játékot produkált. Gyulai Miklós (Bodor) ben lejebb szálltak, mert ekkor már csak 2 dénár egy font juh hús, 1 dénár egy marhanyelv. — V3gy hogy a hivatalosan megállapított egyéb árak közül még néhányat említsek: egy font gyertya 12 dénár, egy font szappan 10 dénár s egjr olyan zsemle, amelyből 5—6 ment volna egy mai kilóra, csak egy dénár volt; egy font háj ára 12 dénár, egy félfontos fi- | szerszámos kolbász 2 dénár, egy font máj | 1 dénár stb. stb. Vegyük most még figyelembe azt, hogy az akkori olcsó ruha árak mellett a polgárok, meg a nők is éveken át hordtak egy-egy ruhát, a köpönyeget, ködmönt és mentét pedig rendszerint gyermekeikre testálták. Divat nem volt, vagy ha volt is, lassankint változott meg 40—50 óv alatt, nem úgy mint ma, évről évre. Ilyen körülmények között egy csöppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a XVIII. század e- lejőn a város első tisztviselőjének, akinek hivatala a mai polgármesterével volt e- gyenlő s akkor «Feő Biró»nak hívták, némi csekély termónybeli járandóságon kívül összesen 150 Rhénes forint = 189 korona évi fizetőse volt. Sebből még félre is tehetett valamit, nemcsak, hogy meg tudott belőle élni. A mai nagy szabadság, különösen az iparszabadság mellett, azt hiszem, szívesen visszakivánnők azt a régi jó időt.
