Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-03-10 / 57. szám
áliflzctéfti dijak postai szállítása ti 1 «éss éa félévi előfizetést nem fogadunk el. Xftggtd évre 100 K. — Egg hóra 50 K. Földműves asszonyok. Eger, 1922. március 8. Nem azokról van szó, akik a háború alatt ugyancsak kihasználták a társadalom nyomorúságát és uzsoraáron adták el portékájukat. Sem azokról, akik a láncosok iskoláját is megszégyenítve, tücsköt-boga- rat összevásároltak, hogy százszoros haszonnal adjanak túl azokon. Nem azokról, akik napról-napra nyelvhegyre vették az • urakat«, mint a rettenetes háború okozóit. Nem azokról, akik — míg hites uruk a harctéri szenvedések Golgotáját járta, ki hagyták aludni a családi tűzhelyet, földi boldogságunknak Isten által rendelt forrását. Azokról a földmíves asszonyokról van itt sző, akik a háború rémes megpróbáltatásainak idején becsülettel teljesítették nehéz kötelességeiket. Amint megfújták a trombitát, elvitték a gazdát, hogy védje a hazát, esetleg — meghaljon érte. A földdel, a jószággal, a sok gyerekkel, még több bajjal itthon maradt az asszony. Nem esett kétségbe. A- mint fölocsúdott a válás fájdalmából, munkához fogott. A gyerekek tisztántartása, táplálása, a ház rendbehozása, a jószág ellátása, a földmunka, a szántás, a vetés, az aratás, hordás, cséplés: mind a párja- vesztett asszony gyönge vállára nehezült. És viselte a borzasztó terhet zúgolódás nélkül. Viselte örömmel, mert tudta, hogy a harcvonalban is esznek a katonák, így a kicsi földnek most is teremnie kell. Sőt jobban kell teremnie, mint valaha. Derék földmíves asszonyaink páratlanul megfeszített munkájának köszönhető tehát az, hogy ellenségeinknek embertelen bekerítő ős kiéheztető politikája kudarcot vallott. Ha nélkülöztünk is, mindig jutott egy darab kenyerünk, amivel éhségünket csillapítottuk. Akadt egy kevés tejecske is vérszegény gyermekeinknek a magyar földmíves asszonyok jóvoltából.. . Most, hogy apránkint a magyar tár sadalom mindenkinek áldozatos munkáját számba veszi, mit a haza megpróbáltatásának szorongó napjaiban cselekedett: nem maradhatnak ki az elismerésből ezek a névtelen, igazán nagy lelkek sem. Azért a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége olyirányú mozgalmat indított, hogy az erkölcsi fronton a hazának nagy szolgálatokat tett földmíves asszonyok méltó kitüntetésben részesüljenek. A gyönyörű terv megérdemli, hogy valóra váljék. Soha méltányosabb, megkapóbb és igazságosabb ügy nem volt még a nemzet képviselőinek Ítélete előtt. Tűzzük mielőbb a mai kor egri hősnőinek, e nagyszerű mártíroknak keblére & becsület keresztjét! POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N AY IMRE. A román kormánypárt 91 mandátumot nyert. N Bukarest. M. T. I. A képviselőválasztások során a kormánypárt 11 mandátumot nyert ó Romániában, 31 mandátumot Besszarábiában, 16 mandátumot Bukovinában és 33-at Erdélyben. Az ellenzők e- lőreláthatóan csak 60 mandátummal fog rendelkezni. A végleges eredmény csak a hét végén lesz ismeretes. A pénzügyminiszterek tanácskozása Párisban. A cannesi és londoni megállapodások egyes pontjait revízió alá veszik. Paris. A pénzügyminiszterek tanácskozásáról egyes lapok a következőket írják : A szövetséges államok pénzügyminiszterei azért ültek össze, hogy összeegyeztessék álláspontjaikat egyes függőben levő kérdések tekintetőben. Bizonyos körökben azt hiszik, hogy a londoni és Siukeuttiígi Egei, Llcens. Eladó hivatal i Licenmi agarad** Telefon uám il. cannesi megállapodások véglegesek. Ezzel szemben a francia kormány azt a nézetet vallja, hogy a megállapodások egyes pontjait revízió alá kell venni, anélkül azon ban, hogy ez az egész egyezmény revízióját jelentené. A cseh képviselöház a tavasszal ül össze. Prága. M. T. I. A Cseh Sajtó Iroda jelenti: A minisztertanács minden valószínűség szerint megállapította azt az időpontot, amikor a képviselöház a tavasz szakában összeül. A kormány egész sor javaslatot készített elő. A pénzügyi törvény javaslatai között ott szerepel a ha- dikölcsön kérdésének szabályozásáról szóló javaslat és az általános jövedelmi adóról szóló törvény noveliáris módosítása. A javaslatok az állami alkalmazottak elhelyezéséről, az élelmezésügyi minisztérium beosztásáról, a vidéki községek státusa nak megváltoztatásáról ős a pénzgazdaság újabb szabályozásáról szólnak. jllii az ol(a a Villamos-telep nagy Vesztesénél; ? Az alaptőkét is kölcsönből hozta össze a város. — A telep működését már adóssággal kezdte. 100, u8zkve 70 millióba kerülne a gőzüzemű berendezés. — Csak 6‘/a millió a tényleges veszteség. Eger, 1922. márc. 9. A városi villamos-telepről olyan hírek szállingóztak, mintha 11 millió deficitje volna. S általánosságban ezt a veszteséget úgy tüntették föl, hogy a villamos-telep egy évi vesztesége ez a valóban csinos összeg. Ezek a kósza hírek késztettek bennünket arra, hogy fölkeressük Ringelhann Béla igazgatót, hogy felvilágosítást kérjünk a villamos-telep anyagi helyzetéről. Az igazgató a következőket mondotta : — Téves az a híresztelés, mintha a villamostelepnek ll millió vesztesége volna. Hogy a meglehetősen nagy deficit okát megérthessük, vissza kell mennünk a háború előtti évekre. A telep működését — már adóssággal kezdte. Pénze nem volt s az alaptőkét is kölcsönből hozta össze. 1919. végéig 330.000 korona volt az összes veszteség, amihez járult az 1920 évi 2,407.240 koronás deficit, összesen tehát 1920. végéig 2,735.000 korona volt a villamos-telep vagyon-negativuma. A veszteséget tshát nem lehet tisztán a villamgyár üzemi számlájára írni. Megkezdődött ez még 1914-ben, a kölcsönök felvételével. Más üzemre áttérni ma lehetetlenség. 3000 lóerős gőzüzemű berendezés száz millióba kerülne. Honnan vesz ennyi pénzt a város? Legjobb esetben 70 millióból lehetne a gőzüzemű berendezést megcsinálni. A korona azonban valamikor javúlni fog s nagyon kérdéses lenne ilyen nagy kölcsön amortizálása. S az adósság a város nyakába szakadna. Az üzemet tehát vád nem érheti a deficitért, mert arról igazán nem tehetünk, hogy a kőolaj drága. S más üzemre áttérni, a háborús viszonyok mellett, szintén gondolni sem lehetett. Voltaképen a deficit nem 11 millió. Hat és fél millió korona a tényleges évi veszteség, mert a 11 millióba az előző é- vek veszteségei, adósságai is beletartoznak. Költségvetésem 17 V, millió Összegéből 9 milliót fordítanék tüzelőre, kenőanyagra, 1 milliót a veszteség-kölcsön kamattartozásaira, 1 millió 300,000 koronát fizetésre és 2 millió 100,000 koronát a hálózat fenntartására, a többi költségekre 4 millió koronát. Egyébként a villamostelep ügyeit egy bizottság felülvizsgálja. Itt minden rendben van ős sajnosán fogja tapasztalni, hogy igazam volt. Magam is örülnék, ha kivezető utat találnának. — Ezeket mondotta az igazgató. Gőz-üzemmel persze kevesebbe ke rülne az áramszolgáltatás. A berendezkedést azonban még a háború előtt végre kellett volna hajtani, de akkor ez fölösleges kiadásnak látszott, mert megvoltak az olajmotorok. S ki gondolt volna az olaj drágulására .. . Nemde, száraz, kijózanító igazságok ezek ?!
